Nem tágítanak. Miközben Trump az aknatelepítő hajók megsemmisítésére adott utasítást, az amerikai haderő készen áll az Irán elleni újabb csapásokra
Fotó: PACOM.mil
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön elrendelte minden iráni hajó megsemmisítését, amely aknát próbál telepíteni a Hormuzi-szorosban.
2026. április 24., 09:292026. április 24., 09:29
Trump internetes közösségi oldalán megjelent bejegyzésében azt is közölte, hogy az amerikai erők megnövelt kapacitással dolgoznak a fontos tengerhajózási útvonalon már elhelyezett tengeri aknák eltávolításán.
Donald Trump egy másik bejegyzésben megismételte, hogy az iráni kikötőket érintő amerikai katonai blokád addig marad fenn, amíg Irán nem köt megállapodást, és azt írta, hogy az Egyesült Államok „teljes mértékben” ellenőrzése alatt tartja a Hormuzi-szorost.
– fogalmazott.
Az elnök egyben kifejtette, hogy Iránon belül hatalmi harc dúl a „keményvonalasok” és a „mérsékeltek” között. „Iránban nehéz napok járnak, hogy kitalálják, ki is a vezetőjük” – fejtette ki.
Donald Trump egy harmadik bejegyzésében megköszönte John Phelan, a haditengerészetért felelős miniszter munkáját, aki váratlanul távozott posztjáról.
Az elnök szerint a több mint egy évig hivatalban lévő miniszter érdemei közé tartozik a haditengerészet megerősítése.
John Phelan távozását indoklás nélkül szerdán közölte a Pentagon. A haditengerészetét felelős kormányzati pozíciót megbízottként az eddigi miniszterhelyettes, Hung Cao tölti be, aki 25 éven keresztül szolgált az amerikai tengerészet kötelékében.
„Tehát úgy 18 évig voltunk Vietnámban; sok-sok évig Irakban. … Nem szeretem a második világháborút emlegetni, mert az nagy dolog volt, de négy és fél, majdnem öt évig voltunk a második világháborúban” – mondta Trump az Ovális Irodában.
Az elnök a folyamatban lévő tűzszünetet ígéretes jelnek nevezte a tárgyalások szempontjából.
„Egy kicsit korán abbahagytuk, mert békét akartak. Megállapodást akarnak kötni” – mondta az elnök.
„Beszéltünk velük, de még azt sem tudják, ki vezeti az országot. Zűrzavarban vannak. Zűrzavarban vannak, ezért úgy gondoltuk, adunk nekik egy kis esélyt, hogy megoldják a zűrzavar egy részét.”
„Nem akarom siettetni magam, tudják, mert minden hír azt mondja: »Ó, Trump időkényszer alatt van«” – mondta Trump. „Nem, nem – tudják, ki van időkényszer alatt? [Irán], mert ha nem juttatják mozgásba az olajukat, az egész olajinfrastruktúrájuk fel fog robbanni.”
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy az Iránnal folytatott konfliktusra „nincs időkeret”, és elutasította azokat a feltételezéseket, miszerint politikai megfontolások befolyásolnák a hozzáállását.
Eközben az amerikai hadsereg lefoglalt egy újabb, iráni olaj csempészetéhez köthető tartályhajót csütörtökön, egy nappal azután, hogy az iráni Forradalmi Gárda két hajó felett is átvette az irányítást a stratégiai fontosságú Hormuzi-szorosban.
Az amerikai védelmi minisztérium videofelvételt tett közzé arról, ahogy az amerikai erők a guineai lobogó alatt közlekedő Majestic X tartályhajó fedélzetére szállnak, amelyet az Indiai-óceánon foglaltak le.
A hajómozgást nyomon követő adatok szerint a Majestic X Srí Lanka és Indonézia között tartózkodott az Indiai-óceánon, nagyjából ugyanazon a helyszínen, ahol az amerikai erők korábban a Tifani tartályhajót foglalták le. A hajó eredeti célállomása a kínai Csousan kikötője volt.
Az incidens egy nappal azután következett be, hogy Irán három teherhajót támadott meg a szorosban, amelyen a világ kőolaj-kereskedelmének húsz százaléka áthalad békeidőben.
Iráni részről a Washingtonban bejelentett lefoglalás hírét egyelőre nem kommentálták.
Mindeközben a CNN szerint több, a helyzetet jól ismerő forrás szerint
A fontolóra vett számos célponttípus közül a lehetőségek között szerepelnek olyan csapások, amelyek különös hangsúlyt fektetnek Irán képességeinek „dinamikus megcélzására” a Hormuzi-szoros, az Arab-öböl déli része és az Ománi-öböl környékén – közölték a források, megemlítve a kis gyorscsónakok, aknatelepítő hajók és egyéb aszimmetrikus eszközök elleni potenciális támadásokat, amelyek segítségével Teherán hatékonyan lezárta ezeket a kulcsfontosságú vízi utakat, és nyomásgyakorlásként használta azokat az Egyesült Államokkal szemben.
Ez a lezárás hatalmas hullámokat keltett a globális gazdaságban, veszélyeztetve Donald Trump elnök erőfeszítéseit az amerikai infláció csökkentésére, és annak ellenére következett be, hogy az április 7-én megkezdett amerikai támadásokat tűzszünet szüneteltette.
Az új tervek a stratégiai vízi utak körüli sokkal koncentráltabb bombázási hadjáratot írnak elő.
A CNN korábban arról számolt be, hogy az ország partvédelmi rakétáinak nagy része sértetlen maradt.
Iránnak számos kis hajója is van, amelyeket platformként lehetne használni hajók elleni támadások indítására, ami bonyolítja az Egyesült Államok erőfeszítéseit a szoros megnyitására.
– közölték a CNN-nel több forrás, köztük egy magas rangú hajózási bróker.
„Hacsak nem lehet egyértelműen bizonyítani, hogy Irán katonai képességeinek 100 százaléka megsemmisült, vagy szinte biztos, hogy az Egyesült Államok képességeivel enyhítheti a kockázatot, akkor az lesz a döntő, hogy [Trump] mennyire hajlandó elfogadni a kockázatot, és elkezd-e hajókat átengedni a szoroson” – mondta egy, a katonai terveket jól ismerős forrás.
Az amerikai hadsereg beválthatja Trump korábbi fenyegetését is, miszerint kettős felhasználású és infrastrukturális célpontokat, köztük energetikai létesítményeket támad meg, annak érdekében, hogy Irán a tárgyalóasztalhoz üljön – közölték a források a CNN-nel.
Az infrastrukturális célpontok támadása a konfliktus ellentmondásos eszkalációját jelentené – figyelmeztettek egyes jelenlegi és volt amerikai tisztségviselők.
A katonai tervezők által kidolgozott másik lehetőség az, hogy célba vegyék az egyes iráni katonai vezetőket és a rezsim egyéb „akadályait”, akikről az amerikai tisztviselők a közelmúltban azt állították, hogy aktívan aláássák a tárgyalásokat – jegyezte meg az egyik forrás.
Ide tartozik Ahmad Vahidi is, aki az Iszlám Forradalmi Gárda főparancsnoka – mondta a forrás.
Három héttel meghosszabbították a libanoni tűzszünetet
Donald Trump elnök szerint a libanoni tűzszünetet három héttel meghosszabbították, miután a Fehér Házban találkozót szervezett az izraeli és libanoni képviselők között.
„A találkozó nagyon jól sikerült! Az Egyesült Államok együttműködik Libanonnal, hogy segítsen neki megvédeni magát a Hezbollától” – írta Trump a Truth Socialon.
Az eredeti, a múlt héten bejelentett fegyverszünet tíz nap múlva járt volna le.
Trump reméli, hogy végül szélesebb körű békét tud közvetíteni a két ország között, amelyek 1948 óta hivatalosan háborúban állnak egymással.
„Várom, hogy a közeljövőben vendégül láthassam Izrael miniszterelnökét, Bibi Netanjahut, és Libanon elnökét, Joseph Aoun-t” – írta Trump.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
Legkevesebb tizenöten meghaltak az ukrán fővárost és környékét keddre virradóra ért tömeges orosz légitámadás következtében, a sebesültek száma meghaladja az ötvenet – jelentették az ukrán hatóságok.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!