Moszkva: a tűzszüneti tárgyalások feltétele, hogy Ukrajna ne kapjon több nyugati fegyvert

Ukrajna

Feltétel. Moszkva az Ukrajnába irányuló európai és amerikai fegyverszállítások leállítását követeli

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Az orosz-ukrán tűzszüneti tárgyalások feltétele orosz részről az európai és amerikai fegyverszállítások leállítása – nyilatkozott Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője az ABC televízió vasárnapi műsorában.

Hírösszefoglaló

2025. május 12., 08:322025. május 12., 08:32

A Kreml vezető tisztségviselője az ABC televízió This week című műsorának adott interjúban azt hangoztatta, hogy az orosz álláspont hetek óta változatlan, miközben Ukrajna megpróbál kibújni a tárgyalások alól.

Megerősítette, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő nyitott a közvetlen béketárgyalásokra előfeltételek nélkül.

Dmitrij Peszkov kifejtette, hogy az „ukrajnai rendezés nagyon bonyolult dolog”, „tele van olyan apró részletekkel, amelyek mindegyike létfontosságú mind Oroszország, mind Ukrajna jövője szempontjából”.

Az orosz illetékes szerint nem igaz az a feltételezés, hogy az orosz fél nem hajlik a rendezésre, megfogalmazása szerint „Putyin elnök megpróbál minden lehetségest elkövetni a probléma megoldása érdekében, és elérni a rendezést békés és diplomatikus úton, de ha nem sikerül békés és diplomatikus módon a rendezés, akkor folytatnunk kell a katonai műveletet”.

Hangoztatta:

a tűzszüneti tárgyalások feltétele orosz részről az európai és amerikai fegyverszállítások leállítása, mert azok folytatódása Moszkva szerint Ukrajnát hozza előnyös helyzetbe.

Megerősítette, hogy a rendezés keretében Oroszország nem fogja elfogadni Ukrajna NATO-tagságát, amit azzal indokolt, hogy Oroszország nem engedheti a határához ennyire közel a NATO infrastruktúráját, egyben közölte, hogy az orosz fél nem fogadja el európai békefenntartók jelenlétét.

korábban írtuk

Létrejön a találkozó Putyin és Zelenszkij között Isztambulban?
Létrejön a találkozó Putyin és Zelenszkij között Isztambulban?

Volodimir Zelenszkij vasárnap közölte, hogy kész lenne csütörtökön Isztambulban találkozni Vlagyimir Putyinnal. A bejelentés előzménye, hogy Donald Trump amerikai elnök felszólította Ukrajna elnökét, azonnal fogadja el Oroszország tárgyalási ajánlatát.

Okszana Markarova szintén a This week című műsornak adott interjúban ugyanakkor azt hangoztatta, hogy „senki nem akarja jobban a békét, mint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök”, és szavai szerint ennek napja csak az orosz szándékon múlik.

Az ukrán diplomata a béketárgyalások megkezdésével kapcsolatban azt hangoztatta, hogy Ukrajna álláspontja szerint először a tűzszünetnek kell életbe lépnie, és úgy fogalmazott, hogy Donald „Trump (amerikai) elnök elképzelése egy feltétel nélküli tűzszünetről nagyszerű, és azt követően készen állunk egyeztetésre”.

Az ukrajnai fegyverszállítások leállítására vonatkozó orosz igényre vonatkozóan Okszana Markarova úgy fogalmazott, hogy

„Ukrajna egy szuverén ország, amely saját magát védi meg, és minden támogatásra, fegyverre szükségünk van annak érdekében, hogy képesek legyünk megvédeni magunkat”.

Donald Trump vasárnap a közösségi oldalán megjelent üzenetében úgy fogalmazott, hogy „potenciálisan egy nagyszerű nap Oroszország és Ukrajna számára”, valamint azt a várakozását hangoztatta, hogy „egy nagy hét kezdődik”. Reményét fejezte ki, hogy a „vérfürdőt” sikerül lezárni, és azt ígérte, hogy mindkét oldallal együttműködik annak érdekében, hogy ezt a célt elérjék.

Szavai szerint

az Egyesült Államok az újjáépítésre és kereskedelemre szeretne összpontosítani.

Az amerikai elnök a Truth Social közösségi oldalon megjelent másik bejegyzésében méltatta az indiai és pakisztáni kormányt a fegyveres konfliktus rendezése érdekében tett lépésekért.

„Nagyon büszke vagyok az erős és megingathatatlan indiai és pakisztáni vezetésre, hogy megvolt az erejük, bölcsességük és bátorságuk annak megértésére, hogy itt az idő megállítani a jelenlegi erőszakot, amely nagyon sokak halálához vezethetett volna”
– írta a többi között Donald Trump.

Az elnök a Svájcban zajló amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások szombati nyitónapját barátságos és konstruktív hangvételűnek értékelte, amelyen a két fél egy „teljes újrakezdésben” állapodott meg.

Eközben Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója vasárnap a Pervij Kanal tévécsatornának nyilatkozva arról beszélt: az Oroszország által javasolt, Isztambulban megtartandó ukrajnai rendezési tárgyalásokon

figyelembe kell venni a 2022-ben megszakított tárgyalások eredményeit és a terepen kialakult valós helyzetet.

Usakov tájékoztatást ígért az orosz küldöttség összetételéről, amint az orosz elnök kiadja az az erre vonatkozó utasítást.

A Kreml a honlapján arról számolt be, hogy vasárnap Vlagyimir Putyin orosz államfő telefonbeszélgetést folytatott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, és a felek megvitatták Moszkvának a közvetlen orosz-ukrán tárgyalások felújítására vonatkozó kezdeményezését, amelyek május 15-től indulnának Isztambulban.

A moszkvai tájékoztatás szerint Erdogan feltétlen támogatásáról biztosította az orosz javaslatot, hangsúlyozva, hogy Isztambul kész a tárgyalások helyszínéül szolgálni. Közölte, hogy a török fél minden segítséget megad a tartós béke elérése érdekében folytatandó tárgyalások megszervezéséhez és lebonyolításához.

Az orosz elnök beszámolt a Moszkvában a náci Németország feletti győzelem 80. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségekről és az elmúlt napokban lezajlott magas szintű nemzetközi tárgyalásokról.

A két vezető kölcsönösen kifejezte érdekeltségét a kétoldalú kereskedelmi és befektetési kapcsolatok további bővítésében, beleértve az energetikai stratégiai közös projektek megvalósítását.

A 2022-es isztambuli tervezet lehet a fegyverszüneti tárgyalások kiindulópontja
A Vlagyimir Putyin orosz elnök által javasolt béketárgyalások Ukrajnával figyelembe veszik majd a két ország közötti, 2022-ben elvetett megállapodástervezetet és azt a valóságot, hogy Oroszország Ukrajna csaknem egyötöde felett gyakorol ellenőrzést – közölte vasárnap a Kreml.
Napokkal azután, hogy Oroszország 2022 februárjában teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, Oroszország és Ukrajna Fehéroroszországban kezdett tárgyalásokat, amelyek később Isztambulba költöztek. Az ott elfogadott, a lehetséges rendezés kereteit meghatározó tervezet „isztambuli közlemény” néven vált ismertté.
A tárgyalások májusban megszakadtak, de orosz tisztségviselők régóta azzal érvelnek, hogy az isztambuli kommüniké mentén lehet rendezést elérni. Steve Witkoff, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja szintén a 2022-es tervezetre hivatkozott, mint a jövőbeli béke lehetséges útmutatójára.
A tervezet szerint Ukrajna beleegyezne az állandó semlegességbe, cserébe az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja által nyújtott nemzetközi biztonsági garanciákért: Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, Oroszország és az Egyesült Államok, valamint más nemzetek, köztük Fehéroroszország, Kanada, Németország, Izrael, Lengyelország és Törökország is garantálná a biztonságát.
Ukrajna lényegében ideiglenesen beleegyezett a nem nukleáris semlegességbe és abba, hogy nem lesz tagja a NATO katonai szövetségnek, cserébe egy olyan biztonsági garanciáért, amely Oroszország támadása esetén arra kötelezné az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy közvetlenül harcoljanak Oroszország ellen.
A 2022-es tervezetben a területek kérdése másodlagos volt a biztonsági garanciához képest – amelyet mindkét fél diplomatái a béke előtt álló legnagyobb akadályként tartanak számon.
Ukrajna a megszállás után azt akarta, hogy garantálják a biztonságát, de az Egyesült Államok és szövetségesei óvakodtak attól, hogy belekeveredjenek egy jövőbeli háborúba Oroszországgal.
A 2022-es tervezet értelmében Ukrajna útját megkönnyítenék az esetleges európai uniós tagság felé, Oroszország pedig korlátozásokat akart az ukrán fegyveres erőkre vonatkozóan, valamint olyan törvények hatályon kívül helyezését, amelyeket Moszkva diszkriminatívnak tart az orosz ajkúakkal szemben – írja a Reuters.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 01., hétfő

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges

A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges
2025. szeptember 01., hétfő

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul

A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul
2025. szeptember 01., hétfő

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát

Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát
2025. szeptember 01., hétfő

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket

Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket
2025. augusztus 31., vasárnap

Fordulat: vezetnek a migránsellenes pártok az EU három legerősebb országában

Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.

Fordulat: vezetnek a migránsellenes pártok az EU három legerősebb országában
2025. augusztus 31., vasárnap

Chișinăuban fogadta Maia Sandu Nicușor Dan államfőt

Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.

Chișinăuban fogadta Maia Sandu Nicușor Dan államfőt
2025. augusztus 30., szombat

Ukrán miniszterelnök: Volodimir Zelenszkij készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyinnal bármilyen formátumban

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.

Ukrán miniszterelnök: Volodimir Zelenszkij készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyinnal bármilyen formátumban
2025. augusztus 30., szombat

Izrael egyetlen csapással lefejezte a jemeni húszik vezetését

Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.

Izrael egyetlen csapással lefejezte a jemeni húszik vezetését
2025. augusztus 30., szombat

Emberek csoportjába hajtott egy gépkocsi az észak-franciaországi Évreux-ben, halálos áldozat is van

Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.

Emberek csoportjába hajtott egy gépkocsi az észak-franciaországi Évreux-ben, halálos áldozat is van
2025. augusztus 30., szombat

Agyonlőtték az utcán az ukrán parlament volt házelnökét

Agyonlőtték Andrij Parubijt, az ukrán parlament volt házelnökét Lvivben szombaton – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján.

Agyonlőtték az utcán az ukrán parlament volt házelnökét