2011. február 11., 10:542011. február 11., 10:54
A legnépesebb arab országot közel három évtizede vezető, 82 éves Mubarak beszédéből olyan forgatókönyv bontakozott ki, hogy megtartja elnöki tisztségét, de félreáll oly módon, hogy átadja hatalmi jogköreit bizalmasának, a hírszerző főnökből a közelmúltban alelnökké előléptetett Omar Szuleimánnak, valamint fenntartja a rendszer ellenőrzését a reformfolyamat felett.
A tekintélyuralmi módszerekkel kormányzó Mubarak beszédét a kairói Tahrír téren hallgató több tízezer ember elégedetlensége jeléül a cipőjét rázta, ami nagy sértésnek számít az arab világban, és azt kiabálta: „Le Hoszni Mubarakkal, le Hoszni Mubarakkal!” A demonstrálók felszólították a hadsereget, hogy csatlakozzon a Mubarak uralma elleni lázadáshoz, mások általános sztrájkot szorgalmaztak.
Mubarak beszédében megerősítette, hogy nem indul a szeptemberben esedékes elnökválasztáson. Kijelentette, hogy az ellenzékkel folytatott tárgyalások a válság rendezését célzó „előzetes konszenzust” eredményeztek.
Ilyen tárgyalások elképzelhetetlenek lettek volna a január 25-én kirobbant tüntetéssorozat előtt.
Az elnök a negyedórás beszédben közölte, hogy országában békés hatalomátadás kezdődik. Kijelentette, hogy az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően átruházza hatalmi jogköreit alelnökére. Az alkotmány vonatkozó paragrafusa értelmében az államfő ideiglenesen átruházhatja jogköreit, ha nem képes ellátni hivatalát, de ez nem jelenti lemondását.
Mubarak hat alkotmánymódosítást kér, hogy a tüntetők összes követelését kielégítse. A régóta érvényben lévő és a lakosság által gyűlölt rendkívüli állapotot akkor fogja eltörölni, ha ehhez adottak lesznek a biztonsági feltételek – mondta. Megígérte, hogy megbüntetik a tüntetéseket kísérő erőszakért felelős személyeket, és részvétéről biztosította az összecsapásokban meghaltak családtagjait.
Az elnök beszéde után nem sokkal Omar Szuleimán szintén a televízió képernyőjéről fordult a lakossághoz, és elkötelezettnek mondta magát a békés hatalomátadás mellett. Szuleimán felszólította a fiatal tüntetőket, hogy szüntessék be a megmozdulásokat és menjenek haza.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.