
Archív felvétel
Fotó: Emmanuel Macron/Facebook
Emmanuel Macron francia elnök szerint Európa biztonságának végét jelentené, ha Oroszország győzne az ukrajnai háborúban.
2024. május 02., 20:312024. május 02., 20:31
2024. május 02., 20:342024. május 02., 20:34
Macron a The Economist című brit gazdaság-politikai folyóiratnak adott, a hetilap online kiadásában csütörtökön megjelent átfogó interjúban úgy fogalmazott: egyértelmű stratégiai álláspontja az, hogy Oroszország nem győzhet Ukrajnában, hiszen „ki feltételezhetné, hogy Oroszország ezen a ponton megállna?”
„Nem zárok ki semmit, mivel olyasvalakivel állunk szemben, aki szintén nem zár ki semmit” – fogalmazott.
A francia elnök szerint a Nyugat túlságosan tétovázó álláspontra helyezkedett azzal, hogy cselekvési határokat szabott magának olyasvalakivel szemben, akinek „már semmiféle ilyen korlátai nincsenek, aki maga az agresszor”.
A 2022 nyarán tartott NATO-csúcson mindegyik tagország kizárta harckocsik, mélységi csapásmérésre alkalmas rakéták és repülőgépek ukrajnai szállítását, most azonban mindezek már folyamatban vannak, így „nem lenne helyénvaló a továbbiak kizárása”, a hitelesség és az Oroszországgal szembeni elrettentés szempontjából sem - mondta a francia államfő.
Arra a kérdésre, hogy ha az amerikai nukleáris védőernyő nyújtotta garancia esetleg nem lesz teljes körűnek tekinthető, akkor Franciaországnak szüksége lehet-e saját hadászati nukleáris fegyverei mellett hadszíntéri nukleáris eszközökre is a potenciális eszkaláció kezelhetősége végett, Macron kijelentette: Franciaország mindig is elvetette a hadszíntéri nukleáris fegyverek alkalmazását, mivel nukleáris doktrínája nem a korlátozott nukleáris háború, hanem „az elfogadhatatlan mértékű károkozás”.
Emmanuel Macron szerint Európára a geopolitikai kockázatok mellett a demokráciák válsága is hatást gyakorol. Európában született a liberális demokrácia eszméje, és az európai társadalmi rendszerek ennek szabályaira épülnek – tette hozzá.
Macron a demokrácia sérülékenységeinek forrásai között említette, hogy a fiatal nemzedékek ki vannak téve a digitális technológiával folyó visszaélések hatásainak, és e visszaélések a francia elnök szavai szerint a társadalmak egészét is átalakítják.
Macron szerint Európát jelenleg hármas egzisztenciális kockázat fenyegeti: katonai és biztonsági kockázat, a jólétet veszélyeztető gazdasági kockázat, valamint a belső széthúzás és a demokráciák működésében tapasztalható felfordulások.
Különösen a koronavírus-járvány után „alábecsültük ezeket a feszültségeket, és bár Európa reagálni kezdett ezekre, de túlságosan félénk módon és néha talán kissé túl későn” – fogalmazott a francia államfő.

A francia hatóságok már 2023 júniusa óta „a legnagyobb titoktartás mellett” vizsgálják, hogy küldjenek-e katonákat Ukrajnába – jelentette csütörtökön a Le Monde.
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
szóljon hozzá!