Átvette a stafétát. Mark Rutte Jens Stoltenberget követi a NATO élén
Fotó: X/NATO
Mark Rutte korábbi holland kormányfő átvette a NATO-főtitkári megbízatást Jens Stoltenbergtől a szövetség brüsszeli székházában kedden.
2024. október 01., 13:002024. október 01., 13:00
2024. október 01., 13:152024. október 01., 13:15
Mark Rutte az Észak-atlanti Tanács ülésének keretében tartott eseményen aláhúzta: elkötelezett a katonai szövetség felkészítése mellett a jövő kihívásaival szemben, a partnerkapcsolatok erősítésére és az elrettentést és a védelmet célzó közös erőfeszítések fokozása mellett.
– fogalmazott Rutte, majd úgy folytatta: „felkészítem a NATO-t a jövő kihívásaira”.
Kijelentette: azon fog dolgozni, hogy a NATO erős maradjon és biztosítsa a hatékony védelmet minden fenyegetéssel szemben. Ehhez – mint kiemelte – több erőre van szükség, jobb képességekkel és gyorsabb innovációval.
Közölte,
„Európában nem lehet tartós biztonság erős, független Ukrajna nélkül. A támogatást a jövőben is fenn kell tartanunk, mert Ukrajnának jogos helye van a NATO-ban” – fogalmazott.
Szavai szerint meg kell erősíteni a partnerségeket, köztük az Európai Unióval, valamint a világ azonos értékeket érdekeket képviselő országaival.
A NATO döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács 2024. június 26-án határozott úgy, hogy Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnököt nevezi ki a NATO következő főtitkárának. Kinevezését a tagállamok vezetői a július 9. és 11. közötti NATO-csúcstalálkozón Washingtonban megerősítették.
2006 és 2023 között a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) elnöke volt. A VVD 2010-es választási győzelmét követően két évvel a kormány összeomlott, a 2012-ben kiírt előrehozott választást újra megnyerte.
A 2017-es választáson Rutte pártja megalakíthatta harmadik, négypárti koalícióját, mely 2021-ben egy családtámogatásokkal kapcsolatos botrány miatt lemondásra kényszerült.
A kiírt választást ismért megnyerte, 2023-ban a kabinet azonban ismét megbukott a Hollandiába érkező bevándorlók számának korlátozásáról kirobbant vita során. Ezt követően az idén 57 éves politikus bejelentette, hogy nem indul a 2023-as előrehozott választáson. Ő az észak-atlanti szövetség 14. főtitkára.
A norvég Jens Stoltenberg leköszönő NATO-főtitkárként beszédében azt mondta, az elmúlt tíz évben a NATO a legnagyobb átalakulásán ment keresztül.
– fogalmazott.
Az elmúlt tíz év alatt a szövetség négy tagországgal, Montenegróval, Észak-Macedóniával, Finnországgal és Svédországgal bővült, „Ukrajna pedig közelebb van a NATO-hoz, mint valaha” – tette hozzá.
Stoltenberg 2014. október 1. óta töltötte be a NATO-főtitkári tisztséget.
Stoltenberg kétszer volt Norvégia miniszterelnöke, először 2000 és 2001 között, majd 2005 és 2013 között, azt megelőzően Norvégia pénzügyminisztereként, korábban ipari és energiaügyi miniszterként tevékenykedett. A volt főtitkár 2021. december közepén megpályázta a norvég jegybank elnöki posztját, amelyet az oslói intézmény február eleji bejelentése szerint elnyert.
Mint ismeretes, Klaus Iohannis idén leköszönő román államfő is pályázott a főtitkári tisztségre, de mivel a szövetség legjelentősebb tagjai – élen az Egyesült Államokkal – Ruttét támogatták, végül visszalépett.
A NATO tagállamai döntenek arról, hogy kap-e Ukrajna meghívást a szövetségbe úgy is, hogy területének egy része orosz megszállás alatt van – jelentette ki Jens Stoltenberg leköszönő NATO-főtitkár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!