
Fotó: Pixabay
Franciaországban tömeges részvételre számítanak a hatóságok és a szakszervezetek is a nyugdíjreform ellen kedden kezdődő határozatlan idejű általános sztrájkban. A törvénytervezet elleni hatodik tiltakozónapon az egységet hirdető szakszervezetek célja az ország megbénítása munkabeszüntetésekkel és utcai felvonulásokkal.
2023. március 07., 08:012023. március 07., 08:01
2026. február 06., 12:462026. február 06., 12:46
„Arra kérem az ország dolgozóit, az állampolgárokat, a nyugdíjasokat, hogy tömegesen jöjjenek tüntetni kedden” – mondta hétfőn Laurent Berger, az általában reformpárti CFDT szakszervezet főtitkára. „A köztársasági elnök nem maradhat süket” – tette hozzá.
A négy vasutasszakszervezet már az ötödik tiltakozó nap után, február 16-án jelezte, hogy ha a kormány a tüntetések ellenére sem mond le a nyugdíjkorhatárnak a jelenlegi 62 évről 64 évre emeléséről, akkor március 7-től az egész országot megbénító, határozatlan idejű sztrájkot hirdetnek.
elsősorban azért, mert a teljes összegű nyugdíjért kötelező 43 éves szolgálati időt és a 64 éves nyugdíjkorhatárt egyszerre kívánja érvényesíteni, s így a fizikai munkakörökben dolgozók számára hátrányosabb lesz a jelenlegi rendszernél.
A szakszervezetek több mint egy hónapja azt hangoztatják, hogy az országnak fel kell készülnie egy legalább 24 órás teljes leállásra, amelyet határozatlan idejű, naponta megújítható sztrájkokkal és tömegtüntetésekkel kívánnak elérni a stratégiai ágazatokban annak érdekében, hogy a kormány visszavonja a reformjavaslatot.
A korábbi tiltakozónapokat kísérő tömegrendezvényeken több mint egymillióan vonultak utcára országszerte, a hatóságok kedden 1,1 és 1,4 millió közötti tüntetőre számítanak mintegy kétszáz városban.
A teherszállítók már hétfőn forgalomlassító megmozdulásokat tartottak az autóutakon, az energiaszektorban dolgozók pedig már pénteken megkezdték a termeléscsökkentést.
A nyugdíjreformot előíró törvénytervezet vitája több mint két héttel ezelőtt szavazás nélkül fejeződött be a nemzetgyűlésben, a szenátusban pedig pénteken ér véget a vita, mielőtt a két ház közös bizottsága összeül a végleges szöveg elfogadására. A kormány többször is hangoztatta, hogy hajlandó a szöveg javítására, elsősorban a nők helyzetét illetően, ami az ellenzéki jobbközép Köztársaságiak egyik fő követelése ahhoz, hogy megszavazzák a javaslatot.
„Mindannyian, miután tovább élünk, tudjuk, hogy nincsenek csodák: ha meg akarjuk őrizni a felosztó-kirovó rendszert, tovább kell dolgozunk. Nem mondom, hogy ezt örömmel tesszük, ez senkinek sem tetszik” – mondta a közelmúltban Emmanuel Macron államfő a nyugdíjreformmal kapcsolatban, amikor „józan belátásra” kérte a franciákat.
Az elmúlt három évtizedben több nagy nyugdíjreformot is elindítottak a francia kormányok a társadalom elöregedése miatt és a nyugdíjkassza hiányának csökkentésére, és mindegyiket jelentős tiltakozó megmozdulások kísérték.
A nyugdíjreformot az államfő már az első mandátumát megelőző kampányában, 2017-ben kilátásba helyezte, majd második mandátuma legfőbb intézkedéseként harangozta be, de miután nem rendelkezik a törvénytervezet elfogadásához szükséges többséggel parlamentben, egy tartós tiltakozó megmozdulás a kormány helyzetét is megingathatja.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Románia kérésére rendkívüli ülést tart az Oroszország által elkövetett román légtérsértés ügyében; Oana Țoiu a nemzetközi jogsértésekről és az Oroszország tettei által generált kockázatokról fog beszélni a megbeszélésen.
Megőrizte mandátumát Octavian Ursu, a németországi Görlitz Romániában született polgármestere.
Nem véletlenül sértette meg Románia légterét a péntekre virradóra egy galaci panelházba becsapódó orosz drón – vélekedik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A magyar köztársaság nem Sulyok Tamásé, nem is Orbán Viktoré, nem egy párté és nem egy politikai rendszeré, hanem a magyar emberek közös alkotása – mondta a miniszterelnök hétfőn a Sándor-palota előtt tartott rendkívüli sajtótájékoztatón.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki Sulyok Tamás államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.
Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.
Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.
Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.
Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.
szóljon hozzá!