Figyelmeztetés. Az európai NATO-tagok az ENSZ-ben jelezték: nem tűrik a további légtérsértéseket
Fotó: Wikipédia
Az európai szövetségesek hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén figyelmeztették Oroszországot, hogy lelőnek minden olyan orosz repülőgépet vagy drónt, amely a NATO légterét továbbra is megsérti.
2025. szeptember 23., 10:302025. szeptember 23., 10:30
Mint arról beszámoltunk, a NATO-tag Észtország kérte az ülés összehívását, miután pénteken három orosz MiG-31-es vadászgép engedély nélkül hatolt be a Finn-öböl feletti légterébe.
Az ülésen Yvette Cooper brit külügyminiszter kijelentette, hogy Moszkva „a NATO és Oroszország közötti közvetlen fegyveres konfrontációt” kockáztatja.
– mondta.
Cooper megjegyzését más nyugati miniszterek is megismételték a Biztonsági Tanácsban, köztük Kaja Kallas, az EU külpolitikai vezetője, aki szerint a többszörös incidensek nem tekinthetők véletlennek.
„Ha újabb rakéta vagy repülőgép engedély nélkül, szándékosan vagy véletlenül behatol a légterünkbe, és lelőjük, és a roncsok a NATO területére esnek, akkor kérem, ne jöjjenek ide panaszkodni” – mondta Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter a rendkívüli ülésen.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök is a nap folyamán a következőket mondta az újságíróknak: „Szeretnék nagyon világos lenni. Meg fogjuk hozni a döntést, hogy lelőjük a repülő tárgyakat, ha azok megsértik a területünket és Lengyelország felett repülnek. Erről nincs vita.”
Ukrajna külügyminisztere szerint Moszkva ilyen cselekedeteire határozottan kell reagálni, és
„A határozott válasz azt jelenti, hogy a fenyegetést nem szabad eltűrni, sem 12 percig, sem egy percig. Semlegesíteni kell” – mondta Andrij Szibiha miniszter.
Az Egyesült Államok új ENSZ-küldöttje, Michael Waltz, aki hivatalba lépése óta először jelent meg a nyilvánosság előtt, kijelentette, hogy Moszkvának enyhítenie kell a feszültségeket, nem pedig fokoznia azokat.
„Szeretném megragadni ezt az első alkalmat, hogy megismételjem és hangsúlyozzam: az Egyesült Államok és szövetségesei meg fogják védeni a NATO területének minden centiméterét” – mondta Waltz.
„Nem veszünk részt ebben az abszurd színházban” – mondta. „Amikor úgy döntenek, hogy komoly vitát akarnak folytatni az európai biztonságról, közös kontinensünk sorsáról, arról, hogyan lehetne ezt a kontinenst mindenki számára virágzóvá és biztonságossá tenni, akkor készen állunk” – tette hozzá.
Erre a kijelentésre válaszul Margus Tsahkna észt külügyminiszter térképeket és radarfelvételeket mutatott be a tanácsnak, amelyek azt mutatták, hogy a repülőgépek berepülték Észtország légterébe.
Emellett a találkozón
A repülőgépek 12 percig maradtak a légtérben, mielőtt a NATO elfogta őket – tette hozzá.
A légtér megsértését követően Észtország a NATO 4. cikkelye szerinti konzultációt is kezdeményezett, amely mechanizmus lehetővé teszi bármely tagállam számára, hogy hivatalosan felhívja a szövetség legfőbb politikai döntéshozó testületének figyelmét egy kérdésre.
Észtország a második NATO-tagállam, amely az elmúlt napokban a 4. cikk szerinti konzultációt kért, miután Lengyelország a múlt héten több orosz drón és harci repülőgép légterébe való behatolása után ugyanezt kérte.
Ettől függetlenül a svéd és a német erők vasárnap jelentették, hogy
Az ENSZ BT ülését megelőzően Donald Tusk lengyel kormányfő hétfőn egy vidéki sajtóértekezletén arról beszélt: Lengyelország kész megsemmisíteni a területét fenyegető légi eszközöket, de a felségvizei felett megjelenő orosz vadászgépek lelövéséről csak akkor dönthetne, ha teljesen biztos lenne az összes NATO-tagállam támogatásában.
A kormányfő újságírói kérdésre nyilatkozott így azzal kapcsolatban, hogy Petr Pavel cseh elnök szombaton a Lengyelországot és Észtországot minap ért légi incidensekkel összefüggésben a cseh közszolgálati televízióban felvetette: a NATO-tagállamok lelőhetnék az orosz vadászgépeket, ha a légterüket megsértenék.
A légi eszközök lelövéséről „mindenképpen döntenünk kell akkor, amikor megsértik a területünket vagy Lengyelország fölött repülnek” – fogalmazott Tusk. Hozzátette: „a nem egészen világos helyzetek esetén (…)
A kormányfő a nem egyértelmű helyzetek példájaként felidézte: pénteken két orosz harci repülőgép repült át alacsonyan a Petrobaltic olajfúrótorony fölött a Balti-tengeren, megsértve a Lengyelország felségvizein kívül működő fúrótorony biztonsági övezetét.
Elmondta továbbá: kormánya készen áll a Lengyelországot „esetleg veszélyeztető tárgyak, például az orosz vadászgépek megsemmisítéséről” szóló döntések meghozatalára, amennyiben azok a harci gépek például a lengyel felségvizek felett repülnek.
Hangsúlyozta: az ilyen helyzetben
„Minden tiszteletem mellett a cseh elnök nyilatkozata, illetve bejelentése itt nyilvánvalóan elégtelen” – foglalta össze a témát Tusk.
Egy másik újságírói kérdésre a kormányfő a Lengyelország légterébe szeptember 10-én behatoló orosz drónok témájáról elmondta: a drónroncsok keresése és azonosítása még folyamatban van. A megtalált drónok egyikénél sem állapították meg, hogy fegyverrel lett volna felszerelve – mondta el Tusk.
Jól hangzik Putyin Új START-megállapodással kapcsolatos javaslata a Fehér Ház szerint
Jól hangzik Oroszország Új START-megállapodással kapcsolatos javaslata – jelentette ki Karoline Leavitt, az amerikai elnöki hivatal, a Fehér Ház szóvivője hétfőn Washingtonban.
Hangsúlyozta, hogy Donald Trump elnököt tájékoztatták a javaslatról és később nyilvánosan kommentálni is szeretné azt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz biztonsági tanács hétfői ülésén jelentette be, hogy Oroszország kész még egy évig a 2026. február 5-én esedékes lejárta után is tartani magát a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött orosz-amerikai Új START-megállapodáshoz, ha az Egyesült Államok is így tesz.
Oroszország 2023 elején felfüggesztette részvételét az Új START-ban azzal az indoklással, hogy ez kényszerű döntés volt, azon szankciók fényében hozták, amelyeket a Nyugat Oroszország ellen az ukrajnai háború miatt bevezetett.
Főparancsnok: folytatódik az ukrán előrenyomulás
Az ukrán erők folytatják az előretörést Donyeck megyében, Dobropillja település térségében, egy nap alatt 1,3 négyzetkilométer területet szereztek vissza az orosz megszállóktól – számolt be Oleksznadr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka hétfőn a Telegramon.
A katonai vezető hozzátette, hogy ezenfelül 2,1 négyzetkilométernyi területen kutatták át és semmisítették meg az orosz csapatokat a régióban, Pokrovszknál. „A különböző irányokban harcoló rohamegységek kétszáz méter és 2,5 kilométer közötti távokon tudtak előretörni” – fejtette ki.
Hozzátette, hogy a harcok során az ukrán csapatok 43 orosz katonát öltek meg, az ellenség összes vesztesége – beleértve a sebesülteket – 65 fő.
Emellett négy tüzérségi rendszert és hat drónt is megsemmisítettek az utóbbi napban az ukrán katonák a térségben. „Összességében ebben a hadműveleti irányban szeptember 22-ig 164,5 négyzetkilométernyi területet szabadítottak fel az ukrán erők, és 180,8 négyzetkilométert tisztítottak meg az orosz szabotázs- és felderítő csoportoktól. Hét település felett állítottuk helyre az ellenőrzést, kilencet megtisztítottunk az ellenség diverzánsaitól” – emelte ki Szirszkij.
Az ukrán katonai hírszerzés arról számolt be hétfőn, hogy egyik különleges egysége előző nap lelőtt két orosz Be-12 típusú tengeralattjáró-elhárító repülőcsónakot az ideiglenesen megszállt Krím területén. Kiemelték, hogy első alkalommal semmisítettek meg ilyen típusú katonai járművet, amely „drága berendezésekkel és fegyverzettel van felszerelve a tengeralattjárók felderítésére és kiiktatására”.
Az ukrán vezérkar hétfői összesítése szerint Oroszország ukrajnai embervesztesége megközelítette az egymillió 103 ezret. Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek egyéb haditechnikai eszközök mellett három orosz helikoptert, egy harckocsit, 47 tüzérségi rendszert és 403 drónt.
Moszkva elleni huzamos dróntámadásról számolt be az orosz főváros polgármestere
Többtucatnyi ukrán drónt semmisített meg az orosz légvédelem hétfő este óta a moszkvai régióban – derült ki Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere által az éjszaka folyamán és reggel kiadott Telegram-üzenetekből.
Az RT híroldalának összesítése szerint a polgármester 32 repülőgép típusú pilóta nélküli repülőszerkezet lelövéséről számolt be a moszkvai régióban. Az Interfax hírügynökség arról számolt be, hogy 17, a főváros felé tartó drónt semmisítettek meg.
Szobjanyin közölte, hogy a dróndarabok lezuhanásának helyszínén mentőcsapatok dolgoznak. A moszkvai Seremetyjevo repülőtér működését felfüggesztették, az oda tartó repülőgépeket más városokba irányították át.
Az orosz védelmi tárca közölte, hogy hétfő délután háromtól éjfélig 81, éjféltől kedd reggel hétig pedig újabb 69 repülőgép típusú ukrán drónt lőtt le Oroszország tíz régiójának légterében és a Fekete-tenger vizei felett.
Kazany, Nyizsnyekamszk, Szamara és Gelendzsik repülőterén, valamint a Krími hídon átmenetileg felfüggesztették a forgalmat.
Rogyion Mirosnyik, az orosz külügyminisztériumnak „a kijevi rezsim háborús bűnei” ügyében illetékes nagykövete a TASZSZ hírügynökségnek elmondta, hogy szeptember 15–21. között 24 ember veszítette életét Oroszországban ukrán dróncsapások következtében, további 121 pedig – köztük három kiskorú – megsebesült. Mint mondta, az áldozatok 78 százaléka civil volt.
A diplomata rámutatott, hogy az említett időszakban az Oroszország ellen indított dróncsapások száma jelentősen meghaladta az ukrán tüzérségi és rakétatámadásokét. Mint mondta, számos csapás lakóépületek, kereskedelmi és szociális létesítmények, orvosi szállítóeszközök, az energetikai infrastruktúra és polgári könnyűgépjárművekre irányult a szamarai, a szaratovi, a szmolenszki, a voronyezsi és a volgográdi régióban, valamint Baskírföldön.
Mirosnyik az Izvesztyija című lapnak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy
„a kijevi rezsim” Oroszország területe ellen végrehajtott támadásokkal kompenzálja a harctéren elszenvedett kudarcait, így próbálván demonstrálni azt a potenciált, amelyért támogatást vár el a Nyugattól.
Vjacseszlav Gladkov, Belgorod megye kormányzója kedden azt közölte, hogy hétfőn a régió felett 76 különböző típusú ukrán drónt lőttek le, és 16 civil megsebesült. Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője kilenc polgári lakos, köztük egy gyermek sebesüléséről tett bejelentést az elmúlt egy napra vonatkozóan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Franciaország hivatalosan elismerte a palesztin államot, ezzel csatlakozva azokhoz az országokhoz, amelyek már korábban megtették ezt a lépést.
Románia katonai akcióra készül Moldova Dnyeszteren túli régiójában – ilyen tartalmú üzenetekkel riogatja több közösségi oldal is a szakadár terület lakosait a küszöbön álló választások előtt.
A NATO megkezdi Törökország fejlett MEROPS felügyeleti rendszerének telepítését Lengyelországban és Romániában, hogy javítsa a korai figyelmeztető és reagálási képességeket az Oroszországból érkező, egyre növekvő drónfenyegetésekkel szemben.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn rendkívüli ülést tart, hogy megvitassa Oroszország észt légtérbe történő behatolását – közölték vasárnap észt és ENSZ-tisztviselők a CNN szerint.
„Nem fog létrejönni palesztin állam” – mondta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök héber nyelvű videoüzenetben, amelyben reagált a palesztin állam Ausztrália, Kanada és az Egyesült Királyság általi elismerésének bejelentésére vasárnap.
Charlie Kirk neve örökké élni fog a legnagyobb amerikai patrióták krónikáiban – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök az amerikai konzervatív aktivista vasárnap tartott gyászszertartásán a glandale-i State Farm stadionban, Arizonában.
Keir Starmer brit miniszterelnök vasárnap bejelentette, hogy Nagy-Britannia elismeri a palesztin államiságot. Kanada és Ausztrália is bejelentette, hogy elismeri Palesztinát.
Több európai repülőtéren továbbra is késésekkel kellett szembesülniük az utasoknak vasárnap, miután kibertámadás érte a beszállási rendszerek szolgáltatóját.
A szervezők százezres tömeget várnak a merénylet áldozatává vált Charlie Kirk amerikai konzervatív aktivista búcsúztatására, amelynek helyszínén, a Phoenix melletti Glendale-ben a titkosszolgálat őrizetbe vett egy fegyverest hamis hatósági igazolvánnyal.
A Digitális polgári körök (Dpk) első országos találkozóján a magyar miniszterelnök többek között arról beszélt, hogy az ellenzék agresszív kampánya, a közbeszédben és az online térben elterjedt erőszak ellen a digitális világban is fel kell venni harcot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!