
2011. augusztus 05., 16:102011. augusztus 05., 16:10
„A vádlott folyamatosan visszaél jogával, rendszeresen megzavarja a bírósági eljárás folyamatát, s ezzel akadályozza a tanúk kihallgatását és az igazság kiderítését” – hangzott a bírói indoklás. Timosenkót azzal vádolják, hogy túl magas áron kötött 2009-ben gázvásárlási szerződést Oroszországgal.
A kijevi nyomozóhatóság szerint Julija Timosenko miniszterelnökként, hatalmi jogkörével visszaélve, 2009 januárjában Ukrajna számára rendkívül előnytelen, mintegy 400 millió dolláros kárt okozó gázszerződés aláírására kényszerítette Oleg Dubinát, a Naftogaz Ukraina akkori vezetőjét az orosz Gazprommal. Timosenko azonban tagadja a vádat, és azzal gyanúsítja a bíróságot, hogy valójában Viktor Janukovics elnök megbízásából jár el, hogy megakadályozzák az indulását a választásokon.
Pénteki meghallgatása során a politikus visszautasította, hogy felálljon, amikor a bíróhoz beszél, többször megsértette őt, és kétségbe vonta a pártatlanságát. De sértegette a vádlott a tanúként beidézett Mikola Azarov jelenlegi kormányfőt is, akit „a korrupció kipróbált veteránjának” nevezett. Eközben a közönség soraiban helyet foglaló támogatói a zajongásukkal többször félbeszakították a tárgyalást. A bíró utasítására ekkor rendőrök vették körül Timosenkót, és meg is bilincselték, miután kivezették a tárgyalóteremből. Szombaton tüntetés kezdődött az ügyben eljáró bíróság előtt: Timosenko hívei mintegy 30 sátrat vertek fel az épület előtt, s közölték, mindaddig ott maradnak, amíg a hatóságok szabadon nem engedik az ellenzéki vezetőt. A hatóságok azonban tegnapra virradóra betiltották a tüntetést, helyszíni jelentések szerint a törvényszéket rendőrkordonnal vették körül, és kommandósok védik az épületet. Tilos a gyülekezés Kijev központi, Függetlenség terén is, amely 2004-ben a fő helyszíne volt a Timosenko vezette narancsos forradalomnak.
Eközben az orosz külügyminisztérium nyilatkozatot bocsátott ki az ügyben, amely hangsúlyozza: a 2009-es gázmegállapodásokat a két ország törvényeinek és a nemzetközi normáknak a legszigorúbb betartásával kötötték meg a két ország államfőjének utasítására. „Oroszország azt várja, hogy Timosenko pere legyen tisztességes, és álljon összhangban a nemzetközi emberiességi normákkal” – áll a közleményben. Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke aggodalmát fejezte ki „a döntés politikai motivációját és Ukrajna jogállamiságát illetően”, Angela Merkel német kancellár ugyanakkor közölte: a berlini szövetségi kormány „mély aggodalommal” vette tudomásul az ellenzéki vezető, Julija Timosenko letartóztatását. A német kormány „erős kételyeinek” adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a kijevi hatóságok által bejelentett őrizetbe vétel helyénvaló-e, továbbá a berlini külügyminisztérium úgy ítélte meg, „a politikailag vezérelt igazságszolgáltatás” gyanúját kelti az a tény, hogy a korábbi ukrán kormány számos tagja ellen hivatali visszaélés vádjával vizsgálatot indítottak. Az amerikai kormány még messzebb ment, és Timosenko azonnali szabadon engedésére szólította fel az ukrán hatóságokat. Az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége szombat este a washingtoni kormány nevében kiadott közleményében leszögezte, a volt kormányfő őrizetbe vétele nemzetközi méretű aggodalmat vált ki az ukrajnai jogalkalmazással kapcsolatban. Ezt az aggodalmat osztja az amerikai kormány is, és ezért arra szólítja a hatóságokat, hogy vizsgálják felül az őrizetbe vételről szóló döntést, és fontolják meg a politikus azonnali szabadon engedését. A nagykövetség szerint a Timosenko-ügy legújabb fejleményei tovább táplálják azt a látszatot, hogy politikai indíttatású eljárás folyik a politikus ellene.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
szóljon hozzá!