Súlyos szavak. Szergej Lavrov orosz külügyminisztert szerint a NATO és az EU háborúban áll Oroszországgal
Fotó: Facebook/Russian Foreign Ministry
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ-ben tartott beszédében azzal vádolta a NATO-t és az Európai Uniót, hogy Ukrajnát felhasználva „valódi háborút” hirdettek országa ellen.
2025. szeptember 26., 08:312025. szeptember 26., 08:31
2025. szeptember 26., 10:412025. szeptember 26., 10:41
Lavrov beszédét a G20 külügyminisztereinek ENSZ-ben tartott csütörtöki találkozóján mondta, két nappal azután, hogy Donald Trump amerikai elnök szigorúbb álláspontra helyezkedett Moszkvával szemben, dicsérve Ukrajna háborús erőfeszítéseit és kijelentve, hogy a NATO-szövetségeseknek le kell lőniük az orosz repülőgépeket, amelyek belépnek a légterükbe.
– mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Lavrov, aki több mint két évtizede külügyminiszter, már korábban is tett hasonló kijelentéseket.
Nem utalt Trump hét eleji megjegyzéseire, hanem megismételte Oroszország álláspontját, miszerint a nyugati fellépések provokálták ki az ukrajnai háborút, amely akkor kezdődött, amikor Moszkva erői 2022 februárjában teljes körű inváziót indítottak.
Yvette Cooper brit külügyminiszter reakciójában elítélte Oroszország „provokálatlan agressziós háborúját” Ukrajna ellen.
– mondta.
Az orosz erők Ukrajna mintegy 20 százalékát foglalták el, és a teljes körű invázió óta több mint három és fél éve dúlnak a harcok az ország keleti részén.
Mindeközben Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője arról beszélt:
Ez különösen igaz, ha figyelembe vesszük Donald Trump elnök ígéretét, hogy leállítja a harcokat – mondta az ENSZ Közgyűlésének szünetében adott interjúban.
„Ő volt az, aki megígérte, hogy véget vet a gyilkolásnak” – mondta Kallas. „Tehát ez nem rajtunk múlik.”
Kallas megjegyzései akkor hangzottak el, amikor Ukrajna és szövetségesei megpróbálták kitalálni, mit jelent Trump hirtelen fordulata a Kijev és Moszkva közötti háborúban.
A Truth Socialon a héten közzétett bejegyzésében Trump azt írta, hogy szerinte
Míg sok európai tisztségviselő üdvözölte az Ukrajna iránti engedékenyebb hangnemet, egyesek szerint Trump ezzel azt sugallja, hogy vissza kívánja vonni az amerikai részvételt és csökkenteni Washington felelősségét.
NATO nem létezik az Egyesült Államok nélkül – mondta Kallas.
– mondta.
Trump nemrég nyomást gyakorolt a NATO-országokra, hogy teljesen állítsák le az orosz olaj és gáz importját, és ezt a feltételt szabta ahhot, hogy Washington újabb vámokat és szankciókat vessen ki Oroszországra.
„Trumpnak igaza volt” – mondta Kallas. „80 százalékkal csökkentettük olaj- és gázvásárlásainkat, ami azt jelenti, hogy ha mindenki azt tenné, amit mi, akkor nagyobb hatása lehetne. 19 szankciós csomagot fogadtunk el. Ha a szövetségesek is követnék a példánkat, a háború hamarabb véget érne.”
Kallas hangsúlyozta, hogy Európa már csökkentette az orosz energia felhasználását, de úgy vélte, hogy
Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak „befolyása” van ezekre az országokra, és pozitív lépésként említette Trump és Orbán Viktor magyar miniszterelnök telefonbeszélgetését.
Míg Trump csapatának magas rangú tagjai, mint Marco Rubio külügyminiszter és Steve Witkoff békeügyi különmegbízott, azzal érveltek, hogy Oroszország szankcionálása veszélyeztetheti annak tárgyalási képességét,
– mondta Kallas.
„Megértem, amit az amerikaiak mondanak – hogy nem tudnak nyomást gyakorolni Oroszországra, mert az lezárná a kommunikációs csatornákat, amelyekkel Oroszországgal rendelkeznek, és ők az egyetlenek, akik ebben közvetítenek” – mondta.
De az Egyesült Államok pozitív gesztusai nem hoztak eredményt, hangsúlyozta.
„Jóhiszeműen járnak el, mindezt azért ajánlják fel, hogy [Oroszország] tárgyalóasztalhoz üljön, de ők valójában csak eszkalálják a helyzetet... Putyin visszaél ezzel a jó szándékkal” – mondta. „Most a kérdés az, hogy mit tesznek ezzel?”
– mondta Kallas a légtérsértésekről. Míg a NATO vezetői erőteljesen szeretnének reagálni, hogy elrettentsék Oroszországot a jövőbeli behatolásoktól, Moszkva is megpróbálja fokozni a tagállamok aggodalmát.
„Ha a válasz túl erős, az hatással van a társadalmainkra is” – mondta, hozzátéve, hogy a polgárok attól tartanak, hogy a háború átterjed a területükre. „Ez az a egyensúlyozó feladat, amelyet a vezetőknek kell elvégezniük, hogy ne fokozzák a félelmet a társadalmunkban.”
Egy orosz diplomata háborúval fenyeget, ha a NATO lelő egy orosz repülőgépet
Ha a NATO lelőne egy orosz repülőgépet a szövetséges légtérben, az „háborút jelentene” – nyilatkozta Alekszandr Meskov orosz nagykövet Franciaországban az RTL hírtelevíziónak adott, csütörtökön közzétett interjúban.
A nyilatkozat a Moszkva és a NATO közötti feszültségek fokozódása közepette hangzott el, miután a szövetségesek az elmúlt hetekben több légtérsértéssel vádolták Oroszországot.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy a NATO-országoknak le kell lőniük a légterüket megsértő orosz repülőgépeket, amit sok keleti tagállam üdvözölt.
Arra a kérdésre, hogy Oroszország hogyan reagálna egy ilyen esetben, Meskov azt válaszolta, hogy egy orosz repülőgép lelövése háborút jelentene.
„Tudják, sok NATO-repülőgép szándékosan vagy véletlenül megsérti az orosz légteret, de ez elég gyakran előfordul. És nem lövik le őket” – állította a nagykövet, de példát nem hozott fel ilyen incidensekre.
Lengyelország légvédelme szeptember 10-én legalább három orosz drónt lőtt le légterében, míg néhány nappal később egy másik pilóta nélküli repülő eszközet azonosítottak, amely csaknem egy órán át repült Románia felett. Szeptember 19-én Észtország közölte, hogy három orosz MiG-31-es vadászgép 12 percig megsértette légterét.
Meskov tagadta a vádakat, megismételve a Kreml korábbi nyilatkozatait. Moszkva szintén cáfolta, hogy bármilyen köze lenne a héten Dániában és Norvégiában észlelt gyanús drónokhoz.
A legutóbbi események tovább rontották a már amúgy is feszült kapcsolatokat Oroszország és a NATO-országok között, amelyek közül sokan támogatják Ukrajnát a 2022-ben megkezdődött teljes körű invázió óta.
Az elmúlt hónapokban a nyugati vezetők arra figyelmeztettek, hogy az ukrajnai háború befejezése után az elkövetkező években nyílt konfliktus alakulhat ki Oroszországgal.
Oroszország betiltja az üzemanyag-exportot
Oroszország az év végéig betiltja az üzemanyag-exportot, mivel az ország egész területén és az általa megszállt területeken a benzinkutak egyre inkább kifogynak az ukrán drónok támadásai miatt.
Kijev először nyáron fokozta a dróntámadásokat az orosz finomítók, szivattyútelepek és üzemanyag-szállító vonatok ellen, hogy megzavarja az üzemanyag-ellátási láncokat, amikor a kereslet hagyományosan magas, mivel az emberek nyaralásuk alatt többet utaznak autóval.
Bár az orosz tisztviselők kezdetben „logisztikai okokra” fogták a hiányt, és megígérték, hogy a benzin és a dízel újra rendelkezésre fog állni, a hiány az elmúlt hetekben csak tovább súlyosbodott.
Az ukrán légierő közölte, hogy a héten több orosz üzemanyag-előállító telepet és szivattyútelepet is megtámadott, köztük a Gazprom által üzemeltetett nagy olajfinomítót Baskíriában, Oroszország déli részén.
Az exporttilalom a Kreml legújabb kísérlete a hiány kezelésére. Moszkva először márciusban tiltotta meg bizonyos termékek kivitelét, majd júliusban kiterjesztette a tilalmat az összes nagy gyártóra.
Csütörtökön Oroszország miniszterelnök-helyettese, Alekszandr Novak bejelentette, hogy az embargót ismét meghosszabbítják, ezúttal az év végéig, és hogy egyes dízelüzemanyag-exportokat is betiltanak.
Az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ szerint Novak elismerte, hogy „valóban van egy kis hiány a kőolajtermékekből”, de azt mondta, hogy ezt „a felhalmozott tartalékok fedezik”.
Oroszország a világ legnagyobb dízelüzemanyag-gyártói közé tartozik, és exportja a kormány egyik legfontosabb bevételi forrása.
Trump feloldhatja a Törökország elleni szankciókat, de azt akarja, hogy Ankara állítsa le az orosz kőolaj vásárlását
Az Egyesült Államok feloldhatja a Törökország elleni szankciókat és hozzájárulhat korszerű F-35-ös típusú vadászgépek vásárlásához, de azt akarja, hogy Ankara állítsa le az orosz kőolaj vásárlását – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök, aki a Fehér Házban fogadta csütörtökön török hivatali partnerét, Recep Tayyip Erdogant.
Erdogan mintegy hat év óta először jár a Fehér Házban.
Az Ovális Irodában egymás mellett ülve Trump „nagyon kemény embernek” nevezte Erdogant, és közölte: kész „szinte azonnal feloldani a szankciókat, de szeretné, hogy Törökország leállítaná az orosz kőolaj vásárlását”.
„Azt szeretném, hogy állítsanak le minden olajvásárlást Oroszországtól, amíg folytatja az Ukrajna elleni tombolását” – mondta az amerikai elnök újságírók előtt utalva arra, hogy Törökország is az orosz kőolaj legnagyobb vásárlói közé tartozik.
„Hosszú idő óta barátok vagyunk, beleértve az a négy évet is, amikor száműzetésben voltam” – jelentette ki Trump Joe Biden elnökségére utalva.
Törökország reméli, hogy az Egyesült Államok feloldja a szintén Trump elnöksége alatt, 2020-ban az orosz Sz-400Sz rakétavédelmi rendszerek vásárlása után kirótt szankciókat, és lehetővé teszi számára a Lockheed Martin által gyártott fejlett F-35-ös vadászgépek beszerzését. Ankara emellett 40 darab F-16-os vadászgépet is szeretne vásárolni.
Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy mikor oldják fel a szankciókat, Trump a tárgyalások előtt kijelentette: „szinte azonnal, ha jól alakul a találkozónk”.
A NATO második legnagyobb hadseregével rendelkező Törökország erősíteni kívánja légvédelmét a térségbéli fenyegetésekkel szemben.
A Fehér Házban tartott tárgyalások befejeztével a két elnök közös vacsorán vesz részt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.
Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.
A magyar útlevél még mindig a világ tíz legerősebb úti okmánya között van, míg a román még mindig nem fér be, ugyanakkor mindkettő javított a legutóbbi rangsorolás óta – derül ki a Henley Passport Indexből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!