Kiállt Washington és az európai szövetségesek Lengyelország mellett az ENSZ-ben

Pénteki ENSZ-beszédében Marcin Bosacki lengyel külügyminiszter felmutatta az egyik lelőtt drón és egy megrongálódott ház fényképeit.

„Tudjuk – és ismétlem – tudjuk, hogy ez nem véletlen volt” – mondta.

Hollandia és Csehország már bejelentette, hogy védelmi eszközöket küld Lengyelországnak, míg Litvánia német dandárt fogad be, és fokozott figyelmet fordít az Ukrajnára mért orosz támadásokra, amelyek átterjedhetnek az országra.

Németország is bejelentette, hogy „fokozza elkötelezettségét a NATO keleti határa mentén”, és kiterjeszti és bővíti a légtér-ellenőrzést Lengyelország felett.

Franciaország és Nagy-Britannia vadászgépeket küld Lengyelországba.

Közben

Trumpot arról kérdezték, mit tenne Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kapcsolatban, miután hírek érkeztek az orosz drónok lengyel légtérbe való behatolásáról.

„Nem fogok senkit sem megvédeni, de lelőtték őket és lezuhantak. De amúgy sem szabadna
Lengyelország közelében lenniük” – mondta Trump.

Arra a kérdésre, hogy fogytán-e a türelme Putyinnal szemben, az amerikai elnök így válaszolt:

„Igen, gyorsan elfogy.”

Arra a kérdésre, hogy milyen szigorítások várhatók Putyin kapcsán, Trump azt válaszolta, hogy az ő megközelítése

Annak ellenére, hogy Trump többször is határidőt szabott Putyinnak a tűzszünet elfogadására vagy a béketárgyalásokon való részvételre, és többször is azzal fenyegetőzött, hogy szigorítja az Oroszország elleni szankciókat, ha Putyin nem hajlandó együttműködni, Trump kormánya nem vezetett be új intézkedéseket Moszkva nyomás alá helyezésére.

„Elképesztő. Amikor Putyin akarta, Zelenszkij nem. Amikor Zelenszkij akarta, Putyin nem. Most Zelenszkij akarja, és Putyin kérdéses” – tette hozzá Trump a lehetséges béketárgyalásokról beszélve.

Trump megjegyzései egy nappal azután hangzottak el, hogy újságíróknak azt mondta, hogy a drónok behatolása „lehet, hogy hiba volt”, bár kifejezte csalódottságát a helyzet miatt.

„Mindegy, nem vagyok elégedett semmivel, ami ezzel a helyzettel kapcsolatos” – mondta akkor. Először a Truth Socialon reagált, ahol ezt írta: „Mi az, hogy Oroszország drónokkal megsérti Lengyelország légterét? Na, majd meglátjátok!”

Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Kijevben az évente megrendezett Jaltai Európai Stratégia (YES) konferencián, utalva a két nappal korábbi lengyelországi drónincidensre utalva úgy vélekedett:

Az államfő kijelentette: meggyőződése szerint az orosz támadás célja az volt, hogy teszteljék a nyugat és a NATO tűréshatárát, és megpróbálják tágítani. Egyetértett azzal, hogy a NATO tagországai elkerülnek, és szerinte van is okuk elkerülni egy olyan válaszlépést, amely a szövetség beavatkozását jelentené a háborúba. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy vannak olyan lehetőségek, amelyek biztonságosak a NATO számára, de mégis hatékonyak.

„Erős válaszokra van szükség. Például, arra, hogy olyan fegyvereket adnak Ukrajnának, amilyeneket még nem adtak. Ezek olyan fegyverek, amelyek nem csak a drónokat, hanem azokat a gyárakat is képesek eltalálni, amelyek ezeket a drónokat gyártják” – mondta.

Zelenszkij felszólalásában megemlítette: Keith Kelloggnak, az amerikai elnök különmegbízottjának előző napi találkozójukkor megjegyezte, hogy kijevi látogatásaikor jelentősen csökken az orosz légitámadások száma Ukrajna ellen.

„Ez nem vicc. Amikor az Egyesült Államok képviselője Kijevben tartózkodik, akkor az oroszok tartózkodnak a tömeges csapásoktól. Más országok képviselőivel ez nem működik, és a nemzetközi szervezetek képviselőivel sem. Talán Kína képviselőivel működne, de Kína úgy tűnik, nemcsak a háború lezárásában, hanem a támadások beszüntetésében sem érdekelt. Ezért készek vagyunk Kellogg tábornoknak állampolgárságot, lakást, mindent biztosítani Ukrajnában” – tette hozzá tréfásan.

Zelenszkij a nap folyamán arról is beszélt, hogy

Ezt az ukrán hadsereg legfőbb parancsnokságával tartott megbeszélés után jelentette be.

Moszkva májusban indította nyári offenzíváját Ukrajna északkeleti és keleti régióiban, új frontvonalat nyitva Szumi megyében. Az orosz erők májusban és júniusban több falut elfoglaltak, és 20 kilométerre közelítették meg a régió fővárosát, Szumit.

„A mai napon kijelenthetjük, hogy az oroszok szumi offenzíváját erőink teljesen meghiúsították” – mondta Zelenszkij esti beszédében, hivatkozva Olekszandr Szirszkij főparancsnok frontvonalról érkező jelentéseire.

Június végén Szirszkij arról számolt be, hogy Oroszország előrenyomulása Szumi megyében megtorpant, Ukrajna stabilizálta a kontaktvonalat és megkezdte a terület felszabadítását. Az ukrán erők további előrenyomulásról és felszabadított falvakról számoltak be júliusban és augusztusban.

Moszkva májusban indította meg a támadást, röviddel azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte, hogy a hadsereg hozzon létre egy „biztonsági pufferzónát” az Ukrajnával közös északi határ mentén.

Putyin parancsa akkor érkezett, amikor Oroszország ismét elutasította az Egyesült Államok és Európa javaslatát az Ukrajnában történő teljes és feltétel nélküli tűzszünetre.

Továbbra is szinte naponta érik támadások, de az ukrán erők továbbra is ellenőrzésük alatt tartják a régió nagy részét.

A hét elején Szirszkij jelentette, hogy az ukrán csapatok megakadályozták az orosz erők tervezett nagy offenzíváját Zaporizzsja megyében.

Szirszkij szeptember 7-én azt állította, hogy az ukrán erők ötször több területet foglaltak vissza, mint amennyit augusztusban elvesztettek a Pokrovszk-szektorban.