Oktatási-nevelési támogatás: Románia területéről érkezett a legtöbb kérelem
Fotó: Forrás: Rákóczi Szövetség
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből, amelyet a kérelmek benyújtásának április 16-ai lejárta után állítottak össze.
2026. április 24., 14:382026. április 24., 14:38
Az idei évben az elektronikus kérelmek benyújtására a 2026 március 17. és április 16. közötti időszakban volt lehetőség a Rákóczi Szövetség online felületén.
Tavaly 232 004-en, 2024-ben 232 377-en igényelték a támogatást.
A támogatási kérelmek benyújtásának országonkénti megoszlása gyakorlatilag megegyezik az előző évek arányával, illetve a külhoni magyar közoktatásban és felsőoktatásban tanuló diákok arányával.
Az idei évben a Kárpát-medence összesen 2685 olyan intézményéből érkezett be támogatási kérelem, ahol lehetőség van magyar nyelvű oktatásra. Felvidék kivételével ez a szám tartalmazza azon intézményeket is, ahol a magyar fakultatív nyelvként tanulható – áll a Rákóczi Szövetség honlapján közzétett gyorsjelentésben.
Az előző évhez hasonlóan ismét növekedett a kérelmezők lakhelye szerinti települések száma. Kárpát-medence szerte több mint háromezer településen élnek a támogatás kérelmezői. Összesen 1529 erdélyi és partiumi, 74 csángóföldi, 738 felvidéki, 420 kárpátaljai, 178 vajdasági, 80 horvátországi és 48 muravidéki (szlovéniai) településen élő családból nyújtottak be kérelmet az idei évben.
A kérelemszámok évfolyamonkénti megoszlását tekintve elmondható, hogy idén a legnagyobb számú, 18 213 kérelmet a második osztályos gyermekek szülei nyújtották be. Évfolyamonként felfelé haladva a benyújtott kérelmek száma lépcsőzetesen csökken.
A magyar nyelven folyó oktatás és nevelés a szülőföldön történő boldogulás, valamint az identitás megtartásának egyik legfontosabb sarokpillére – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár kedden Óbecsén.
Az összesítés szerint elmondható, hogy az elektronikusan benyújtott kérelmek száma 2024-et és 2025-ot követően – a tavalyi évhez képest regisztrált enyhe csökkenés ellenére – továbbra is rekordmagas a korábbi időszakhoz képest. Az elmúlt évben végrehajtott informatikai fejlesztések nyomán bevezetett, mesterséges intelligencia által asszisztált okmánybeolvasás eredményeként a kérelmek benyújtása, megújítása és ellenőrzése is jóval gyorsabbá és egyszerűbbé vált. 2024-ben a benyújtott kérelmek 97,7 százaléka, 2025-ben 97,8 százaléka esett pozitív elbírálás alá, a pozitív elbírálás aránya várhatóan az idei évben is ehhez hasonló lesz.
A 2026-ben benyújtott 229 339 kérelem 82,7 százaléka (189 696) az előző évben benyújtott és elfogadott kérelem megújítása volt. További 39 643 kérelmet újként nyújtottak be a szülők, illetve nagykorú kérelmezők. A Rákóczi Szövetség pozitívumként értékeli, hogy – a korábbi évek növekvő tendenciájának folytatásaként – Felvidéken, Vajdaságban és Kárpátalján is nőtt a benyújtott hallgatói kérelmek száma, egyre több magyarul tanuló külhoni egyetemista él a támogatás lehetőségével.
A tavalyi évhez képest mintegy 1,2 százalékos csökkenés elsődlegesen demográfiai okokra vezethető vissza, a benyújtott kérelmek számában már érzékelhetőek a koronavírus-járvány óta csökkenő pályán lévő születésszámok.
A kérelmek elbírálásának határideje: 2026. július 10. A kérelmeket a program külhoni partnerei bírálják el a www.mipont.hu oldal ellenőri felületén.
Megjelentek a nemzetpolitikai államtitkárság Szülőföldön magyarul programjának idei felhívásai, az eddigi 22 400 forintról 100 ezer forintra emelkedik a külhoni magyar gyerekek oktatási-nevelési támogatása – jelentette be Potápi Árpád János.
„A támogatott kérelmek számának alakulása rámutat arra, hogy a tanügyi statisztikákkal összhangban az utóbbi években stabilizálódni látszik a külhoni területeken magyarul tanuló diákok száma. Erdélyben és Vajdaságban is megállt vagy mérséklődött a 2010-es évekre jellemző jelentős csökkenés, Kárpátalján a 2010-es évek második felének felívelő tendenciáját megtörő koronavírus-járvány, illetve a háborús események okozta létszámvesztés üteme csökkent, a nehéz helyzet ellenére biztosítva a kárpátaljai magyar oktatási rendszer fentarthatóságát. Felvidéken az óvodai és alapiskolai létszámok tekintetében 2010 óta stabilitásról beszélhetünk. Ugyanakkor az előttünk álló évek létszámadataiban számítani kell a térség egészére jellemző alacsony születésszámok miatti veszteségekre, ezért
A támogatások az anyagi és erkölcsi odafigyelésen túl hatékony eszközt biztosítanak az érintett családok megszólításához, az anyaország és a külhoni magyar közösségek közötti közvetlen kapocs megteremtéséhez és a magyar kultúra és identitás továbbadásához” – fogalmazza meg a Rákóczi Szövetség.
Mint ismeretes, a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény alapján a magyar állam a Kárpát-medence külhoni területein magyar intézményt látogató diákok részére minden évben támogatást biztosít, évente megismételt kérelem alapján, a Szülőföldön Magyarul Program keretében. A magyar kormány döntése értelmében a támogatás összege 2023 óta diákonként évi bruttó 100 000 forint. A Program hozzájárul ahhoz, hogy a magyar nyelv és kultúra tovább éljen a határon túli régiókban, így biztosítva a jövő generációi számára a magyar identitás megőrzését és erősítését. A Program nemcsak az iskolai oktatás, hanem az óvodai nevelés és a felsőoktatás területén is jelentős segítséget nyújt, lehetővé téve a fiatalok számára, hogy magyar nyelven folytathassák tanulmányaikat, és ne kelljen választaniuk a magyar nyelvű oktatás és a személyes fejlődésük között. A Program pénzügyi lebonyolítója a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága megbízásából a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. 2024-től a Program digitalizációjáért és kommunikációjáért a Rákóczi Szövetség felel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron egyre több távol-keleti vesz részt a szentmiséken: nemcsak katolikusok, keresztények, hanem buddhisták és hinduk is. Különleges esemény helyszíne volt az emblematikus Szent Mihály-templom.
Parajdon román zászlót rakott a sóbánya bejáratához, Udvarhelyen a magyarok és az RMDSZ ellen hergelt Lucian Mușat AUR-os parlamenti képviselő, Szatmárnémetiben a PNL főtitkára pedig amiatt háborog, hogy október 23-án csak magyar zászlót lehetett látni.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfői előrejelzése szerint szerda délig csapadékos, szeles időjárás várható, és a magasabban fekvő hegyekben havazni fog.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap Székelyföldön, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.
A gyulafehérvári székesegyházban megtartották vasárnap a diakónus- és papjelöltek befogadásának szertartását, az úgynevezett admissiót.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt a 43 éves férfit, aki szombat este airsoftfegyverrel és játékgránáttal lépett be a gyulafehérvári rendőrség épületébe.
Balázs Ferenc lelkész, író és közösségszervező születésének 125. évfordulóján, a Kolozs megyei Mészkőn tartotta az emlékév egyik központi ünnepségét a Magyar Unitárius Egyház.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!