Hirdetés

Moszkva szerint „jelentős államok” állnak az Északi Áramlat felrobbantása mögött

Vádak. Az orosz vezetők nem hisznek abban, hogy a gázvezeték felrobbantása egy kis ukrán csoport magánakciója volt •  Fotó: Twitter / Forsvaret

Vádak. Az orosz vezetők nem hisznek abban, hogy a gázvezeték felrobbantása egy kis ukrán csoport magánakciója volt

Fotó: Twitter / Forsvaret

Az orosz szakszolgálatok tudják, hogy az Északi Áramlat gázvezetékeket két évvel ezelőtt „jelentős államok” részvételével robbantották fel – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.

Hírösszefoglaló

2024. szeptember 27., 13:302024. szeptember 27., 13:30

2024. szeptember 27., 16:372024. szeptember 27., 16:37

„Önök is tudják, hogy a szakszolgálatainknak olyan információik vannak, amelyek arra utalnak, hogy valószínűtlen, hogy egy ilyen szabotázscselekményt és kiemelt fontosságú infrastruktúra elleni terrorcselekményt egy ilyen kis, szinte magánszemélyekből álló csoport követhetett el, magánpénzből. Arról is szó van, hogy

Idézet
jelentős államok is részt vettek ennek a szabotázsakciónak a megszervezésében és végrehajtásában”

– mondta Peszkov.

Hirdetés

A szóvivő így válaszolt arra az újságírói kérdésre, hogy a Kreml elégedett-e a robbantás ügyében folytatott nyomozással.

Alekszandr Novak energetikai ügyekben illetékes orosz miniszterelnök-helyettes objektív, Moszkva bevonásával történő vizsgálatot sürgetett az Északi Áramlat vezetékek felrobbantásának ügyében. Megismételte, hogy a vevők érdeklődése esetén Oroszország kész felújítani a szállításokat.

Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóirodája csütörtökön közleményt adott ki, amely szerint

nem állja ki az igazság próbáját az az amerikai és brit irányítás alatt álló szervek és média által az incidens második évfordulója alkalmából „kampányszerűen terjesztett dezinformáció”, amely szerint önállóan cselekvő ukrán szélsőségesek robbantották fel a csővezetékeket.

Az SZVR rámutatott, hogy a német nyomozóhatóságok, amelyeket felszólítottak, hogy zárják le a vizsgálatot, mégis ezt nevezték meg fő verzióként, megkímélendő a következményektől a transzatlanti együttműködést.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke csütörtökön a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az Északi Áramlatok felrobbantásának következményeit nem Washington, hanem a német lakosság viseli, amelynek szerinte Joe Biden amerikai elnök és Olaf Scholz német kancellár „a zsebébe nyúlt”, aminek következtében mindketten elvesztették a szavazók bizalmát. Mint írta, az egyik „gyáván visszalépett” a választási küzdelemtől, hogy csendben végigülje a mandátumát, és a regionális választási eredmények arra utalnak, hogy a másikra ugyanez a sors vár.

Az orosz politikus azt mondta, hogy

az incidens miatt Németország szenvedte el a legtöbbet, mivel gazdasága recesszióba került, GDP-je csökkent, termelési modellje összeomlott, ipari termelése pedig visszaesett.

„A gáz ma 84 százalékkal drágább a NSZK állampolgárai számára, mint korábban” – tette hozzá az Állami Duma elnöke.

Azt állította, hogy Washington és személyesen Biden áll a robbantások mögött, amelyekkel megfosztotta az európai országokat az olcsó orosz gáztól, arra kényszerítve őket, hogy az Egyesült Államoktól vásároljanak háromszoros áron. Rámutatott, hogy a Németország, Dánia és Svédország által folytatott vizsgálatok nem vezettek konkrét eredménye, és Oroszországnak nem engedtek betekintést az ügybe.

Az Európába irányuló Északi Áramlat és Északi Áramlat 2 orosz gázexportvezetéken 2022. szeptember 26-án történtek robbantások a Balti-tenger mélyén.

Németország, Dánia és Svédország nem zárta ki a célzott szabotázst, a történteket az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekménynek minősítette.

Oroszország többször kért, de nem kapott felvilágosítást a történtekről.

A német kormányszóvivő a német főügyészség felelősségi körébe utalta a nyomozás állására vonatkozó kérdések megválaszolását, amikor az orosz RIA Novosztyi az évforduló alkalmából felvilágosításért fordult hozzá. A főügyészség korábban azt közölte a hírügynökséggel, hogy nem ad tájékoztatást a gázvezetékek felrobbantásának ügyében két éve tartó nyomozásról, és nem kíván megszólalni az Oroszországgal való együttműködés témájában sem.

Putyin szerint a Nyugat azért vezet be energetikai szankciókat, mert nem állja a versenyt
A Nyugat azért vezet be törvénytelen szankciókat az energiaágazatban, mert nem tud helytállni a versenyben – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az Oroszországi Energiahét nemzetközi fórum csütörtöki plenáris ülésén.
„A Nyugat nem akar konkurenciát, mert nem tud helytállni benne, gyakran veszít a tisztességes versenykörülmények között, és diszkriminációhoz folyamodik, amit a vélt euroatlanti szolidaritásnak, az emberi jogokért folytatott küzdelemnek vagy valami másnak az álarcában tüntet fel. Sokféle ürügyet talál erre” – hangoztatta az elnök.
Putyin szerint a Nyugat azt gondolta, hogy elzárhatja a nemkívánatos országok elől az energiapaci szolgáltatásokhoz – az innovatív termelési megoldásokhoz, a logisztikához, a szállítás biztosításához és a fizetési rendszerhez – való hozzáférést. Ezzel azonban az alternatív megoldásokat ösztönözte, amelyek ma már szinte függetlenek a külső befolyástól. Az államfő egyebek között azt is elmondta, hogy Oroszországban rekordütemben növekszik az energiafogyasztás, ami a gazdaság fellendülését jelzi. Mint mondta, a bővülés az évtized végéig évente átlagosan két százalék lesz, ami megfelel a globális átlagnak.
Az orosz vezető hangot adott álláspontjának, miszerint a többpólusú fejlődési modell kialakulása a 21. század egészére vonatkozó globális növekedési hullámot indít el, amely nem Európában és Észak-Amerikában fog összpontosulni, hanem a BRICS-országokban és azokban az államokban, amelyek csatlakozni kívánnak hozzájuk. Emlékeztetett rá, hogy amíg 1992-ben a G7-csoport részesedése a világ GDP-jéből 45 százalék volt, addig a BRICS-országoké csak 22 százalék. 2023 végére a G7-ek részesedése 30 százalékra csökkent, a BRICS-országoké pedig 36 százalékra nőtt.
Közölte, hogy Oroszország a tömörülés többi tagjával most egy saját fizetési rendszer létrehozásán dolgozik, a teljes külkereskedelem önálló kiszolgálása érdekében. Azt ígérte, hogy a növekedési központtá vált és távlatosan azzá váló országok számára „hatékony és független fejlesztési platformot” fognak kialakítani.
Az Oroszországi Energiahetet hetedik alkalommal rendezik meg, az eseményen az idén több mint 50 országból négyezernél is nagyobb számú részvevő érkezett. A fórumnak, amelyen jelen van a tálibok küldöttsége is, a fő témája most az energiaügyi együttműködés a többpólusú világban.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 17., péntek

Trump: Irán megnyitja a Hormuzi-szorost

Irán megnyitja a Hormuzi-szorost – közölte Donald Trump amerikai elnök pénteken.

Trump: Irán megnyitja a Hormuzi-szorost
Trump: Irán megnyitja a Hormuzi-szorost
2026. április 17., péntek

Trump: Irán megnyitja a Hormuzi-szorost

Hirdetés
2026. április 17., péntek

Gulyás Gergely: olyan Fidesz-frakció kell, amely képes a párt megújulását szimbolizálni

Olyan Fidesz-frakció kell, amely képes a párt megújulását szimbolizálni – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírókkal.

Gulyás Gergely: olyan Fidesz-frakció kell, amely képes a párt megújulását szimbolizálni
2026. április 17., péntek

Magyar Péter: nagy országos rendezvényt szervez a Tisza Párt az új Országgyűlés alakuló ülésére

Nagy országos rendezvényt szervez a Tisza Párt az új Országgyűlés alakuló ülésére a Parlament előtti Kossuth térre – jelentette be az országgyűlési választáson nyertes politikai alakulat elnöke, miniszterelnök-jelöltje pénteken, Budapesten.

Magyar Péter: nagy országos rendezvényt szervez a Tisza Párt az új Országgyűlés alakuló ülésére
2026. április 17., péntek

Adnak-e innovatív gyógyszereket Romániának? – Elkezdődtek a tárgyalások a Pfizerrel

Alexandru Rogobete egészségügyi és Alexandru Nazare pénzügyminiszter csütörtökön Washingtonban előzetes, „feltérképező” jellegű tárgyalást folytatott a Pfizer vállalat képviselőivel.

Adnak-e innovatív gyógyszereket Romániának? – Elkezdődtek a tárgyalások a Pfizerrel
Hirdetés
2026. április 17., péntek

Megkezdődtek az Országgyűlés alakuló ülésének előkészítő tárgyalásai

Pénteken elrajtoltak az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalások az Országházban, amelyen mindhárom bejutott párt képviselői jelen vannak.

Megkezdődtek az Országgyűlés alakuló ülésének előkészítő tárgyalásai
2026. április 17., péntek

Oroszország észak-európai NATO-tagállamokat fenyeget Ukrajna dróntámadásainak állítólagos támogatása miatt

Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára figyelmeztette Finnországot, Észtországot, Lettországot és Litvániát, hogy Moszkva fenntartja magának az „önvédelemhez való jogot”, ha ukrán drónok az ő légterükön keresztül támadnának Oroszországra.

Oroszország észak-európai NATO-tagállamokat fenyeget Ukrajna dróntámadásainak állítólagos támogatása miatt
2026. április 17., péntek

Trump szerint Irán lemond az atomfegyverről, tűzszünet kezdődött Libanonban

Irán hajlandó lemondani az atomfegyverről, és „nagyon közel” van a megállapodás – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök csütörtökön.

Trump szerint Irán lemond az atomfegyverről, tűzszünet kezdődött Libanonban
Hirdetés
2026. április 17., péntek

Országgyűlési választás: lezárult a levélszavazatok összesítése

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) befejezte a levélszavazatok pártlistás szavazólapjainak előzetes összesítését.

Országgyűlési választás: lezárult a levélszavazatok összesítése
2026. április 16., csütörtök

Orbán Viktor: teljes megújulásra van szükség a jobboldalon a választási vereség után

Teljes megújulásra van szükség, mert lezárult egy politikai korszak– jelentette ki Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök a Patrióta YouTube-csatornáján. Orbán Viktor először szólalt meg az április 12-ei országgyűlési választás óta.

Orbán Viktor: teljes megújulásra van szükség a jobboldalon a választási vereség után
2026. április 16., csütörtök

Magyar Péter: nem a Karmelitában lesz a miniszterelnök irodája

A Tisza-kormány alatt a miniszterelnök irodája nem a Karmelita palotában lesz, hanem a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületben – szögezte le Magyar Péter.

Magyar Péter: nem a Karmelitában lesz a miniszterelnök irodája
Hirdetés
Hirdetés