
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Moszkva ellenintézkedéseket hozhat az Európai Unió militarizálódása esetén – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken újságíróknak.
2025. március 07., 15:142025. március 07., 15:14
„Ez a militarizálódás alapvetően az Oroszországi Föderáció ellen megy végbe. Ez természetesen potenciálisan mély aggodalmunk tárgya lehet, és arra figyelmeztet, hogy szükség lesz megfelelő ellenintézkedések megtételére biztonságunk garantálása érdekében” – hangoztatta, amikor az Európai Uniónak a hadiipari komplexum fejlesztésére irányuló terveiről kérdezték.
Peszkov rámutatott, hogy az EU ma Oroszországot fő ellenfeleként pozícionálja.

Az Európai Bizottság védelmi csomagra vonatkozó javaslata alapján a tagállamok dönthetnek arról, hogy az uniós kohéziós forrásokat a védelmi kiadások növelésére fordítják – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben kedden.
Hangot adott álláspontjának, miszerint Európa militarizálásának témája nem cseng egybe az ukrajnai konfliktus békés megoldására irányuló erőfeszítésekkel. A szóvivő szerint az európai nukleáris arzenálokat nem lehet figyelmen kívül hagyni az esetleges leszerelési tárgyalások során, a rájuk irányuló figyelem Emmanuel Macron francia elnök konfrontatív kijelentései miatt nőtt meg.
Közölte, hogy Oroszország és az Egyesült Államok között eddig nem folytak konkrét fegyverzetellenőrzési tárgyalások, és abban sincs egyetértés, hogy ezek mikor és hol kezdődhetnek meg. Hozzátette, hogy Peking álláspontja a fegyverzetellenőrzési kérdésekben még nem ismeretes.

Marcel Ciolacu miniszterelnök egyetért a fegyverkezésre költött összegek növelésével, de csak azzal a feltétellel, hogy a pénz a román védelmi iparba kerül.
hanem a „különleges hadművelet” keretében tett lépés volt. Emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin elnök szerint az 2022 tavaszán elért orosz-ukrán isztambuli megállapodás lehet egy békeszerződés alapja, és Moszkva már Washingtonból is hallott ilyen nyilatkozatot.
„Előnyösebbnek tartjuk céljainkat politikai és diplomáciai módszerekkel elérni. De olyan körülmények között, amikor Ukrajna elutasítja a párbeszédet, amikor jogilag megtiltja magának az ilyen párbeszédet, folytatjuk a különleges hadműveletet érdekeink biztosítása érdekében” – fogalmazott a Kreml szóvivője.

Oroszország csütörtökön kizárta annak lehetőségét, hogy az európai országok békefenntartó erőket küldjenek Ukrajnába, és fenyegetésként értékelte Emmanuel Macron francia elnök erre vonatkozó felvetését.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
szóljon hozzá!