Ironikus hangvételű „földrajzlecke” keretében reagált az észak-atlanti katonai szövetség egyik szóvivője azon orosz külügyi felvetésre, miszerint a Romániában végrehajtandó NATO-csapatbővítés provokációnak minősül, és felborítja a térség biztonsági egyensúlyát.
2015. április 13., 16:122015. április 13., 16:12
Jay Janzen alezredes Twitter-üzenetben tett közzé egy térképet, amelyen felhívja a figyelmet: Oroszország és Románia között szárazföldön ezer kilométer a távolság. „Oroszország azt állítja, a romániai, védelmi jellegű gyakorlatok provokatívak. Vajon ugyanazt a térképet használják?” – áll Janzen kommentárjában.
Mint arról beszámoltunk, Alekszandr Lukasevics orosz külügyi szóvivő szerdán azt állította: Románia fokozatosan az Egyesült Államok és a NATO hídfőállásává válik az orosz határ közelében, és ezzel kockára teszi a térség stabilitását csak azért, hogy „jobb színben tűnjön fel a tengerentúli stratégák szemében”.
Az orosz külügyi szóvivő azt sérelmezte, hogy a bukaresti kormány NATO-nehézfegyverzet befogadására készül, és növelni akarja a külföldi fegyveres egységek számát az országban. Úgy vélte, Románia ezáltal nyilvánosan fittyet hány a NATO és Oroszország közötti 1997-es megállapodásra, amelynek értelmében az észak-atlanti szövetség kötelezettséget vállalt, hogy nem telepít jelentős harcoló egységeket új tagországainak területére.
Erre Victor Ponta román miniszterelnök úgy reagált: Románia a NATO tagországa, és csak olyan döntéseket hoz, amelyeket a NATO, illetve saját biztonsága szempontjából helyesnek és időszerűnek tart. Ponta leszögezte: országa elítéli az „Orosz Föderáció ukrajnai erőszakos cselekményeit”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!