Josep Borrell, az EU diplomáciájának vezetője fogadta Julija Navalnaját, Alekszej Navalnij özvegyét
Fotó: Josep Borell/X
Vlagyimir Putyin orosz elnököt és rezsimjét felelősségre fogják vonni Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus haláláért – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az X közösségi oldalon közzétett üzenetében hétfőn.
2024. február 19., 22:082024. február 19., 22:08
2024. február 19., 22:172024. február 19., 22:17
Borrell – aki hivatalában fogadta Julija Navalnaját, Alekszej Navalnij özvegyét – hangsúlyozta: az Európai Unió legmélyebb részvétét fejezte ki az orosz ellenzéki politikus halála miatt. „Ahogy Julija mondta, Putyin nem Oroszország. Oroszország pedig nem Putyin” – fogalmazott a főképviselő. Az uniós diplomácia vezetője hozzátette, az Európai Unió továbbra is támogatja az orosz civil társadalmat és a független médiát.
Hangsúlyozta: Oroszországnak lehetővé kell tennie Navalnij hirtelen halála körülményeinek független és átlátható nemzetközi kivizsgálását. „Az Európai Unió minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy partnereivel szoros együttműködésben elszámoltassa Oroszország politikai vezetését és hatóságait, többek között szankciók bevezetése révén” – fogalmazott a főképviselő.
Az elhunyt aktivistáról nevezik el az uniós emberi jogi szankciós rendszert
Az Európai Unió Alekszej Navalnijról, a február 16-án elhunyt orosz ellenzéki politikusról fogja elnevezni a súlyos emberi jogi jogsértések esetében alkalmazott uniós szankciós eszközt – jelentette be az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben hétfőn. Josep Borrell az uniós külügyi tanács ülését követően tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a tagállamok külügyminiszterei egyetértettek az emberi jogi szankciós rezsim átnevezését célzó javaslatával. Ha a javaslatot hivatalos formában is elfogadja majd az Európai Unió Külügyek Tanácsa, a szankciós rendszert a jövőben Alekszej Navalnij globális emberi jogi szankciós rendszernek fogják hívni. Az átnevezés révén életben maradhat Navalnij emléke – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője. Az Európai Unió 2020. december 7-én hozott létre globális szankciórendszert, hogy az elkövetés helyétől és az elkövetők kilététől függetlenül világszerte fellépjen azokkal szemben, akik súlyos emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért felelősek. A globális szankciórendszer az EU álláspontja szerint elősegíti számos kulcsfontosságú uniós cél elérését, így például a béke megőrzését, a nemzetközi biztonság megerősítését, valamint a demokrácia, a nemzetközi jog és az emberi jogok megszilárdítását és előmozdítását. A szankciók azokra a személyekre és szervezetekre összpontosítanak, akiknek és amelyeknek a tevékenysége veszélyezteti ezeket az értékeket.
„Alekszej Navalnij váratlan halála újabb jele a fokozódó és szisztematikus elnyomásnak Oroszországban. Az Európai Unió ismételten felszólítja Oroszországot, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássa szabadon az összes politikai foglyot” – tette hozzá Borrell.
Még vizsgálják Alekszej Navalnij ellenzéki aktivista halálának körülményeit, az, hogy az eljárás mikor zárul le, és mikor adják át a holttestet a hozzátartozóknak, nem tartozik a Kreml hatáskörébe – jelentette ki Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő hétfőn.
Charles Michel, az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke Julija Navalnajával folytatott megbeszélését követően közzétett üzenetében kiemelte: amíg Julija Navalnaja és családja férjet és apát veszített el, addig a világ egy harcost, aki soha nem hagyott fel az orosz elnyomással való szembenállással. „Alekszej Navalnij hangja olyan bátor volt, mint keveseknek” – fogalmazott Michel, majd hozzátette: az ellenzéki politikus halála „sötét emlékeztető” a Kreml tisztességtelen rezsimjének brutalitására. A szabadságharc tovább él – zárta gondolatait az Európai Tanács elnöke.
Antonio Tajani olasz külügyminiszter a közösségi oldalán osztotta meg, hogy megbeszélést folytatott az orosz ellenzéki politikus özvegyével. Azt írta: megerősítette Navalnajának, hogy az olasz kormány támogatni fogja a szabadság és a demokrácia értékeinek védelmében, amelyekért férje élete árán küzdött.
Alekszej Navalnij bebörtönzött orosz ellenzéki aktivista és politikus február 16-án, 47 éves korában halt meg a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található sarkvidéki börtönben, ahol 19 éves büntetését töltötte.
Meghalt a börtönben Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus – közölte pénteken az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN).
Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt az orosz elnöki repülőgép nem használhatja a nyugati országok légterét, így mintegy 5000 kilométeres út megtétele után érkezhet meg Budapestre.
Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.
Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.
Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
szóljon hozzá!