Átvette a stafétát. Mark Rutte Jens Stoltenberget követi a NATO élén
Fotó: X/NATO
Mark Rutte korábbi holland kormányfő átvette a NATO-főtitkári megbízatást Jens Stoltenbergtől a szövetség brüsszeli székházában kedden.
2024. október 01., 13:002024. október 01., 13:00
2024. október 01., 13:152024. október 01., 13:15
Mark Rutte az Észak-atlanti Tanács ülésének keretében tartott eseményen aláhúzta: elkötelezett a katonai szövetség felkészítése mellett a jövő kihívásaival szemben, a partnerkapcsolatok erősítésére és az elrettentést és a védelmet célzó közös erőfeszítések fokozása mellett.
– fogalmazott Rutte, majd úgy folytatta: „felkészítem a NATO-t a jövő kihívásaira”.
Kijelentette: azon fog dolgozni, hogy a NATO erős maradjon és biztosítsa a hatékony védelmet minden fenyegetéssel szemben. Ehhez – mint kiemelte – több erőre van szükség, jobb képességekkel és gyorsabb innovációval.
Közölte,
„Európában nem lehet tartós biztonság erős, független Ukrajna nélkül. A támogatást a jövőben is fenn kell tartanunk, mert Ukrajnának jogos helye van a NATO-ban” – fogalmazott.
Szavai szerint meg kell erősíteni a partnerségeket, köztük az Európai Unióval, valamint a világ azonos értékeket érdekeket képviselő országaival.
A NATO döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács 2024. június 26-án határozott úgy, hogy Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnököt nevezi ki a NATO következő főtitkárának. Kinevezését a tagállamok vezetői a július 9. és 11. közötti NATO-csúcstalálkozón Washingtonban megerősítették.
2006 és 2023 között a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) elnöke volt. A VVD 2010-es választási győzelmét követően két évvel a kormány összeomlott, a 2012-ben kiírt előrehozott választást újra megnyerte.
A 2017-es választáson Rutte pártja megalakíthatta harmadik, négypárti koalícióját, mely 2021-ben egy családtámogatásokkal kapcsolatos botrány miatt lemondásra kényszerült.
A kiírt választást ismért megnyerte, 2023-ban a kabinet azonban ismét megbukott a Hollandiába érkező bevándorlók számának korlátozásáról kirobbant vita során. Ezt követően az idén 57 éves politikus bejelentette, hogy nem indul a 2023-as előrehozott választáson. Ő az észak-atlanti szövetség 14. főtitkára.
A norvég Jens Stoltenberg leköszönő NATO-főtitkárként beszédében azt mondta, az elmúlt tíz évben a NATO a legnagyobb átalakulásán ment keresztül.
– fogalmazott.
Az elmúlt tíz év alatt a szövetség négy tagországgal, Montenegróval, Észak-Macedóniával, Finnországgal és Svédországgal bővült, „Ukrajna pedig közelebb van a NATO-hoz, mint valaha” – tette hozzá.
Stoltenberg 2014. október 1. óta töltötte be a NATO-főtitkári tisztséget.
Stoltenberg kétszer volt Norvégia miniszterelnöke, először 2000 és 2001 között, majd 2005 és 2013 között, azt megelőzően Norvégia pénzügyminisztereként, korábban ipari és energiaügyi miniszterként tevékenykedett. A volt főtitkár 2021. december közepén megpályázta a norvég jegybank elnöki posztját, amelyet az oslói intézmény február eleji bejelentése szerint elnyert.
Mint ismeretes, Klaus Iohannis idén leköszönő román államfő is pályázott a főtitkári tisztségre, de mivel a szövetség legjelentősebb tagjai – élen az Egyesült Államokkal – Ruttét támogatták, végül visszalépett.
A NATO tagállamai döntenek arról, hogy kap-e Ukrajna meghívást a szövetségbe úgy is, hogy területének egy része orosz megszállás alatt van – jelentette ki Jens Stoltenberg leköszönő NATO-főtitkár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
Korlátozott mértékben újraindulnak repülőjáratok Dubajból hétfőn este – közölte az Egyesült Arab Emírségek városának két repülőtere a közösségi oldalon.
Irán folyamatos rakétatámadásokat indít Izrael ellen, miközben civil célpontokat is célba vesz az Öböl-térségben, azzal a céllal, hogy kimerítse a légvédelmi kapacitásokat, és növelje a háború tétjét az Egyesült Államok és Izrael számára.
Az iráni konfliktus eszkalációja mély aggodalomra ad okot, keményen kell dolgozni a feszültség csökkentéséért és a konfliktus további terjedésének megakadályozásáért – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Brüsszelben.
Bekérették az ukrán nagykövetet a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumba a szomszédos országban továbbra is zajló kényszersorozás miatt, amelynek két újabb magyar nemzetiségű fiatal esett áldozatául – közölte a tárcát vezető Szijjártó Péter.
Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) bejelentette, hogy három amerikai vadászgép zuhant le „egy látszólagos baráti tűz incidens miatt”.
Szaúd-Arábia állami tulajdonú olajóriása, az Aramco leállította a Rasz Tanura olajfinomítót egy dróntámadás után – közölte egy iparági forrás hétfőn.
Lezuhant hétfőn egy vadászgép Kuvait felett, egy amerikai légi támaszpont közelében.
Ukrán drónok csaptak le egy nagy olajterminálra a dél-oroszországi Novorosszijszk kikötővárosában hétfőre virradóra, a helyszínen tűz keletkezett – jelentette a Kyiv Independent az Astra Telegram-hírcsatornára hivatkozva.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!