Fotó: PAME Greece International/Twitter
A közlekedési ágazat dolgozói mellett több tízezren – színészek, orvosok, tanárok és diákok – gyűltek össze szerdán Athén és Szaloniki utcáin, hogy megemlékezzenek az ország történetében legsúlyosabb vasúti szerencsétlenség halálos áldozatairól, és követeljék a kormánytól a vasúti fejlesztéseket, amelyeknek az elmaradása okozta szerintük a vonatbalesetet.
2023. március 08., 19:032023. március 08., 19:03
2023. március 08., 19:172023. március 08., 19:17
A baleset február 28-án hajnalban történt, amikor egy Athénból Szalonikibe tartó személyvonat és egy tehervonat ugyanazon a vágányon haladva frontálisan összeütközött. A balesetben 57-en vesztették életüket, és több százan megsebesültek. A vasutasok azóta a nyolcadik egymást követő napon hirdettek országos munkabeszüntetést és demonstrációt.
Athénban és Szalonikiben tüntetők egy csoportja összecsapott a rendőrséggel, Patraszban és Athénban csak könnygázzal tudták feloszlatni a demonstrációt. Láriszában a tüntetők fekete léggömbökkel emlékeztek meg a szerencsétlenség áldozatairól. A szerdai tömeges demonstráción az egyik legnagyobb szakszervezet, a közalkalmazottakat tömörítő ADEDI is részt vett. Az ADEDI nyilatkozatban követelte a vasút privatizációjának leállítását, a baleset részletes kivizsgálását és a vonatbaleset valódi felelőseinek elszámoltatását.
Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök vasárnap elismerte, hogy a biztonsági intézkedések és az automatizált ellenőrző rendszer hiánya okozhatta a balesetet, miután a mindenkori görög kormányzat az elmúlt 20 évben elhanyagolta a vasútfejlesztéseket. A miniszterelnök bocsánatot kért az érintettek családtagjaitól.
Fotó: PAME Greece International/Twitter
Elemzők ugyanakkor arra emlékeztetnek, hogy az IMF és az Európai Unió is támogatta a görög adósságválság miatt sürgetővé váló vasúti privatizációt. Ezért 2017-től a gördülőállomány üzemeltetéséért egy olasz cég felel, a pályavasútért pedig továbbra is a görög állami vasúttársaság (OSE) maradt a felelős. Az Európai Vasúti Ügynökség (ERA) delegáltjai, valamint német vasútbiztonsági szakértők szerdán találkoznak Jorgosz Gerapetritisz infrastruktúráért és közlekedésért felelős miniszterrel, hogy segítséget nyújtsanak a szükséges görög fejlesztésekhez.
Görögországban április 9-én tartanak parlamenti választásokat, sajtóértesülések szerint azonban a közfelháborodási hullám miatt a hatóságok a választások májusra halasztását tervezik.
Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.
Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.
Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.
Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.
Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.
Összesen 16,4 milliárd euró uniós forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára a vállalt reformok és beruházások végrehajtását követően – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben.
Oroszország gyors válaszlépésekre készül, amiért Románia bezáratja a konstancai orosz főkonzulátust és kiutasítja a főkonzult – jelentette ki pénteken a TASZSZ hírügynökségnek Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a drónincidens nyomán.
Ki kell deríteni, kié volt a drón, amely panelházba csapódott a romániai Galacon – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke pénteken a Max messengeren közzétett üzenetében.
Pozitívan értékeli a Kreml szóvivője Magyar Péter miniszterelnök azon döntését, hogy Magyarország nem szállít fegyvert Ukrajnának, megjegyezve, hogy hamarabb lesz béke, ha minden állam így tesz.
Sulyok Tamás köztársasági elnök a Velencei Bizottságtól kérte a fennálló alkotmányos kérdések értékelését és a testület szakértői közreműködését az ellentmondásos helyzetnek az európai alkotmányos értékek figyelembevétele melletti megoldásában.
szóljon hozzá!