Hirdetés

Megtorpanó önállóság: rosszul szerepeltek a függetlenségpártiak Katalóniában

A vasárnapi katalán választások kimenetele csökkentette annak az esélyét, hogy a spanyolországi régióban gyors lépéseket tesznek a függetlenség felé.

Hírösszefoglaló

2012. november 27., 08:012012. november 27., 08:01

Az előrehozott választáson a tartományt irányító Artur Mas Konvergencia és Unió Pártja (CiU) nyert ugyan, de az eddigi 62-nél jóval kevesebb, mindössze 50 helyet tudott szerezni a 135 fős barcelonai parlamentben.

További három, a függetlenséget támogató erő is szerzett képviselői posztokat, de a széttagoltság miatt kérdésessé vált, hogy Mas tud-e olyan egységes erőt teremteni, amely az alkotmánnyal és a központi kormánnyal is szembemenve, népszavazás kiírását érheti el a függetlenségről.

Egy madridi külpolitikai elemzőintézet szakértője, José Ignácio Torreblanca vasárnap éjjel úgy fogalmazott, hogy miközben Mas „szeparatista menetrenddel kampányolt, az emberek azt adták értésére, hogy ugyanennek a menetrendnek a kivitelezését másra kívánják bízni”.

Az elemzők szerint a népszavazási esélyeket csökkentő eredmény jól jön a spanyol központi kormánynak is, hiszen Mariano Rajoy miniszterelnök egyebek között az ország pénzügyi és politikai stabilitásának bizonygatásával igyekszik kedvezőbb hitelfeltételeket elérni a befektetőknél.

Artur Mas gyengébb szereplésének okai között sorolják fel azt is, hogy tartományi elnökként szigorú takarékossági intézkedéseket volt kénytelen bevezetni a jelentős adóssággal küzdő Katalóniában. Az elnök maga is elismerte, hogy a megszerzett voksok aránya elmaradt a választás előtt remélttől, de leszögezte, ez nem jelenti azt, hogy le kell mondania korábban kitűzött céljairól. A 2010-ben hatalomra került Mas a központi kormánnyal folyó hatalmi harc részeként hozta előre a választásokat. Barcelona megelégelte azt, hogy pénzét Madrid a szegényebb spanyol régiók megsegítésére használja, a kormány viszont nem kívánt engedni a rendszer felülvizsgálatát célzó követeléseknek.

A nem hivatalos végeredmény szerint a vasárnapi szavazáson a második legtöbb voksot a szintén függetlenségpárti Köztársasági Baloldal (ERC) kapta, amely több mint duplájára, 10-ről 21-re növelte képviselői helyeit.

A teljes függetlenséget nem támogató Katalán Szocialista Párt az eddigi 28 helyett csak 20 helyet szerzett, az országosan kormányzó (szintén nem függetlenségpárti) Néppárt pedig 19 képviselői posztot nyert az eddigi 18 mandátum helyett. A fennmaradt 25 helyen három kisebb erő (köztük két függetlenségpárti) osztozott.

Katalóniában hasonló tendenciák érvényesültek, mint a korábbi más európai választásokon, hiszen a gazdasági nehézségek miatt a hagyományos erők teret vesztettek, az eddig kicsinynek számító csoportok viszont jelentős politikai hasznot húztak ebből.
 

Gazdasági gondok is sújtják Katalóniát

A spanyol össztermék (GDP) egyötödét adó, 7,5 millió lakosú Katalónia a mediterrán ország többi térségéhez hasonlóan túlköltekezte magát az egy évtizeden át tartó és 2007-ben kifulladt ingatlanboom idején, és mára oda jutott, hogy képtelen finanszírozni magát a piacról, mivel adósosztályzata a bóvlikategóriába került. A nyomasztó helyzetben a régió 2010 decembere óta hivatalban lévő, konzervatív elnöke, Artur Mas arra kényszerült, hogy a központi vezetéstől 5 milliárd eurós pénzügyi mentőövet kérjen. A katalánok a problémákért elsősorban Madridot okolják, nem pedig saját vezetőiket.

Ahogy Németország belefáradt Görögország és más déli államok felkarolásába, úgy Barcelona is megelégelte azt, hogy pénzét Madrid a szegényebb spanyol régiók megsegítésére használja. A barcelonai kormány számításai szerint a régió éves szinten 16 milliárd euróval többet fizet be az államkasszába, mint amennyit onnan visszakap.

Tovább táplálta a lakosság haragját, hogy Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök kategorikusan visszautasította az Artur Mas által kezdeményezett párbeszédet arról, hogy Katalónia csökkenthesse az ország központi költségvetéséhez való hozzájárulás mértékét. Madrid ellenállása és a több százezres, szeptember 11-i függetlenségpárti tömegdemonstráció láttán a katalán kormányfő végül arra jutott: novemberre előre hozza a regionális parlamenti választásokat, és győzelme esetén négy éven belül kiírja az autonóm közösség függetlenségéről döntő népszavazást.

 


Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 06., szerda

Washington felfüggesztette a hajók kíséretét a Hormuzi-szorosban

Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.

Washington felfüggesztette a hajók kíséretét a Hormuzi-szorosban
Hirdetés
2026. május 06., szerda

Brüsszel „vakfoltja” az őshonos nemzeti közösségek ügye: Borvendég Zsuzsanna EP-képviselő az uniós kisebbségpolitikáról

Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.

Brüsszel „vakfoltja” az őshonos nemzeti közösségek ügye: Borvendég Zsuzsanna EP-képviselő az uniós kisebbségpolitikáról
2026. május 05., kedd

Amerikai hadügyminiszter: „pusztító tűzerővel” néz szembe Irán, ha megzavarja a Hormuzi-szoros forgalmát

Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.

Amerikai hadügyminiszter: „pusztító tűzerővel” néz szembe Irán, ha megzavarja a Hormuzi-szoros forgalmát
2026. május 05., kedd

Zelenszkij megüzente Moszkvának: már szerdától fegyverszünetet szeretne

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.

Zelenszkij megüzente Moszkvának: már szerdától fegyverszünetet szeretne
Hirdetés
2026. május 05., kedd

Iráni konfliktus: veszélyben a tűzszünet, mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre, az olajár emelkedik

Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.

Iráni konfliktus: veszélyben a tűzszünet, mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre, az olajár emelkedik
2026. május 04., hétfő

Kijev civil lakosságát is fenyegeti Moszkva, ha elrontják az oroszok ünnepét

Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.

Kijev civil lakosságát is fenyegeti Moszkva, ha elrontják az oroszok ünnepét
2026. május 04., hétfő

Halálos áldozatok, kéttucatnyi sérült, miután tömegbe hajtott egy autó Lipcse belvárosában

Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.

Halálos áldozatok, kéttucatnyi sérült, miután tömegbe hajtott egy autó Lipcse belvárosában
Hirdetés
2026. május 04., hétfő

Țoiu: javulóban az amerikai–román viszony

Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.

Țoiu: javulóban az amerikai–román viszony
2026. május 04., hétfő

Csökkenésnek indult az olajár, miután Trump fontos bejelentést tett a Hormuzi-szoros forgalmáról

Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.

Csökkenésnek indult az olajár, miután Trump fontos bejelentést tett a Hormuzi-szoros forgalmáról
2026. május 04., hétfő

Külügyminiszter: egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy orosz eredetűek a Romániában lezuhant drónok

Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.

Külügyminiszter: egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy orosz eredetűek a Romániában lezuhant drónok
Hirdetés
Hirdetés