
Az Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetője, Karl Nehammer kancellár nem akar a Szabadságpárttal közös kormánykoalíciót
Fotó: MTI
A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetőjét, Karl Nehammer hivatalban lévő kancellárt bízta meg kormányalakítással Alexander van der Bellen osztrák államfő. A választásokat megnyerő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ellenében alakítanának kormánykoalíciót.
2024. október 22., 19:442024. október 22., 19:44
2024. október 22., 19:472024. október 22., 19:47
Van der Bellen tudatta: azzal bízta meg Nehammert, hogy kezdjen koalíciós tárgyalásokat a szociáldemokratákkal, de tisztázni kell, hogy a két párt rendelkezik-e a kormányzáshoz szükséges stabil többséggel, vagy harmadik koalíciós partnerre is szükségük lesz.
Van der Bellen ezért egy harmadik kisebb párt – sokak szerint a liberális Neos – bevételét ajánlotta a jövőbeli kormánykoalíció megfelelő működéséhez.
Ausztriában szeptember 29-én tartottak parlamenti választást, amely több szempontból is fordulópontot hozott az ország történetében. Első alkalommal került ki győztesként az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) a voksok 29 százalékával, és most először csúszott vissza a harmadik helyre az Osztrák Szociáldemokrata Párt, a konzervatív Osztrák Néppártnak (ÖVP) pedig ez volt az eddigi egyik leggyengébb választási szereplése.
Az osztrák államfő október 9-én kérte fel koalíciós tárgyalások megtartására a három legnagyobb osztrák párt vezetőit, figyelmen kívül hagyva azt az osztrák hagyományt, amely mindig a választás győztesét bízta meg a kormányalakítással.
– mondta Van der Bellen a német televízióban. Az államfő emlékeztetett: amennyiben egy párt egyedül akar kormányozni, át kell lépnie az ötven százalékos küszöböt, nem elég 10, 20 vagy 30 százalékos eredményt felmutatnia.
Van der Bellen fenntartásainak adott hangot Herbert Kickl FPÖ-vezér lehetséges kormányra kerülésével kapcsolatban. Meglátása szerint azért nem szükséges követnie a győztes felkérésével kapcsolatban bevett szokást, mivel az a példátlan helyzet alakult ki, hogy senki nem hajlandó koalícióra lépni a Szabadságpárttal.
Kickl demokráciaellenesnek nevezte az FPÖ lehetséges kizárását a kormánykoalícióból, és óva intette ettől a lépéstől az általa „vesztesek szövetségének” nevezett koalíciót.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
szóljon hozzá!