
Probléma. Az EU közlekedési biztosa figyelmeztet: az európai közlekedési infrastruktúra nem alkalmas a jelentősebb katonai szállítmányok mozgatására
Fotó: Facebook/Ministerul Apararii Nationale, Romania - www.mapn.ro
Az európai utak, hidak és vasutak nem alkalmasak a harckocsik, csapatok és katonai ellátmányok gyors szállítására a kontinensen egy Oroszországgal vívott háború esetén – figyelmeztetett az európai közlekedési biztos.
2025. július 29., 16:002025. július 29., 16:00
Ha a NATO harckocsijait hívnák segítségül egy orosz hadsereg inváziója ellen az EU keleti határain, azok elakadnának az alagutakban, hidak összeomlását okoznák és vámkezelési eljárások miatt késedelmet szenvednének – nyilatkozta Aposztolosz Cicikosztasz közlekedési biztos a Financial Times-nak.
„Vannak régi hidak, amelyeket korszerűsíteni kell” – mondta Cicikosztasz. „Vannak keskeny hidak, amelyeket szélesíteni kell. És vannak nem létező hidak, amelyeket meg kell építeni” – tette hozzá.
A görög biztos hangsúlyozta, hogy lehetetlen lenne megvédeni a kontinenst, ha az európai hadseregek nem tudnának gyorsan mozogni.
– mondta.
A jelenlegi infrastruktúra nagy részét nem úgy alakították ki, hogy lehetővé tegye a hadseregek szállítását az EU területén.
Az EU jelenleg olyan stratégián dolgozik, amely lehetővé teszi a csapatok „néhány óra, legfeljebb néhány nap” alatt történő mozgatását egy támadásra való reagálásként, 500 infrastrukturális projekt korszerűsítésével négy, a kontinenst átszelő katonai folyosó mentén.
A NATO-val és a szövetség katonai parancsnokaival együttműködésben azonosított projektek biztonsági okokból titokban maradnak.
mondta Cicikosztasz.
A stratégia, amelyet a közlekedési biztos még ebben az évben bemutat, része egy egész kontinensen zajló háborús felkészülésnek, amelynek hátterében a Moszkvával való esetleges szélesebb körű konfrontációra vonatkozó figyelmeztetések és az Egyesült Államok európai biztonsági jelenlétének várható csökkenése áll.
Mark Rutte, a NATO főtitkára júniusban figyelmeztetett, hogy Oroszország 2030-ig támadást indíthat az egyik szövetséges tagállam ellen.
Bár az Európai Bizottság 17 milliárd eurós beruházást javasolt a katonai mobilitásba a blokk 2028–2034 közötti költségvetésében, magas rangú európai diplomaták figyelmeztettek, hogy ez az összeg valószínűleg csökkenni fog a tagállamok közötti nehéz tárgyalások során, mielőtt a költségvetést elfogadják.
Cicikosztasz kijelentette, hogy a katonai mobilitási terv kiegészíti a NATO-szövetségesek megállapodását, amely szerint a védelmi kiadások célértékét a GDP 5 százalékára emelik, beleértve a biztonsággal és védelemmel kapcsolatos infrastruktúrát is.
„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy felkészületlenek legyünk vagy másoktól függjünk” – mondta Cicikosztasz.
Mint arról beszámoltunk,
Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek korábbi parancsnoka márciusban arról beszélt: Európának hatékony vasúti infrastruktúrát kell kiépítenie, hogy növelje reagálóképességét és a NATO-csapatok gyors szállítását.

Romániát hozta fel negatív példaként a NATO-csapatok és hadfelszerelés szállítását akadályozó nehézségek kapcsán Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek korábbi paracsnoka.
A Rail Freight című szaklapnak adott interjújában az amerikai tábornok elmesélt egy romániai esetet, amikor
„2015-2016 körül kezdtem el érdeklődni a katonai mobilitás iránt, akkoriban, amikor még az amerikai csapatok parancsnoka voltam Európában, és az Egyesült Államok éppen akkor kezdett el kisebb egységeket telepíteni Észtországba, Lettországba, Litvániába és Lengyelországba a NATO előretolt jelenlétének részeként” – mondta Hodges.
„Észrevettem, hogy az egyik egységhez nehezen tudtunk pótalkatrészeket szerezni. Megkérdeztem az egység parancsnokát: Mi a probléma? Miért nem kapják meg az alkatrészeket? Erre ő azt mondta:
Az Európában állomásozó amerikai csapatok egykori vezetője hozzátette, hogy ez fontos lecke volt számára.
„Az jutott eszembe, hogy valaki szórakozik velem. NATO-tagországokról beszélünk, amelyek ugyanakkor EU-tagállamok, és mégis mindenféle engedélyek kellenek a határok átlépéséhez. És itt nem tankokról beszélek, csak néhány pótalkatrészről” – mondta Hodges.
Hodges szerint a katonai mobilitás kulcstényezője a gyorsaság.
– szögezte le.
A vasút pedig Ben Hodges szerint azért fontos, „mert nagyon gyorsan lehet mozgatni a nehéz harci eszközöket – harckocsikat, tüzérséget, harcjárműveket”.
Ben Hodges ezután egy romániai példát hozott fel.
„A vasút létfontosságú a nehéz eszközök szállításában az olyan helyekre, ahova egyébként nehéz lenne. Például közúton nem lehetett volna egy nehéz katonai járművet a Kárpátok romániai szakaszán keresztül szállítani” – mondta Ben Hodges, aki hozzátette, hogy „itt (Romániában) az egyetlen lehetőség a vasút volt”.
A NATO-csapatok Európába történő vasúti szállításának javítása érdekében Ben Hodges három kulcsfontosságú tényezőt nevezett meg: jogi vagy diplomáciai akadályok, a vasúti infrastruktúra állapota és a szállítási kapacitás.
Mint arról beszámoltunk, Ben Hodges 2023 augusztusában azt mondta:
„Például egy Patriot rendszer szállítása nagyon nehézzé válik, ha az útvonalon olyan hidak vagy alagutak vannak, amelyek nem teszik lehetővé az átkelést. Európában a legtöbb alagútnak lehetővé kellene tennie egy Patriot indítórendszer vasúti szállítását, de elég egy alkalmatlan alagút az útvonalon, hogy megállítson” – tette hozzá Hodges a Rail Freight interjújában.
Ugyanakkor július elején kiderült: Románia része a NATO azon tervének, hogy a védelmi kiadásokra szánt összegekből pénzekből autópályákat építsenek, hogy konfliktus esetén biztosítsa a harckocsik és páncélozott járművek gyors mozgósítását.

Védelmi fejlesztésekre szánt pénzekből építhet autópályákat Románia a NATO azon tervével összhangban, hogy háború esetén gyors folyosókat hozzon létre a páncélos egységek mozgásának megkönnyítésére.
A NATO három stratégiai útvonalat jelölt ki, amelyek Románián keresztül haladnak:
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
szóljon hozzá!