2012. november 27., 08:012012. november 27., 08:01
Az előrehozott választáson a tartományt irányító Artur Mas Konvergencia és Unió Pártja (CiU) nyert ugyan, de az eddigi 62-nél jóval kevesebb, mindössze 50 helyet tudott szerezni a 135 fős barcelonai parlamentben.
További három, a függetlenséget támogató erő is szerzett képviselői posztokat, de a széttagoltság miatt kérdésessé vált, hogy Mas tud-e olyan egységes erőt teremteni, amely az alkotmánnyal és a központi kormánnyal is szembemenve, népszavazás kiírását érheti el a függetlenségről.
Egy madridi külpolitikai elemzőintézet szakértője, José Ignácio Torreblanca vasárnap éjjel úgy fogalmazott, hogy miközben Mas „szeparatista menetrenddel kampányolt, az emberek azt adták értésére, hogy ugyanennek a menetrendnek a kivitelezését másra kívánják bízni”.
Az elemzők szerint a népszavazási esélyeket csökkentő eredmény jól jön a spanyol központi kormánynak is, hiszen Mariano Rajoy miniszterelnök egyebek között az ország pénzügyi és politikai stabilitásának bizonygatásával igyekszik kedvezőbb hitelfeltételeket elérni a befektetőknél.
Artur Mas gyengébb szereplésének okai között sorolják fel azt is, hogy tartományi elnökként szigorú takarékossági intézkedéseket volt kénytelen bevezetni a jelentős adóssággal küzdő Katalóniában. Az elnök maga is elismerte, hogy a megszerzett voksok aránya elmaradt a választás előtt remélttől, de leszögezte, ez nem jelenti azt, hogy le kell mondania korábban kitűzött céljairól. A 2010-ben hatalomra került Mas a központi kormánnyal folyó hatalmi harc részeként hozta előre a választásokat. Barcelona megelégelte azt, hogy pénzét Madrid a szegényebb spanyol régiók megsegítésére használja, a kormány viszont nem kívánt engedni a rendszer felülvizsgálatát célzó követeléseknek.
A nem hivatalos végeredmény szerint a vasárnapi szavazáson a második legtöbb voksot a szintén függetlenségpárti Köztársasági Baloldal (ERC) kapta, amely több mint duplájára, 10-ről 21-re növelte képviselői helyeit.
A teljes függetlenséget nem támogató Katalán Szocialista Párt az eddigi 28 helyett csak 20 helyet szerzett, az országosan kormányzó (szintén nem függetlenségpárti) Néppárt pedig 19 képviselői posztot nyert az eddigi 18 mandátum helyett. A fennmaradt 25 helyen három kisebb erő (köztük két függetlenségpárti) osztozott.
Katalóniában hasonló tendenciák érvényesültek, mint a korábbi más európai választásokon, hiszen a gazdasági nehézségek miatt a hagyományos erők teret vesztettek, az eddig kicsinynek számító csoportok viszont jelentős politikai hasznot húztak ebből.
| A spanyol össztermék (GDP) egyötödét adó, 7,5 millió lakosú Katalónia a mediterrán ország többi térségéhez hasonlóan túlköltekezte magát az egy évtizeden át tartó és 2007-ben kifulladt ingatlanboom idején, és mára oda jutott, hogy képtelen finanszírozni magát a piacról, mivel adósosztályzata a bóvlikategóriába került. A nyomasztó helyzetben a régió 2010 decembere óta hivatalban lévő, konzervatív elnöke, Artur Mas arra kényszerült, hogy a központi vezetéstől 5 milliárd eurós pénzügyi mentőövet kérjen. A katalánok a problémákért elsősorban Madridot okolják, nem pedig saját vezetőiket. Ahogy Németország belefáradt Görögország és más déli államok felkarolásába, úgy Barcelona is megelégelte azt, hogy pénzét Madrid a szegényebb spanyol régiók megsegítésére használja. A barcelonai kormány számításai szerint a régió éves szinten 16 milliárd euróval többet fizet be az államkasszába, mint amennyit onnan visszakap. Tovább táplálta a lakosság haragját, hogy Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök kategorikusan visszautasította az Artur Mas által kezdeményezett párbeszédet arról, hogy Katalónia csökkenthesse az ország központi költségvetéséhez való hozzájárulás mértékét. Madrid ellenállása és a több százezres, szeptember 11-i függetlenségpárti tömegdemonstráció láttán a katalán kormányfő végül arra jutott: novemberre előre hozza a regionális parlamenti választásokat, és győzelme esetén négy éven belül kiírja az autonóm közösség függetlenségéről döntő népszavazást. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Börtönbüntetésre ítéltek pénteken Nagy-Britanniában két romániai férfit, amiért megkéseltek Londonban egy perzsa nyelvű hírcsatornának dolgozó iráni újságírót.
Alexandru Munteanu, a Moldovai Köztársaság miniszterelnöke pénteken bejelentette lemondását, alig nyolc hónappal kormányának hivatalba lépése után – közölte a Moldpres állami hírügynökség.
Felgyújtotta magát és a kórházba szállítása után belehalt sérüléseibe egy férfi, aki tibeti zászlót tartott a kezében az ENSZ New York-i székháza előtt csütörtökön – közölte a New York-i rendőrség.
Magyarország megvonta az előző kormány által megadott politikai menedékjogot Zbigniew Ziobro és Marcin Romanowski lengyel ellenzéki politikusoktól, valamint Ziobro feleségétől is – közölte Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter csütörtökön az X-en.
Van valami különös abban, amikor az ember Észak-Komáromba érkezik. A Kárpát-medencei magyar újságíróknak immár másodszor meghirdetett Taste of Comorra (Komárom ízei) háromnapos tanulmányút a város sokféle arcát szerette volna megmutatni.
Immár legalább húszan meghaltak, mintegy kilencvenen pedig megsérültek a Kijev elleni csütörtök hajnali nagyszabású orosz légitámadásban.
Az Egyesült Államok és Románia közötti szövetség erős, a románok tisztelik Amerikát és Donald Trump elnököt – szögezte le Nicuşor Dan román államfő egy publicisztikában.
Volodimir Zelenszkij elnök szerdai írországi hivatalos látogatása során felszólította az Európai Uniót, hogy mozdítsa előre Ukrajna csatlakozási folyamatát.
Alkotmányellenesnek nevezte Sulyok Tamás államfő és a többi közjogi méltóság tervezett elmozdítását Áder János volt köztársasági elnök a közmédia Kell még valamit mondanom, Ildikó? című podcastjében.
Az Európát sújtó hőhullám az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értékelése szerint előhírnöke annak, ami a kontinensre vár az elkövetkező években.
Látogatottsági adatok