Átvette a stafétát. Mark Rutte Jens Stoltenberget követi a NATO élén
Fotó: X/NATO
Mark Rutte korábbi holland kormányfő átvette a NATO-főtitkári megbízatást Jens Stoltenbergtől a szövetség brüsszeli székházában kedden.
2024. október 01., 13:002024. október 01., 13:00
2024. október 01., 13:152024. október 01., 13:15
Mark Rutte az Észak-atlanti Tanács ülésének keretében tartott eseményen aláhúzta: elkötelezett a katonai szövetség felkészítése mellett a jövő kihívásaival szemben, a partnerkapcsolatok erősítésére és az elrettentést és a védelmet célzó közös erőfeszítések fokozása mellett.
– fogalmazott Rutte, majd úgy folytatta: „felkészítem a NATO-t a jövő kihívásaira”.
Kijelentette: azon fog dolgozni, hogy a NATO erős maradjon és biztosítsa a hatékony védelmet minden fenyegetéssel szemben. Ehhez – mint kiemelte – több erőre van szükség, jobb képességekkel és gyorsabb innovációval.
Közölte,
„Európában nem lehet tartós biztonság erős, független Ukrajna nélkül. A támogatást a jövőben is fenn kell tartanunk, mert Ukrajnának jogos helye van a NATO-ban” – fogalmazott.
Szavai szerint meg kell erősíteni a partnerségeket, köztük az Európai Unióval, valamint a világ azonos értékeket érdekeket képviselő országaival.
A NATO döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács 2024. június 26-án határozott úgy, hogy Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnököt nevezi ki a NATO következő főtitkárának. Kinevezését a tagállamok vezetői a július 9. és 11. közötti NATO-csúcstalálkozón Washingtonban megerősítették.
2006 és 2023 között a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) elnöke volt. A VVD 2010-es választási győzelmét követően két évvel a kormány összeomlott, a 2012-ben kiírt előrehozott választást újra megnyerte.
A 2017-es választáson Rutte pártja megalakíthatta harmadik, négypárti koalícióját, mely 2021-ben egy családtámogatásokkal kapcsolatos botrány miatt lemondásra kényszerült.
A kiírt választást ismért megnyerte, 2023-ban a kabinet azonban ismét megbukott a Hollandiába érkező bevándorlók számának korlátozásáról kirobbant vita során. Ezt követően az idén 57 éves politikus bejelentette, hogy nem indul a 2023-as előrehozott választáson. Ő az észak-atlanti szövetség 14. főtitkára.
A norvég Jens Stoltenberg leköszönő NATO-főtitkárként beszédében azt mondta, az elmúlt tíz évben a NATO a legnagyobb átalakulásán ment keresztül.
– fogalmazott.
Az elmúlt tíz év alatt a szövetség négy tagországgal, Montenegróval, Észak-Macedóniával, Finnországgal és Svédországgal bővült, „Ukrajna pedig közelebb van a NATO-hoz, mint valaha” – tette hozzá.
Stoltenberg 2014. október 1. óta töltötte be a NATO-főtitkári tisztséget.
Stoltenberg kétszer volt Norvégia miniszterelnöke, először 2000 és 2001 között, majd 2005 és 2013 között, azt megelőzően Norvégia pénzügyminisztereként, korábban ipari és energiaügyi miniszterként tevékenykedett. A volt főtitkár 2021. december közepén megpályázta a norvég jegybank elnöki posztját, amelyet az oslói intézmény február eleji bejelentése szerint elnyert.
Mint ismeretes, Klaus Iohannis idén leköszönő román államfő is pályázott a főtitkári tisztségre, de mivel a szövetség legjelentősebb tagjai – élen az Egyesült Államokkal – Ruttét támogatták, végül visszalépett.
A NATO tagállamai döntenek arról, hogy kap-e Ukrajna meghívást a szövetségbe úgy is, hogy területének egy része orosz megszállás alatt van – jelentette ki Jens Stoltenberg leköszönő NATO-főtitkár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.
Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.
Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
Az orosz hadsereg 37 különböző típusú rakétával, valamint 320 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat csütörtökre virradóra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!