2011. szeptember 01., 10:002011. szeptember 01., 10:00
Az elutasítás annak nyomán érkezett, hogy az ENSZ-ben fölmerült a katonai megfigyelők kiküldésének a szükségessége. Korábban az országot irányító Nemzeti Átmeneti Tanács vezetője is szükségtelennek nevezte a beavatkozást. A felkelőket hónapok óta támogató NATO-légierő ugyanakkor továbbra is aktív: a katonai szövetség tegnapi közleménye szerint Szirt és Bin Valíd környékén több páncélozott harcjárművet, egy radarállomást és lőszerraktárakat semmisítettek meg kedden a harci gépek. Az EU ugyanakkor tegnap bejelentette, hogy holnap több, Líbiával szembeni szankciót is felold.
A felkelők egyébként – mint arról beszámoltunk – kedden ultimátumot adtak a megdöntött vezető, Moammer Kadhafi ezredes híveinek a megadásra. A lojalisták Kadhafi szülővárosában, Szirtben, valamint annak környékén építették ki állásaikat, Kadhafi szóvivője ugyanakkor visszautasította, hogy az ultimátum értelmében szombatig letegyék a fegyvert. A felkelőknek szánt katonai segítség kapcsán egyébként a francia külügyminiszter úgy véli, Líbiának nincs erre szüksége. Alain Juppé a Frankfurter Allgemeine Zeitung tegnapi számában megjelent interjújában úgy ítélte meg: a Kadhafi bukása után az országot irányító átmeneti tanács csak rövid ideje van hatalmon, és belső feszültségek nehezítik munkáját. Ezért – mint fogalmazott – Líbiát mindenképp segíteni kell, de az észak-afrikai országnak nem katonai támogatásra van szüksége. Juppé szerint Tripoli számára jelenleg a pénzügyi segítség a legfontosabb, és a nyugati országok ebből kiindulva tették szabaddá a Kadhafi-rezsim külföldön befagyasztott számláit. Líbiát az újjáépítésben is segíteni kell – ítélte meg a miniszter, és ennek kapcsán egy európai újjáépítési „csapat” lehetőségéről beszélt. Intervenciós csapatról azonban többé nem lehet szó – tette hozzá Juppé.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország visszaszolgáltatta Ukrajnának azt a pénzt és aranyat, amelyek az Oscsadbank ukrán állami pénzintézet tulajdonát képezték, és amelyeket a magyar titkosszolgálatok márciusban foglaltak le – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Látogatottsági adatok