
Jóváhagyta Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn azt a törvénymódosítást, amely megkönnyíti az állampolgárság megszerzését az egykori Szovjetunió területén élő orosz anyanyelvűek számára. Az államfő rendeletben határozott arról, hogy rehabilitálják a krími tatárokat, illetve a terület represszió sújtotta más népeit is.
2014. április 21., 15:442014. április 21., 15:44
A jogszabályt az orosz kormány még a Krím félsziget Oroszországhoz csatolása előtt, március 11-én terjesztette be a parlamentnek, amely azt – gyorsított menetben – április negyedikén elfogadta.
Szakértők szerint az orosz állampolgárság egyszerűsített megszerzése a Krímben, illetve a Kelet- és Dél-Ukrajnában élő oroszok millióit célozza meg.
A törvény olyan külföldön élő orosz anyanyelvű emberekre – a megfogalmazás szerint „honfitársakra” – vonatkozik, akiknek felmenői, vagy az illető saját maga korábban állandó jelleggel az Oroszországi Föderációban, a Szovjetunióban vagy a cári Oroszországban élt.
Az Orosz Migrációs Szolgálat által ebből a célból alakított bizottság fogja személyes beszélgetés során megállapítani azt, hogy az orosz állampolgárságot kérelmező személy orosz anyanyelvűnek minősül-e. Azok, akik megfelelnek ezen a beszélgetésen, különleges beutazó vízumot kapnak, amelynek alapján azonnal állandó tartózkodási engedélyre tesznek majd szert. Az ilyen egyszerűsített állampolgárság megszerzése nem tarthat majd tovább három hónapnál.
A törvény ugyanakkor előírja, hogy csakis a „külföldi állampolgárságról” való lemondás esetén szerezhetik meg egyszerűsített eljárásban az orosz állampolgárságot az orosz anyanyelvű „honfitársak”.
Putyin ugyancsak hétfőn jelentette be, hogy rendeletben rehabilitálta a krími tatárokat, örményeket, németeket, görögöket, mindazokat a népeket, amelyeket represszió sújtott a sztálini önkény idején.
A krími tatár kisebbség a félsziget közel kétmilliós lakosságának 12-15 százalékát teszi ki. 1944. május 18. előtt ez az arány mintegy 20 százalékos volt.
A tatárok vallási és politikai vezetőinek a hitleri Németországgal való összejátszása miatt náci kollaboránsnak minősítették és kollektív bűnösnek kiáltották ki a teljes tatár lakosságot – mintegy 183 ezer embert –, s 1944-ben néhány nap alatt a Krím félszigetről Üzbegisztánba, Kazahsztánba, Tádzsikisztánba és a Szovjetunió más távoli vidékeire, munkatáborokba deportálták. Hasonló önkény sújtotta a rendeletben megnevezett más népcsoportokat is.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
szóljon hozzá!