Hirdetés

NATO-figyelmeztetés Oroszországnak: legközelebb lelőjük a légterünket megsértő légi járműveket

NATO

Figyelmeztetés. Az európai NATO-tagok az ENSZ-ben jelezték: nem tűrik a további légtérsértéseket

Fotó: Wikipédia

Az európai szövetségesek hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén figyelmeztették Oroszországot, hogy lelőnek minden olyan orosz repülőgépet vagy drónt, amely a NATO légterét továbbra is megsérti.

Krónika

2025. szeptember 23., 10:302025. szeptember 23., 10:30

Mint arról beszámoltunk, a NATO-tag Észtország kérte az ülés összehívását, miután pénteken három orosz MiG-31-es vadászgép engedély nélkül hatolt be a Finn-öböl feletti légterébe.

Az ülésen Yvette Cooper brit külügyminiszter kijelentette, hogy Moszkva „a NATO és Oroszország közötti közvetlen fegyveres konfrontációt” kockáztatja.

Idézet
Szövetségünk védelmi jellegű, de ne áltassák magukat... ha szükséges szembeszállnunk a NATO légterében engedély nélkül repülő repülőgépekkel, akkor meg fogjuk tenni”

– mondta.

Hirdetés

Cooper megjegyzését más nyugati miniszterek is megismételték a Biztonsági Tanácsban, köztük Kaja Kallas, az EU külpolitikai vezetője, aki szerint a többszörös incidensek nem tekinthetők véletlennek.

„Ha újabb rakéta vagy repülőgép engedély nélkül, szándékosan vagy véletlenül behatol a légterünkbe, és lelőjük, és a roncsok a NATO területére esnek, akkor kérem, ne jöjjenek ide panaszkodni” – mondta Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter a rendkívüli ülésen.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök is a nap folyamán a következőket mondta az újságíróknak: „Szeretnék nagyon világos lenni. Meg fogjuk hozni a döntést, hogy lelőjük a repülő tárgyakat, ha azok megsértik a területünket és Lengyelország felett repülnek. Erről nincs vita.”

Ukrajna külügyminisztere szerint Moszkva ilyen cselekedeteire határozottan kell reagálni, és

megismételte Kijev ajánlatát, hogy légvédelmét integrálja a szomszédos nyugati országokéba, hogy így álljon ellen az orosz támadásoknak.

„A határozott válasz azt jelenti, hogy a fenyegetést nem szabad eltűrni, sem 12 percig, sem egy percig. Semlegesíteni kell” – mondta Andrij Szibiha miniszter.

Az Egyesült Államok új ENSZ-küldöttje, Michael Waltz, aki hivatalba lépése óta először jelent meg a nyilvánosság előtt, kijelentette, hogy Moszkvának enyhítenie kell a feszültségeket, nem pedig fokoznia azokat.

„Szeretném megragadni ezt az első alkalmat, hogy megismételjem és hangsúlyozzam: az Egyesült Államok és szövetségesei meg fogják védeni a NATO területének minden centiméterét” – mondta Waltz.

Oroszország helyettes ENSZ-nagykövete, Dmitrij Poljanszkij szerint nincs bizonyíték, amely alátámasztaná az állításaikat, és azzal vádolta az európai hatalmakat, hogy alaptalan vádakat fogalmaznak meg.

„Nem veszünk részt ebben az abszurd színházban” – mondta. „Amikor úgy döntenek, hogy komoly vitát akarnak folytatni az európai biztonságról, közös kontinensünk sorsáról, arról, hogyan lehetne ezt a kontinenst mindenki számára virágzóvá és biztonságossá tenni, akkor készen állunk” – tette hozzá.

Erre a kijelentésre válaszul Margus Tsahkna észt külügyminiszter térképeket és radarfelvételeket mutatott be a tanácsnak, amelyek azt mutatták, hogy a repülőgépek berepülték Észtország légterébe.

Emellett a találkozón

fényképeket is mutatott az orosz repülőgépekről, rámutatva, hogy azok „harcra készek” voltak és rakétákkal voltak felszerelve.

A repülőgépek 12 percig maradtak a légtérben, mielőtt a NATO elfogta őket – tette hozzá.

A légtér megsértését követően Észtország a NATO 4. cikkelye szerinti konzultációt is kezdeményezett, amely mechanizmus lehetővé teszi bármely tagállam számára, hogy hivatalosan felhívja a szövetség legfőbb politikai döntéshozó testületének figyelmét egy kérdésre.

Észtország a második NATO-tagállam, amely az elmúlt napokban a 4. cikk szerinti konzultációt kért, miután Lengyelország a múlt héten több orosz drón és harci repülőgép légterébe való behatolása után ugyanezt kérte.

Ettől függetlenül a svéd és a német erők vasárnap jelentették, hogy

svéd JAS 39 Gripen és német Eurofighter repülőgépek szálltak fel a Balti-tenger déli részén, hogy azonosítsanak és megfigyeljenek egy orosz IL-20 felderítő repülőgépet, amely repülési terv és rádiókapcsolat nélkül repült a nemzetközi légtérben.

Az ENSZ BT ülését megelőzően Donald Tusk lengyel kormányfő hétfőn egy vidéki sajtóértekezletén arról beszélt: Lengyelország kész megsemmisíteni a területét fenyegető légi eszközöket, de a felségvizei felett megjelenő orosz vadászgépek lelövéséről csak akkor dönthetne, ha teljesen biztos lenne az összes NATO-tagállam támogatásában.

A kormányfő újságírói kérdésre nyilatkozott így azzal kapcsolatban, hogy Petr Pavel cseh elnök szombaton a Lengyelországot és Észtországot minap ért légi incidensekkel összefüggésben a cseh közszolgálati televízióban felvetette: a NATO-tagállamok lelőhetnék az orosz vadászgépeket, ha a légterüket megsértenék.

A légi eszközök lelövéséről „mindenképpen döntenünk kell akkor, amikor megsértik a területünket vagy Lengyelország fölött repülnek” – fogalmazott Tusk. Hozzátette: „a nem egészen világos helyzetek esetén (…)

Idézet
kétszer is megfontolandó, mielőtt döntés születik az olyan lépésekről, amelyek a konfliktus eszkalálódásával fenyegetnek”.

A kormányfő a nem egyértelmű helyzetek példájaként felidézte: pénteken két orosz harci repülőgép repült át alacsonyan a Petrobaltic olajfúrótorony fölött a Balti-tengeren, megsértve a Lengyelország felségvizein kívül működő fúrótorony biztonsági övezetét.

Elmondta továbbá: kormánya készen áll a Lengyelországot „esetleg veszélyeztető tárgyak, például az orosz vadászgépek megsemmisítéséről” szóló döntések meghozatalára, amennyiben azok a harci gépek például a lengyel felségvizek felett repülnek.

Hangsúlyozta: az ilyen helyzetben

„száz százalékig biztosnak kell lennie”, hogy „az összes szövetséges pontosan ugyanígy kezeli a helyzetet”, és Lengyelország „nem marad magára”, amikor a konfliktus „nagyon éles fázisba kerül”.

„Minden tiszteletem mellett a cseh elnök nyilatkozata, illetve bejelentése itt nyilvánvalóan elégtelen” – foglalta össze a témát Tusk.

Egy másik újságírói kérdésre a kormányfő a Lengyelország légterébe szeptember 10-én behatoló orosz drónok témájáról elmondta: a drónroncsok keresése és azonosítása még folyamatban van. A megtalált drónok egyikénél sem állapították meg, hogy fegyverrel lett volna felszerelve – mondta el Tusk.

Jól hangzik Putyin Új START-megállapodással kapcsolatos javaslata a Fehér Ház szerint
Jól hangzik Oroszország Új START-megállapodással kapcsolatos javaslata – jelentette ki Karoline Leavitt, az amerikai elnöki hivatal, a Fehér Ház szóvivője hétfőn Washingtonban.
Hangsúlyozta, hogy Donald Trump elnököt tájékoztatták a javaslatról és később nyilvánosan kommentálni is szeretné azt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz biztonsági tanács hétfői ülésén jelentette be, hogy Oroszország kész még egy évig a 2026. február 5-én esedékes lejárta után is tartani magát a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött orosz-amerikai Új START-megállapodáshoz, ha az Egyesült Államok is így tesz.
Oroszország 2023 elején felfüggesztette részvételét az Új START-ban azzal az indoklással, hogy ez kényszerű döntés volt, azon szankciók fényében hozták, amelyeket a Nyugat Oroszország ellen az ukrajnai háború miatt bevezetett.

Főparancsnok: folytatódik az ukrán előrenyomulás
Az ukrán erők folytatják az előretörést Donyeck megyében, Dobropillja település térségében, egy nap alatt 1,3 négyzetkilométer területet szereztek vissza az orosz megszállóktól – számolt be Oleksznadr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka hétfőn a Telegramon.
A katonai vezető hozzátette, hogy ezenfelül 2,1 négyzetkilométernyi területen kutatták át és semmisítették meg az orosz csapatokat a régióban, Pokrovszknál. „A különböző irányokban harcoló roham­egységek kétszáz méter és 2,5 kilométer közötti távokon tudtak előretörni” – fejtette ki.
Hozzátette, hogy a harcok során az ukrán csapatok 43 orosz katonát öltek meg, az ellenség összes vesztesége – beleértve a sebesülteket – 65 fő.
Emellett négy tüzérségi rendszert és hat drónt is megsemmisítettek az utóbbi napban az ukrán katonák a térségben. „Összességében ebben a hadműveleti irányban szeptember 22-ig 164,5 négyzetkilométernyi területet szabadítottak fel az ukrán erők, és 180,8 négyzetkilométert tisztítottak meg az orosz szabotázs- és felderítő csoportoktól. Hét település felett állítottuk helyre az ellenőrzést, kilencet megtisztítottunk az ellenség diverzánsaitól” – emelte ki Szirszkij.
Az ukrán katonai hírszerzés arról számolt be hétfőn, hogy egyik különleges egysége előző nap lelőtt két orosz Be-12 típusú tengeralattjáró-elhárító repülőcsónakot az ideiglenesen megszállt Krím területén. Kiemelték, hogy első alkalommal semmisítettek meg ilyen típusú katonai járművet, amely „drága berendezésekkel és fegyverzettel van felszerelve a tengeralattjárók felderítésére és kiiktatására”.
Az ukrán vezérkar hétfői összesítése szerint Oroszország ukrajnai embervesztesége megközelítette az egymillió 103 ezret. Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek egyéb haditechnikai eszközök mellett három orosz helikoptert, egy harckocsit, 47 tüzérségi rendszert és 403 drónt.

Moszkva elleni huzamos dróntámadásról számolt be az orosz főváros polgármestere
Többtucatnyi ukrán drónt semmisített meg az orosz légvédelem hétfő este óta a moszkvai régióban – derült ki Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere által az éjszaka folyamán és reggel kiadott Telegram-üzenetekből.
Az RT híroldalának összesítése szerint a polgármester 32 repülőgép típusú pilóta nélküli repülőszerkezet lelövéséről számolt be a moszkvai régióban. Az Interfax hírügynökség arról számolt be, hogy 17, a főváros felé tartó drónt semmisítettek meg.
Szobjanyin közölte, hogy a dróndarabok lezuhanásának helyszínén mentőcsapatok dolgoznak. A moszkvai Seremetyjevo repülőtér működését felfüggesztették, az oda tartó repülőgépeket más városokba irányították át.
Az orosz védelmi tárca közölte, hogy hétfő délután háromtól éjfélig 81, éjféltől kedd reggel hétig pedig újabb 69 repülőgép típusú ukrán drónt lőtt le Oroszország tíz régiójának légterében és a Fekete-tenger vizei felett.
Kazany, Nyizsnyekamszk, Szamara és Gelendzsik repülőterén, valamint a Krími hídon átmenetileg felfüggesztették a forgalmat.
Rogyion Mirosnyik, az orosz külügyminisztériumnak „a kijevi rezsim háborús bűnei” ügyében illetékes nagykövete a TASZSZ hírügynökségnek elmondta, hogy szeptember 15–21. között 24 ember veszítette életét Oroszországban ukrán dróncsapások következtében, további 121 pedig – köztük három kiskorú – megsebesült. Mint mondta, az áldozatok 78 százaléka civil volt.
A diplomata rámutatott, hogy az említett időszakban az Oroszország ellen indított dróncsapások száma jelentősen meghaladta az ukrán tüzérségi és rakétatámadásokét. Mint mondta, számos csapás lakóépületek, kereskedelmi és szociális létesítmények, orvosi szállítóeszközök, az energetikai infrastruktúra és polgári könnyűgépjárművekre irányult a szamarai, a szaratovi, a szmolenszki, a voronyezsi és a volgográdi régióban, valamint Baskírföldön.
Mirosnyik az Izvesztyija című lapnak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy
„a kijevi rezsim” Oroszország területe ellen végrehajtott támadásokkal kompenzálja a harctéren elszenvedett kudarcait, így próbálván demonstrálni azt a potenciált, amelyért támogatást vár el a Nyugattól.
Vjacseszlav Gladkov, Belgorod megye kormányzója kedden azt közölte, hogy hétfőn a régió felett 76 különböző típusú ukrán drónt lőttek le, és 16 civil megsebesült. Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője kilenc polgári lakos, köztük egy gyermek sebesüléséről tett bejelentést az elmúlt egy napra vonatkozóan.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 16., péntek

„Emberiesség elleni bűncselekmény”: rendkívül súlyos az energiahelyzet Kijevben az orosz csapások miatt

A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.

„Emberiesség elleni bűncselekmény”: rendkívül súlyos az energiahelyzet Kijevben az orosz csapások miatt
Hirdetés
2026. január 16., péntek

Néhány tucatnyi katonával „védenék meg” nyugat-európai országok Grönlandot Washingtontól

Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.

Néhány tucatnyi katonával „védenék meg” nyugat-európai országok Grönlandot Washingtontól
2026. január 16., péntek

A moldovai miniszterelnök is megszavazná, hogy Románia bekebelezze országát

Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.

A moldovai miniszterelnök is megszavazná, hogy Románia bekebelezze országát
2026. január 16., péntek

Trump megkapta a venezuelai ellenzéki vezető Nobel-díját, és meg is tartja

Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.

Trump megkapta a venezuelai ellenzéki vezető Nobel-díját, és meg is tartja
Hirdetés
2026. január 15., csütörtök

Washington már el is kezdte a venezuelai olaj eladását

Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.

Washington már el is kezdte a venezuelai olaj eladását
2026. január 15., csütörtök

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás

Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás
Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás
2026. január 15., csütörtök

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás

2026. január 15., csütörtök

Trump szerint Zelenszkij hátráltatja a béketárgyalásokat, Ukrajnában energetikai szükségállapotot hirdettek

Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.

Trump szerint Zelenszkij hátráltatja a béketárgyalásokat, Ukrajnában energetikai szükségállapotot hirdettek
Hirdetés
2026. január 15., csütörtök

Trump: továbbra is akarjuk Grönlandot, a dán külügyminiszter szerint alapvető nézeteltérések vannak

Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.

Trump: továbbra is akarjuk Grönlandot, a dán külügyminiszter szerint alapvető nézeteltérések vannak
2026. január 14., szerda

Franciaország konzulátust nyit, Dánia megerősíti a katonai jelenlétet Grönlandon

Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.

Franciaország konzulátust nyit, Dánia megerősíti a katonai jelenlétet Grönlandon
2026. január 14., szerda

Még mindig jóval erősebb a magyar útlevél, mint a román, bár mindkettő javított

A magyar útlevél még mindig a világ tíz legerősebb úti okmánya között van, míg a román még mindig nem fér be, ugyanakkor mindkettő javított a legutóbbi rangsorolás óta – derül ki a Henley Passport Indexből.

Még mindig jóval erősebb a magyar útlevél, mint a román, bár mindkettő javított
Hirdetés
Hirdetés