Hillary Clinton hivatalos elnökaspiránsságának vasárnapi bejelentésével másodszor tesz történelmi kísérletet arra, hogy a nemek közötti egyenlőtlenség „legmagasabb és legkeményebb üvegplafonjának” áttörésével az Egyesült Államok első elnöknője legyen.
2015. április 15., 14:192015. április 15., 14:19
A volt first lady, szenátor és külügyminiszter az egyik legismertebb ember a világon, ami egyszerre áldás és átok rajta – hívja fel a figyelmet az MTI washingtoni tudósítója.
Egyfelől stábjának nem kell vesződnie azzal, hogy „bevezesse” őt a köztudatba, másfelől viszont a szinte nyitott könyvként ismert múltja miatt a kampány startjánál nagyobb támadási felületet mutat minden komolyabb riválisánál.
Kampánystábja a kiszivárogtatott hírek szerint arra kíván összpontosítani, hogy nagygyűlések helyett kis létszámú, emberközpontú rendezvényeken mutassa be, hogy milyen is „az igazi Hillary”.
A 2008-as, kudarccal végződött választási hadjárattal ellentétben, amikor az elnökaspiránsnak ez az oldala már-már háttérbe szorult, megkülönböztetett hangsúlyt kap majd, hogy Clinton nő, anya és nagyszülő is, aki előtérbe helyezi az amerikaiak gazdasági biztonságát, a középosztálybeli családok igényeit.
Tanácsadói azt mondják, ez a kampány nem róla, hanem az egyszerű amerikaiakról szól majd. Republikánus vélemények szerint Clinton ezzel nem tesz majd mást, minthogy azt vetíti előre: folytatni kívánja a kormányzati beavatkozásnak a demokratáktól megszokott politikáját.
Hillary Clinton bármelyik potenciális riválisánál kiemelkedőbb életpályájára építve nyilvánvalóan arra is apellálni akar majd, hogy képes együttműködni a kongresszussal, az üzleti élet és a világ vezetőivel. Ebben pedig élvezni fogja férje, Bill Clinton háttértámogatását, aki több elemző szerint Amerika hatalmának csúcsán volt az ország 42. vezetője, és ma is az Egyesült Államok egyik legnépszerűbb politikusa.
A Demokrata Párt eddig kivétel nélkül ejtette azokat az elnökjelölt-aspiránsait, akik korábban elbuktak már. Most viszont példátlan módon egy második esélyt ad Hillary Clintonnak. Ez nem csoda: a CNN hírtelevízió és az ORC közvélemény-kutató intézet felmérése szerint ugyanis a táboron belül 86 százalékos a támogatottsága. A Reuters és az Ipsos felmérése szerint Clintont a demokratáknak „csak” több mint 60 százaléka támogatja.
De ennek a kutatásnak az adataiból is az derül ki, hogy a pártban a jelenlegi állás szerint nincs igazi ellenfele. A második helyen a liberális szárny kedvence, Elisabeth Warren massachusettsi szenátor áll 18 százalékos támogatottsággal, ő azonban közölte, hogy nem kíván részt venni a jövő évi megmérettetésen. A demokraták népszerűségi listáján következő Martin O’Malley volt marylandi kormányzó és Jim Webb volt virginiai szenátor híveinek részaránya csupán egy számjegyű.
A republikánus aspiránsok mezőnyében a várakozások szerint mintegy kéttucatnyi, önmagát esélyesnek tartó jelölt fog tolongani. Az egyik induló valószínűleg Jeb Bush lesz, az idősebb Bush elnök fia és az ifjabb Bush elnök öccse. Ha a volt floridai kormányzó szintén elnyeri majd pártjának támogatását, 1992 után ismét olyan helyzet állhat elő, hogy az amerikaiak végeredményben egy újabb Clinton és egy újabb Bush között választhatnak majd.
Hillary Diane Rodham Clinton 1947. október 27-én született a Chicagóhoz közeli Park Ridge-ben. Egyetemi tanulmányait a Wellesley College-ben kezdte, majd a Yale-en végezte el a jogot. 1975-ben ment férjhez Bill Clintonhoz, aki később Arkansas kormányzója, majd elnök lett.
A Fehér Házban first ladyként kulcsszereplője volt az általános egészségügyi ellátás bevezetésére irányuló, végül elbukott kormányzati kísérletnek. Kemény megpróbáltatást jelentett számára, amikor 1998-ban kiderült, hogy férje viszonyt folytatott egy fehér házi gyakornokkal, Monica Lewinskyvel.
Ő volt az első first lady, aki elindult egy közhivatalért megtartott választáson, és 2000-ben első nőként nyerte el New York állam szövetségi szenátori posztját, amelyre 2006-ban újraválasztották. 2008-ban a demokrata előválasztási küzdelemben szoros versenyben alulmaradt a jelenlegi elnökkel, Barack Obamával szemben részben amiatt, hogy a törvényhozásban az iraki háború mellett szavazott, amellyel később szembefordult.
Obama elnök meglepetésre őt kérte fel külügyminiszterének. Négy évig állt az amerikai diplomáciai tárca élén azokban az években, amelyekben meghatározó súlya volt az „arab tavasz” eseményeinek. Támogatta az amerikai–orosz viszony „újraindításának” – az ukrajnai orosz beavatkozás miatt zátonyra futott – politikáját, valamint Obamának az iráni nukleáris program tárgyalásos úton való korlátozására irányuló törekvését is.
Hillary Clinton ellen republikánus vezetésű kongresszusi bizottságok még mindig vizsgálatot folytatnak a bengázi amerikai képviselet ellen elkövetett terrortámadás miatt, amelyben négy amerikai életét vesztette. Ugyancsak bírálják amiatt, hogy tárcavezetőként a hivatalos elektronikus levelezési rendszer helyett a sajátját használta.
Miniszterségének feladását követően a Bill, Hillary és Chelsea Alapítvány tevékenységében folytat aktív szerepet, adományokat gyűjt a szervezetnek, és esetenként 200 ezer dollárért vállal beszédeket. Az alapítványt nemrégiben bírálatok érték, mert külföldi kormányoktól is elfogadott támogatást. Clinton a gyerekek, az egészségügy és a közoktatás ügyének felkarolása, valamint a nők egyenjogúságának és esélyegyenlőségének előmozdítása miatt vált közismertté.
„Félelmetes jelölt volt 2008-ban. Nagyszerű támogatóm volt (2012-ben) az általános választás során. Nagyszerű külügyminiszter volt. A barátom. Úgy gondolom, hogy nagyszerű elnök lenne” – nyilatkozott róla szombaton Panamában a Fehér Házból két év múlva távozó Barack Obama, akinek a vasárnap újrastartolt Clintonnal szemben már sikerült történelmet írnia azzal, hogy ő lett az Egyesült Államok első afroamerikai elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!