2011. február 11., 10:542011. február 11., 10:54
A legnépesebb arab országot közel három évtizede vezető, 82 éves Mubarak beszédéből olyan forgatókönyv bontakozott ki, hogy megtartja elnöki tisztségét, de félreáll oly módon, hogy átadja hatalmi jogköreit bizalmasának, a hírszerző főnökből a közelmúltban alelnökké előléptetett Omar Szuleimánnak, valamint fenntartja a rendszer ellenőrzését a reformfolyamat felett.
A tekintélyuralmi módszerekkel kormányzó Mubarak beszédét a kairói Tahrír téren hallgató több tízezer ember elégedetlensége jeléül a cipőjét rázta, ami nagy sértésnek számít az arab világban, és azt kiabálta: „Le Hoszni Mubarakkal, le Hoszni Mubarakkal!” A demonstrálók felszólították a hadsereget, hogy csatlakozzon a Mubarak uralma elleni lázadáshoz, mások általános sztrájkot szorgalmaztak.
Mubarak beszédében megerősítette, hogy nem indul a szeptemberben esedékes elnökválasztáson. Kijelentette, hogy az ellenzékkel folytatott tárgyalások a válság rendezését célzó „előzetes konszenzust” eredményeztek.
Ilyen tárgyalások elképzelhetetlenek lettek volna a január 25-én kirobbant tüntetéssorozat előtt.
Az elnök a negyedórás beszédben közölte, hogy országában békés hatalomátadás kezdődik. Kijelentette, hogy az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően átruházza hatalmi jogköreit alelnökére. Az alkotmány vonatkozó paragrafusa értelmében az államfő ideiglenesen átruházhatja jogköreit, ha nem képes ellátni hivatalát, de ez nem jelenti lemondását.
Mubarak hat alkotmánymódosítást kér, hogy a tüntetők összes követelését kielégítse. A régóta érvényben lévő és a lakosság által gyűlölt rendkívüli állapotot akkor fogja eltörölni, ha ehhez adottak lesznek a biztonsági feltételek – mondta. Megígérte, hogy megbüntetik a tüntetéseket kísérő erőszakért felelős személyeket, és részvétéről biztosította az összecsapásokban meghaltak családtagjait.
Az elnök beszéde után nem sokkal Omar Szuleimán szintén a televízió képernyőjéről fordult a lakossághoz, és elkötelezettnek mondta magát a békés hatalomátadás mellett. Szuleimán felszólította a fiatal tüntetőket, hogy szüntessék be a megmozdulásokat és menjenek haza.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.