Moszkva garanciákat kér Ukrajna NATO-tagságának kizárására

– mondta.

A nyilatkozat akkor hangzott el, amikor kiderült: Donald Trump amerikai elnök és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin várhatóan a következő napokban beszélni fog egymással, miközben folytatódnak a tárgyalások a három éve tartó ukrajnai háború esetleges szüneteltetéséről.

Az Egyesült Államok és Ukrajna megállapodott abban, hogy 30 napos tűzszünetet javasol Oroszországnak.

Putyin kijelentette, hogy támogatja a tűzszünetet, de egyúttal felsorolta a béke elérésének szigorú feltételeit.

Az egyik vitatott terület Oroszország nyugati, kurszki régiója, ahol Ukrajna tavaly augusztusban katonai akciót indított és területeket foglalt el.

Putyin azt állította, hogy Oroszország ismét teljes mértékben ellenőrzése alatt tartja Kurszkot, és azt mondta, hogy az ottani ukrán csapatokat „elszigetelték”.

Eközben az ukrán hadvezetés vasárnap elismerte, hogy visszavonult a tavaly elfoglalt Szudzsa városából Kurszkban.

Közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal vádolta Putyint, hogy megpróbálja „szabotálni” az azonnali tűzszünet biztosítására irányuló diplomáciai erőfeszítéseket.

Steve Witkoff amerikai különleges megbízott, aki csütörtökön Moszkvában találkozott Putyinnal, a CNN-nek azt mondta, hogy

Trump a választási kampánya során többször megígérte, hogy az új kormányzat „első napján” véget vet a háborúnak, amely azzal kezdődött, hogy Oroszország 2022-ben tűlerohanta szomszédját.

Alig egy hónappal beiktatása után Trump állítólag 90 perces telefonbeszélgetést folytatott Putyinnal a háború befejezéséről szóló tárgyalások azonnali megkezdéséről.

Az orosz és ukrán fél közötti közvetítésben aktívan szerepet vállaló diplomata kifejtette, hogy jelenleg sokkal közelebb áll egymáshoz a háborúban álló két fél, mint történt az az amerikai kapcsolatfelvételt megelőzően, és az elmúlt hetekben létrejött személyes tárgyalások előtt.

„A két oldal mérföldekre volt egymáshoz ahhoz képest, ahol ma vannak” – fogalmazott.

Az ukrajnai béke érdekében zajló többirányú diplomáciai tárgyalásokról elmondta, hogy ezek párhuzamosan zajlanak az ukrán és az orosz fél mellett európai érdekelt országok képviselőivel, így franciákkal, britekkel, valami norvégokkal és finnekkel.

Ezen megbeszélések témái között szerepel az orosz megszállással érintett régiók jövője, valamint egyéb keretek, mint egy tűzszünet lehetséges elemei – fejtette ki az amerikai tárgyalóküldöttség tagja.

Arra a kérdésre, hogy milyen időtávon belül lehet realitás a harcok beszüntetése, Steve Witkoff azzal válaszolt, hogy

Donald Trump szombaton a Truth Social közösségi oldalán azt tudatta, hogy az ukrán elnökkel és kormánnyal való kapcsolattartással bízta meg Keith Kellogg tábornokot elnöki megbízotti jogkörben.

„Kellogg tábornok, magasan elismert katonai szaktekintély fog közvetlenül egyeztetni Zelenszkij elnökkel és az ukrán vezetéssel. Jól ismeri őket és jó munkakapcsolatban vannak” – fogalmazott az elnök.

Keith Kellogg január óta ukrán-orosz ügyekért felelős elnöki megbízottként dolgozott, ám az orosz fél jelezte, hogy nem fogadja el jelenlétét egy béketárgyaláson, mert túlságosan közelállónak tartja Ukrajnához.

Steve Witkoff hivatalos pozíciója szerint az amerikai elnök közel-keleti különleges megbízottja.

Eközben

A CBS „Face the Nation” című műsorában vasárnap Rubio elmondta, hogy a megbeszélések betekintést nyújtottak abba, hogy Oroszország valóban tűzszünetet fontolgat-e, vagy csupán az időt húzza.

Rubio felvázolta az amerikai kormányzat kétfázisú megközelítését az Ukrajna elleni, immár negyedik éve tartó orosz háború befejezésére.

„Az A terv az, hogy a lövöldözést leállítjuk, hogy aztán áttérhessünk a B tervre, a második fázisra, ami az, hogy mindenki egy asztalhoz üljön, hogy kitaláljuk, hogyan lehetne tartósan és mindenki igényeit tiszteletben tartva véget vetni ennek a háborúnak” – mondta.

A miniszter hangsúlyozta, hogy

Elismerte azonban, hogy még a tűzszünet elérése is nehéz lesz, tekintettel a harctér összetettségére és a kockán forgó érdekekre.

Kedden Kijev beleegyezett az Egyesült Államok által a dzsiddai tárgyalások során javasolt 30 napos tűzszünetbe, amelyet követően Washington újraindította az Ukrajnának nyújtott katonai és hírszerzési támogatást.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint Oroszország kész beleegyezni az Egyesült Államok által javasolt ukrajnai tűzszünetbe, de garanciákat követel arra, hogy Kijev a tűzszünet ideje alatt nem mozgósít vagy képez ki csapatokat, és nem kap katonai segítséget.

Rubio tartózkodott ugyan a tárgyalások részleteinek nyilvánosságra hozatalától, de óvatosan optimista maradt. Elmondta, hogy

„Senki sem mondja, hogy a második rész könnyű, de még a második részhez sem juthatunk el, amíg az első részen nem jutunk túl” – hangsúlyozta a kormányzat stratégiáját.

A miniszter azt is kiemelte, hogy a tartós béke eléréséhez mindkét fél részéről diplomáciai kötelezettségvállalásra és esetleges engedményekre van szükség.
„Ez a háború nem folytatódhat. Az elnök ezt világosan megmondta, és mindent megtesz, hogy véget vessen neki” – összegzett.

Ukrajna kész tárgyalni Oroszországgal egy békemegállapodásról, de több kulcsfontosságú kérdésben továbbra is határozott – jelentette vasárnap a The Independent című brit hírportál magas rangú ukrán tisztviselőkre hivatkozva.

Kijev beleegyezett, hogy elfogadja az Egyesült Államok által javasolt 30 napos tűzszünetet, feltéve, hogy Oroszország is betartja annak feltételeit. Az amerikai tisztvségiselők jelenleg Moszkvával tárgyalnak a javaslat részleteiről.

– mondta az Independentnek egy magas rangú ukrán forrás névtelenséget kérve.

„Nem akarjuk, hogy a gyermekeink is harcoljanak ebben a háborúban” – szögezte le.

Ukrajnának négy kulcsfontosságú feltétele van, amelyeket be kell tartani ahhoz, hogy a teljes körű háború véget érjen, mondták a források. Ezek a következők:

• Nincs további területátadás Oroszországnak, beleértve a részben megszállt ukrajnai területeket is.
  Az Oroszországba illegálisan deportált több ezer ukrán gyermek visszatérése.
  az Oroszország által illegálisan fogva tartott több ezer civil visszatérése.
  Nemzetközi biztonsági garanciák arra az esetre, ha Moszkva megszegi a jövőbeni tűzszünet feltételeit.

Kijev kész elfogadni a harcok befagyasztást a jelenlegi frontvonalak mentén – mondták az Independentnek források –, de nem ad át több területet Oroszországnak, annak ellenére, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök célja, hogy teljes mértékben megszállja Ukrajna Donyecki, Luhanszki, Zaporizzsjai és Herszoni területét.

– mondta a tisztségviselő.

A Fehér Ház ragaszkodik ahhoz, hogy mind Oroszországnak, mind Ukrajnának kompromisszumokat kell kötnie a háború befejezéséhez, és „irreálisnak” nevezte Ukrajna azon célját, hogy visszaállítsa a 2014 előtti határokat.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter megerősítette, hogy a kedden Szaúd-Arábiában folytatott ukrán-amerikai tárgyalásokon szó volt az Oroszországgal való tárgyalásos rendezés részeként lehetséges „területi engedményekről”.

„Ez a legfontosabb vörös vonal” – mondta.

„Putyin játszadozik. Mi erőteljes lépést tettünk - most ő következik” -–mondták az Independentnek források.

„Bebizonyítottuk, hogy ésszerűek vagyunk, hajlandóak vagyunk a békére – ha Oroszország nem egyezik bele, az egész világ látni fogja, hogy hazugok”.