
Fotó: Teleradio Moldova
Ha a transznisztriai szeparatisták vagy a térségben illegálisan állomásozó orosz csapatok támadó akciókat indítanak, Ukrajna segítséget nyújthat Moldovának, ha a chișinăui hatóságok ezt kérik – jelentette ki kijelentést Marko Sevcsenko, Ukrajna moldovai nagykövete.
2023. április 06., 13:322023. április 06., 13:32
A diplomata az Open.md-nek nyilatkozva ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ukrán hadsereg nem avatkozhat be egy idegen állam területén a szükséges előzetes eljárások nélkül.
„Mindenekelőtt szeretném elmondani, hogy Ukrajna tiszteletben tartja Moldova területi integritását, és nem tesz semmit ellene. Kijevi tisztviselők többször is elmondták, hogy
Nem beavatkozásról beszélek, hanem arról, hogy ha a moldovai kormány úgy véli, hogy Ukrajna segítséget tud nyújtani, akkor Ukrajna felajánlja azt. Nem tudjuk, hogy milyen segítségre lesz szükség. A kormányok tárgyalni fognak, a miniszterelnök vagy az elnök asszony felhívja ukrán kollégáját, megbeszélik és döntenek” – mondta Sevcsenko.
Elmondása szerint bár korábban Kijevben több tisztviselő is azt mondta, hogy ha a chișinăui hatóságok beleegyezésüket adják, akkor három nap alatt megoldható a Dnyeszteren túli probléma, az eljárás nem ilyen egyszerű.
„A legfőbb parancsnok Zelenszkij elnök, és ha valamilyen katonai beavatkozásról beszélünk, akkor két parancsnoki központunk van. Az első a vezérkar, amelynek élén a katonai főparancsnok, Zaluzsnij úr áll, a másik az ország elnöke, aki meghatározza azokat a politikai-katonai célokat, amelyeket el kell érni.
Mint arról beszámoltunk, Moszkva februárban azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy katonai támadásra készül Transznisztria ellen, ahol mintegy 2000, hivatalosan „békefenntartóként” jelen levő orosz katona állomásozik.

Románia is kiemelt célpontja a moldovai orosz tevékenységnek – jelentette ki a Krónikának az elmúlt hetek Pruton túli, illetve romániai orosz hírszerzési tevékenységéről szóló hírei kapcsán Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági intézet elemzője.
Az amerikai és az ukrán hírszerzés szerint ugyanakkor éppen Oroszország próbál konfliktust gerjeszteni a térségben.
Moszkva titkosszolgálati eszközökkel próbálta megpuccsolni a Nyugat-barát moldovai kormányt, hogy Moszkva-párti kabinetet ültessen a helyébe, és ezzel rátegye a kezét a chisinaui repülőtérre, hogy azon keresztül szállítson utánpótlást Transznisztriába, ahonnan újabb frontot indítana Ukrajna ellen.
Az orosz puccskísérlet azonban nem sikerült, mivel az amerikai hírszerzés aktív részvételével sikerült jó előre leleplezni.

Oroszország nem mond le arról, hogy átvegye a hatalmat Moldovában, és a hibrid hadviselés különböző eszközeit alkalmazza, hogy engedelmes oroszbarát kormányt juttasson hatalomra Chişinăuban – jelentette ki Maia Sandu moldovai elnök.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!