Fotó: Pixabay
Franciaországban tömeges részvételre számítanak a hatóságok és a szakszervezetek is a nyugdíjreform ellen kedden kezdődő határozatlan idejű általános sztrájkban. A törvénytervezet elleni hatodik tiltakozónapon az egységet hirdető szakszervezetek célja az ország megbénítása munkabeszüntetésekkel és utcai felvonulásokkal.
2023. március 07., 08:012023. március 07., 08:01
2026. február 06., 12:462026. február 06., 12:46
„Arra kérem az ország dolgozóit, az állampolgárokat, a nyugdíjasokat, hogy tömegesen jöjjenek tüntetni kedden” – mondta hétfőn Laurent Berger, az általában reformpárti CFDT szakszervezet főtitkára. „A köztársasági elnök nem maradhat süket” – tette hozzá.
A négy vasutasszakszervezet már az ötödik tiltakozó nap után, február 16-án jelezte, hogy ha a kormány a tüntetések ellenére sem mond le a nyugdíjkorhatárnak a jelenlegi 62 évről 64 évre emeléséről, akkor március 7-től az egész országot megbénító, határozatlan idejű sztrájkot hirdetnek.
elsősorban azért, mert a teljes összegű nyugdíjért kötelező 43 éves szolgálati időt és a 64 éves nyugdíjkorhatárt egyszerre kívánja érvényesíteni, s így a fizikai munkakörökben dolgozók számára hátrányosabb lesz a jelenlegi rendszernél.
A szakszervezetek több mint egy hónapja azt hangoztatják, hogy az országnak fel kell készülnie egy legalább 24 órás teljes leállásra, amelyet határozatlan idejű, naponta megújítható sztrájkokkal és tömegtüntetésekkel kívánnak elérni a stratégiai ágazatokban annak érdekében, hogy a kormány visszavonja a reformjavaslatot.
A korábbi tiltakozónapokat kísérő tömegrendezvényeken több mint egymillióan vonultak utcára országszerte, a hatóságok kedden 1,1 és 1,4 millió közötti tüntetőre számítanak mintegy kétszáz városban.
A teherszállítók már hétfőn forgalomlassító megmozdulásokat tartottak az autóutakon, az energiaszektorban dolgozók pedig már pénteken megkezdték a termeléscsökkentést.
A nyugdíjreformot előíró törvénytervezet vitája több mint két héttel ezelőtt szavazás nélkül fejeződött be a nemzetgyűlésben, a szenátusban pedig pénteken ér véget a vita, mielőtt a két ház közös bizottsága összeül a végleges szöveg elfogadására. A kormány többször is hangoztatta, hogy hajlandó a szöveg javítására, elsősorban a nők helyzetét illetően, ami az ellenzéki jobbközép Köztársaságiak egyik fő követelése ahhoz, hogy megszavazzák a javaslatot.
„Mindannyian, miután tovább élünk, tudjuk, hogy nincsenek csodák: ha meg akarjuk őrizni a felosztó-kirovó rendszert, tovább kell dolgozunk. Nem mondom, hogy ezt örömmel tesszük, ez senkinek sem tetszik” – mondta a közelmúltban Emmanuel Macron államfő a nyugdíjreformmal kapcsolatban, amikor „józan belátásra” kérte a franciákat.
Az elmúlt három évtizedben több nagy nyugdíjreformot is elindítottak a francia kormányok a társadalom elöregedése miatt és a nyugdíjkassza hiányának csökkentésére, és mindegyiket jelentős tiltakozó megmozdulások kísérték.
A nyugdíjreformot az államfő már az első mandátumát megelőző kampányában, 2017-ben kilátásba helyezte, majd második mandátuma legfőbb intézkedéseként harangozta be, de miután nem rendelkezik a törvénytervezet elfogadásához szükséges többséggel parlamentben, egy tartós tiltakozó megmozdulás a kormány helyzetét is megingathatja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!