
A hétvégén is a migránsválság határozta meg az európai politikusok napirendjét, a viták középpontjában pedig a migránsok helyzete mellett a magyarországi állapotok álltak.
2015. szeptember 06., 15:582015. szeptember 06., 15:58
2015. szeptember 06., 16:062015. szeptember 06., 16:06
Közben a Budapesten, a Keleti pályaudvar előtt táborozó, Németországba tartó vonatokra felszállni akaró illegális határátlépő közül pénteken mintegy ezerkétszázan felkerekedtek, és gyalogszerrel indultak el az osztrák határ felé. A magyar kormány később buszokat bocsátott a rendelkezésükre.
A hétvége leglátványosabb eseményére pénteken kora délután került sor: a budapesti Keleti pályaudvar előtt vonatra váró migránsok közül mintegy ezerkétszázan gyalogszerrel indultak útnak a nyugati határ felé. A menetet nem állították meg, a rendőrség biztosította az utat. A migránsok menete Budapesten végighaladva kiért az M1-es autópályára, ahol szintén a rendőrség biztosította őket, és irányította a gépjárműforgalmat.
Több migránst kell befogadnia Romániának?
Romániának az előzetesen jóváhagyott 1785 helyett közel hétezer migránst kellene befogadnia – adta hírül a Daily Mail című brit lap. A csoport a zsámbéki lehajtónál tért éjjeli pihenőre, ám nem sokáig maradtak ott: Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, az operatív törzs úgy döntött, buszokat bocsát a gyalog elindult, illetve a Keletinél maradt migránsok rendelkezésére, azokkal szállítják őket a hegyeshalmi határátkelőkhöz. Hozzátette ugyanakkor: ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az osztrák hatóságok át is engedik őket.
Hamarosan azonban ez a probléma is megoldódott, miután Werner Faymann osztrák kancellár Facebook-oldalán közölte: Angela Merkel német kancellárral való egyeztetése után Orbán Viktort is tájékoztatta, hogy Ausztria és Németország megengedi, hogy a migránsok az országukba utazzanak. Ennek nyomán szombaton hajnalban a migránsok gyalogszerrel átkeltek a határon, ahol az osztrákok tapsolva, éljenezve fogadták őket „Welcome” feliratokkal. Az önkéntesek étellel és itallal kínálták őket. A migránsokat különvonatokkal szállították tovább Bécsbe, majd Münchenbe.
Közben a Keletinél és más helyszíneken konfliktusok is támadtak. A Keleti pályaudvarnál péntek délután verekedés tört ki a feltehetően radikális magyar futballszurkolók és illegális bevándorlók között. A rendőrök közbeavatkoztak és a két csoportot szétválasztották.
Bár a közel 4500 migránst mintegy száz busszal szállították el, és egy időre kiürült a Keleti környéke, hamarosan ismét gyülekezni kezdtek, arra számítva, hogy őket is tovább viszik. Kovács Zoltán kormányszóvivő azonban közölte: a migránsok elszállításáról pénteken született döntéssel a kormány célja a veszélyhelyzet elhárítása volt, így az intézkedés egyszeri volt.
Szombaton azonban újabb, mintegy ezerfős csoport indult útnak, majd a biatorbágyi vasútállomáson vonatra szálltak, és így folytatták útjukat Ausztria felé. Egy másik, szintén ezer fős csoport a Déli pályaudvaron szállt vonatra. A debreceni befogadó-állomásról ugyancsak vonattal indultak útnak Nyugat felé. Közben pedig a vámosszabadi nyílt befogadó-állomásról kétszázan gyalog indultak útnak Bécs felé. A német kormány összesen mintegy hétezer menekülttel számol, kiket szétosztanak a tartományok között. Ebből szombaton 6780 érkezett Bajorországba.
A migránsáradat mindazonáltal nem csitul: pénteken és szombaton közel háromezer illegális bevándorlót vettek őrizetbe Magyarországon, ráadásul szombaton több mint ötezren érkeztek a szerb–macedón határra Görögországból.
Közben vasárnap Bécsből egy mintegy 130 autóból álló konvoj indult Magyarországra, hogy a menekülteket átszállítsa. Az osztrák rendőrség figyelmeztette a résztvevőket: embercsempészet miatt felelősségre vonhatók lehetnek.
Orbán: meg kell védeni a határokat
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Somogy megyei Kötcsén, a polgári piknik helyszínén szombaton közölte: többször is beszélt a kialakult helyzetről telefonon, a jövő héten pedig személyesen is találkozik Werner Faymann osztrák kancellárral. Megjegyezve: az általa is osztott magyar felfogás szerint „a határok megvédése nélkül semmilyen európai intézkedésnek nincs értelme”.
„Egész addig, amíg nem tesszük világossá a bevándorlók számára, hogy az európai határokat mindenki megvédi, tehát nemcsak Spanyolország és nemcsak Magyarország, hanem mindenki megvédi, és képesek vagyunk ellenőrzött keretek között tartani a bevándorlást (...), addig tízmilliók fognak jönni. Addig jönnek, amíg ezt meg nem tesszük. És én úgy látom, hogy Európában haboznak a politikusok, hogy ezt kimondják” – fogalmazott Orbán Viktor.
A kormányfő a legfőbb feladatként a külső határok megvédését és a belépés rendezett keretek közé terelését nevezte meg, hangot adva azon álláspontjának, hogy „Európában alábecsülik ennek a kockázatnak a mértékét\", hiszen nem 150 ezer, kvótával szétosztható emberről vagy egy félmilliós tömegről van szó, hanem „milliókról, tízmilliókról”.
A bevándorlás utánpótlása kimeríthetetlen – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, egyre többen jönnek nem háború sújtotta régióból, a jobb élet reményében. „Ha mindenkit beengedünk, tönkretesszük Európát” – mondta, hozzáfűzve, hogy a jövő héten megerősítik a határőrizetet, de parlamenti támogatásra is szükség lesz, például a honvédség ilyen helyzetekben bevethetővé tételének megszavazásával. A miniszterelnök azt mondta, „nagyon nehéz lelki helyzet” a jelenlegi, hiszen „mindenki sajnálja azokat, akikkel szemben fel kell lépni”, ám nem megoldás, hogy ezek az emberek „fogják magukat és megbénítják egy ország életét”.
„Együttműködést és rendezettséget kell kikényszeríteni az ő oldalukról is, anélkül, hogy közben fizikai erőszakot alkalmazna” a rendőrség – mondta Orbán Viktor a migránsokra utalva és elismerését fejezte ki a rendőrség teljesítménye iránt.
Egyébként szombaton Orbán Angela Merkel német kancellárral is telefonos egyeztetést folytatott a migrációs válságról. Anémet kancellár és a magyar miniszterelnök egyetértett abban, hogy mind Magyarország, mind Németország betartja európai kötelezettségeit, beleértve a dublini megállapodásból származó kötelezettségeket.
Angela Merkel és Orbán Viktor egyetértett abban is, hogy a menekültek szombati továbbutazására a magyar határon kialakult szükséghelyzet alapján került sor, és – mint azt már előző nap hangsúlyozták – kivételes esetet jelentett. Merkel egy szombati lapinterjúban megerősítette: Németországban a politikai menedékjogra jogosult emberek befogadásának nincs felső határa, ugyanakkor mindazoknak, akik nem szorulnak védelemre, vissza kell térniük a hazájukba.
A német kormánypártok egyike, a bajor konzervatív Keresztényszociális Unió (CSU) bírálja Angela Merkel kancellár döntését. Joachim Herrmann bajor belügyminiszter már szombaton bírálta a szövetségi kormány döntését. A Magyarországról Ausztrián keresztül érkező menedékkérők beengedése „teljesen rossz jelzés”, és a döntést korrigálni kell – mondta.
Szijjáró Péter magyar külügyminiszter szombaton elmondta: a migrációs válsággal kapcsolatban hat pontban értenek egyet az Európai Unió tagállamai. Az uniós külügyminiszterek luxembourgi informális tanácskozását követően elmondta, a miniszterek kivétel nélkül nehéz helyzetben lévő országnak nevezték Magyarországot, hangsúlyozva, hogy ezt el is kell ismerni.
Abban sincs nézeteltérés, hogy a megoldásba be kell vonni a kiindulási és tranzitországokat, hatékonyabbá kell tenni az uniós kívüli országokkal kötött, úgynevezett visszafogadási megállapodásokat, és különbséget kell tenni a menekültek és a gazdasági bevándorlók között.
Kiálltak Magyarország mellett a visegrádi kormányfők
Mindeközben kiállt Magyarország mellett a cseh, a lengyel és a szlovák kormányfő abban a közös nyilatkozatban, amelyet a négy visegrádi ország miniszterelnökének a migrációs válsággal foglalkozó pénteki rendkívüli prágai találkozóján fogadtak el. A kormányfők ismét elutasították a menekültek kötelező befogadási kvótáit, amelyeket Brüsszel javasolt.
Orbán Viktor miniszterelnök köszönetet mondott cseh, szlovák és lengyel kollégájának a támogatásért, és méltatta a cseh és a szlovák belügyminiszter pénteki bejelentését is, amely szerint Csehország és Szlovákia kész vasúti folyosót létesíteni a migránsok Magyarországról Németországba jutásához.
Tranzitzónák jönnek létre a határon, módosul a Btk.
Eközben a budapesti parlament pénteken kivételes eljárásban törvénycsomagot fogadott el a tömeges beváéndorlás kezelésére. Eszerint tranzitzónákat alakíthatnak ki a határon, létrejön egy új jogi kategória, a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet és 15-étől módosul a büntető törvénykönyv (Btk.). Pintér Sándor belügyminiszter tíz jogszabályt módosító – összegző módosító javaslattal kiegészített – előterjesztését fideszes, KDNP-s és jobbikos képviselők 140 igen szavazatával, 33 MSZP-s, LMP-s, DK-s, együttes, illetve PM-es nem ellenében hagytak jóvá a Házban.
A törvény bevezeti a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fogalmát, ezt az érintett megyei vagy fővárosi rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetőjének kezdeményezésére, miniszteri javaslatra a kormány rendelheti el legfeljebb fél évre, ám utána meghosszabbíthatják.
Putyin: a menekültválság oka Washington elhibázott közel-keleti politikája
Vlagyimir Putyin szerint az európai menekültválság előrelátható volt, és elsősorban Washington elhibázott közel-keleti politikája tehető érte felelőssé. Az orosz elnök pénteken Vlagyivosztokban, a Távol-Kelet fejlesztésének szentelt nemzetközi gazdasági fórumon beszélt erről. Putyin felhívta a figyelmet arra, hogy az európai migránsválság „teljesen előrelátható” volt. Moszkva többször figyelmeztetett arra, hogy súlyos problémák adódhatnak, ha – mint fogalmazott – Oroszország „úgynevezett partnerei” folytatják azt a „téves külpolitikát”, amelyet ma is folytatnak, kiváltképpen a muzulmán világban, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában.
„Mi is ez a politika? Ez a saját normák ráerőltetése, figyelmen kívül hagyva a régió történelmi, vallási, nemzeti és kulturális sajátosságait... Ez elsősorban természetesen amerikai partnereink politikája. Európa vakon követi ezt a politikát az úgynevezett szövetségi kötelezettségek keretein belül, majd maga cipeli a terhet” – mondta Putyin, és megjegyezte, hogy elképesztették az európai migránsválság kezelésére vonatkozó amerikai bírálatok.
Az orosz elnök szerint a menekültválság megoldásának első lépéseként a nemzetközi közösségnek közös erővel kell fellépnie a terrorizmus és szélsőségesség ellen.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
szóljon hozzá!