2011. szeptember 01., 10:002011. szeptember 01., 10:00
Az elutasítás annak nyomán érkezett, hogy az ENSZ-ben fölmerült a katonai megfigyelők kiküldésének a szükségessége. Korábban az országot irányító Nemzeti Átmeneti Tanács vezetője is szükségtelennek nevezte a beavatkozást. A felkelőket hónapok óta támogató NATO-légierő ugyanakkor továbbra is aktív: a katonai szövetség tegnapi közleménye szerint Szirt és Bin Valíd környékén több páncélozott harcjárművet, egy radarállomást és lőszerraktárakat semmisítettek meg kedden a harci gépek. Az EU ugyanakkor tegnap bejelentette, hogy holnap több, Líbiával szembeni szankciót is felold.
A felkelők egyébként – mint arról beszámoltunk – kedden ultimátumot adtak a megdöntött vezető, Moammer Kadhafi ezredes híveinek a megadásra. A lojalisták Kadhafi szülővárosában, Szirtben, valamint annak környékén építették ki állásaikat, Kadhafi szóvivője ugyanakkor visszautasította, hogy az ultimátum értelmében szombatig letegyék a fegyvert. A felkelőknek szánt katonai segítség kapcsán egyébként a francia külügyminiszter úgy véli, Líbiának nincs erre szüksége. Alain Juppé a Frankfurter Allgemeine Zeitung tegnapi számában megjelent interjújában úgy ítélte meg: a Kadhafi bukása után az országot irányító átmeneti tanács csak rövid ideje van hatalmon, és belső feszültségek nehezítik munkáját. Ezért – mint fogalmazott – Líbiát mindenképp segíteni kell, de az észak-afrikai országnak nem katonai támogatásra van szüksége. Juppé szerint Tripoli számára jelenleg a pénzügyi segítség a legfontosabb, és a nyugati országok ebből kiindulva tették szabaddá a Kadhafi-rezsim külföldön befagyasztott számláit. Líbiát az újjáépítésben is segíteni kell – ítélte meg a miniszter, és ennek kapcsán egy európai újjáépítési „csapat” lehetőségéről beszélt. Intervenciós csapatról azonban többé nem lehet szó – tette hozzá Juppé.
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.