Fotó: Pixabay
Franciaországban tömeges részvételre számítanak a hatóságok és a szakszervezetek is a nyugdíjreform ellen kedden kezdődő határozatlan idejű általános sztrájkban. A törvénytervezet elleni hatodik tiltakozónapon az egységet hirdető szakszervezetek célja az ország megbénítása munkabeszüntetésekkel és utcai felvonulásokkal.
2023. március 07., 08:012023. március 07., 08:01
2026. február 06., 12:462026. február 06., 12:46
„Arra kérem az ország dolgozóit, az állampolgárokat, a nyugdíjasokat, hogy tömegesen jöjjenek tüntetni kedden” – mondta hétfőn Laurent Berger, az általában reformpárti CFDT szakszervezet főtitkára. „A köztársasági elnök nem maradhat süket” – tette hozzá.
A négy vasutasszakszervezet már az ötödik tiltakozó nap után, február 16-án jelezte, hogy ha a kormány a tüntetések ellenére sem mond le a nyugdíjkorhatárnak a jelenlegi 62 évről 64 évre emeléséről, akkor március 7-től az egész országot megbénító, határozatlan idejű sztrájkot hirdetnek.
elsősorban azért, mert a teljes összegű nyugdíjért kötelező 43 éves szolgálati időt és a 64 éves nyugdíjkorhatárt egyszerre kívánja érvényesíteni, s így a fizikai munkakörökben dolgozók számára hátrányosabb lesz a jelenlegi rendszernél.
A szakszervezetek több mint egy hónapja azt hangoztatják, hogy az országnak fel kell készülnie egy legalább 24 órás teljes leállásra, amelyet határozatlan idejű, naponta megújítható sztrájkokkal és tömegtüntetésekkel kívánnak elérni a stratégiai ágazatokban annak érdekében, hogy a kormány visszavonja a reformjavaslatot.
A korábbi tiltakozónapokat kísérő tömegrendezvényeken több mint egymillióan vonultak utcára országszerte, a hatóságok kedden 1,1 és 1,4 millió közötti tüntetőre számítanak mintegy kétszáz városban.
A teherszállítók már hétfőn forgalomlassító megmozdulásokat tartottak az autóutakon, az energiaszektorban dolgozók pedig már pénteken megkezdték a termeléscsökkentést.
A nyugdíjreformot előíró törvénytervezet vitája több mint két héttel ezelőtt szavazás nélkül fejeződött be a nemzetgyűlésben, a szenátusban pedig pénteken ér véget a vita, mielőtt a két ház közös bizottsága összeül a végleges szöveg elfogadására. A kormány többször is hangoztatta, hogy hajlandó a szöveg javítására, elsősorban a nők helyzetét illetően, ami az ellenzéki jobbközép Köztársaságiak egyik fő követelése ahhoz, hogy megszavazzák a javaslatot.
„Mindannyian, miután tovább élünk, tudjuk, hogy nincsenek csodák: ha meg akarjuk őrizni a felosztó-kirovó rendszert, tovább kell dolgozunk. Nem mondom, hogy ezt örömmel tesszük, ez senkinek sem tetszik” – mondta a közelmúltban Emmanuel Macron államfő a nyugdíjreformmal kapcsolatban, amikor „józan belátásra” kérte a franciákat.
Az elmúlt három évtizedben több nagy nyugdíjreformot is elindítottak a francia kormányok a társadalom elöregedése miatt és a nyugdíjkassza hiányának csökkentésére, és mindegyiket jelentős tiltakozó megmozdulások kísérték.
A nyugdíjreformot az államfő már az első mandátumát megelőző kampányában, 2017-ben kilátásba helyezte, majd második mandátuma legfőbb intézkedéseként harangozta be, de miután nem rendelkezik a törvénytervezet elfogadásához szükséges többséggel parlamentben, egy tartós tiltakozó megmozdulás a kormány helyzetét is megingathatja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vasárnap délben felborult egy 267 embert szállító komp Észak-Ciprus partjainál: a Törökország felé tartó hajó nem sokkal az indulás után kezdett vizet kapni, kapitánya megpróbált visszafordulni, ám a komp néhány kilométerre a parttól felborult.
szóljon hozzá!