
Potápi Árpád János 57 éves korában hunyt el
Fotó: Pinti Attila
Elhunyt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Az 57 éves politikus tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála megrázta a közvéleményt Magyarországon és a teljes Kárpát-medencében, hiszen Potápi Árpád szívügye volt a határon túli magyarság, rendszeresen járt Erdélybe is. Október 6-án Kézdivásárhelyen úgy fogalmazott: miképp a szabadságharc idején is, mindenki megteszi azt, amit megkövetel tőle a haza. Az erdélyi magyarság esetében ez most nem más, mint az összefogás.
2024. október 17., 17:192024. október 17., 17:19
2024. október 17., 19:452024. október 17., 19:45
„Potápi Árpád minden magyarért megharcolt, és most megpihent. Isten veled, Barátom! Hiányozni fogsz” – írta Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalán.
„Elment a magyar nemzetpolitika hű katonája. Isten veled, Árpád!” – így búcsúzott pár perccel a kormányfő előtt közzétett bejegyzésében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az 57 éves államtitkártól.
Potápi Árpád október 6-án Kézdivásárhelyen
Fotó: Tuchiluș Alex
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a képviselőcsoport nevében búcsúzott a politikustól.
Távozása óriási veszteség és felfoghatatlan csapás a frakciónk számára. Osztozunk családja fájdalmában. Isten veled, Árpi!” – írta.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök így búcsúzott közösségi oldalán: „Elment régi barátunk, Potápi Árpád János. Tevékenyen szolgálta és kitartóan alakította az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikáját. Ahol tudott, segített.
Megemlékezett az elhunytról az Erdélyi Magyar Szövetség is: „Felfoghatatlan. Tragikus hirtelenséggel távozott az élők sorából Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Élete és munkássága egyet jelentett azzal, amire felesküdött: nemcsak ismerte, hanem szolgálta is a Kárpát-medence magyarságát és közös, nemzeti célkitűzéseinket.
Potápi Árpád 2014-től haláláig a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára volt
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) is megdöbbenésének adott hangot az államtitkár váratlan halála kapcsán. „A Kárpát-medencei magyar civil szervezetek és közösségek következetes támogatását nemcsak munkájának, hanem hivatásának tekintette, ezen tevékenysége elismeréseként, megtiszteléseként az EMKE 2023-ban Kötő József-díjjal tüntette ki, melyet alázatosan, tovább munkálkodva köszönt meg” – írta a rangos erdélyi civil szervezet az MTI szerint.
Potápi Árpád Jánostól a marosvásárhelyi magyarság rendezvényének, a Vásárhelyi Forgatagnak a szervezői is Facebook-oldalukon búcsúztak. „Mindig velünk, mindig mellettünk volt. Támogatással, jó szóval, jelenlétével erősítette a marosvásárhelyi közösséget és a Vásárhelyi Forgatagot” – írták. Emlékeztettek, hogy tavaly Bethlen Zsuzsanna-díjjal tüntették ki a fideszes politikust, aki – mint fogalmaztak –
Potápi Árpád János haláláról Magyarország Kolozsvári és Csíkszeredai Főkonzulátusa is megemlékezett Facebook-oldalán, és több székelyföldi politikus is ily módon búcsúzott tőle. „Az örök vadászmezőkön lovagolsz tovább, kedves Árpád. Isten veled!” – írta Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke.
Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök emlékeztetett: az államtitkár idén is a lovas zarándoklat élén érkezett a csíksomlyói nyeregbe. „Ő volt a magyar-magyar együttműködés egyik jó példája. Intézményes gyászunk jeléül fekete zászlót teszünk ki” – írta. Péter Ferenc Maros megyei tanácselnök úgy fogalmazott: Potápi Árpád János áldozatos munkája meghatározó volt az erdélyi magyar közösség számára.
Potápi Árpád János 1993-ban kapcsolódott be a politikai életbe, az 1994-es országgyűlési választásokon a Fidesz bonyhádi kampányfőnöke volt. 2007-től a Tolna Megyei Választmány elnöke, 2011-től 2014 áprilisáig a Fidesz-frakció egyik frakcióvezető-helyetteseként tevékenykedett. Egyéni mandátummal lett országgyűlési képviselő 1998-ban.
Húsz évvel később, 2018-ban hatodik alkalommal, nagy többséggel szerzett a lakóhelyén, Tolna megye 2. számú, Dombóvár központú választókerületében országgyűlési képviselői mandátumot. Az országgyűlési munkája mellett 2002-től 2014-ig Bonyhád polgármestere volt. Az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnökeként is dolgozott 2011 és 2014 között.
A politikus 1998-tól 2011-ig a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnökeként is tevékenykedett, 2004 és 2014 között pedig a völgységi kistérség önkormányzatai alkotta társulásnak az elnöke is volt.
Potápi Árpád rendszeresen járt Erdélybe
Fotó: Pinti Attila
Potápi Árpád rendszeresen járt Erdélybe. Október 6-án Kézdivásárhelyen úgy értékelte: a nemzetrészeket elválasztó országhatárok ellenére mára közjogi és szellemi értelemben is sikerült egyesíteni a nemzetet, hiszen az egyszerűsített honosításnak köszönhetően közel 1 millió 200 ezer külhoni magyar kapott magyar állampolgárságot.
„Megerősítettük a magyar intézményrendszert szerte a Kárpát-medencében. Az élet számos területén az oktatástól a gazdaságon át a kultúráig megerősítettük a magyar közösségeket. Ma már büszkén jelenthetjük ki, hogy a magyarság soha nem volt ilyen erős és összetartó, mint most.
– értékelt az államtitkár.
Potápi Árpád szívügye volt az erdélyi magyarság sorsa is
Fotó: Borbáth Katalin
Potápi Árpád legutóbb tavaly decemberben adott interjút a Krónikának. Akkor úgy fogalmazott, a nemzetpolitika lényege a kiszámíthatóság és a folytonosság, csak így lehet garantálni a külhoni magyar közösségek megmaradását és szülőföldön való boldogulását.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára nem csak Erdélyben gyakori vendég, hanem szerte a Kárpát-medencében. A vele készült beszélgetésben a magyar nemzetpolitika elmúlt esztendejét vettük számba.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Oroszország szombatra virradó éjjel újabb masszív, kombinált csapást mért Ukrajna létfontosságú infrastruktúrájára drónokkal, valamint légi, tengeri és szárazföldi indítású rakétákkal, összesen 704 légi támadóeszközzel – közölte az ukrán légierő.
Az Egyesült Államok és Ukrajna vezető tárgyalói pénteken kijelentették, hogy konstruktív megbeszéléseket folytattak az ukrajnai háború befejezéséről, de a béke felé vezető út Oroszországtól függ.
szóljon hozzá!