Támogatás. Az Egyesült Államok pártját fogta Lengyelországnak és az európai NATO-tagoknak a lengyelországi drónincidens után
Fotó: X
Az Egyesült Államok és az európai szövetségesek kiálltak Lengyelország mellett az ENSZ Biztonsági Tanácsának New York-i rendkívüli ülésén pénteken, amelyen az orosz drónok általi szerdai légtérsértést vitatták meg.
2025. szeptember 13., 09:032025. szeptember 13., 09:03
„Az Egyesült Államok NATO-szövetségesei mellett áll ezekben a riasztó légtérsértésekben” – mondta Dorothy Shea, az Egyesült Államok ideiglenes ENSZ-nagykövete a Lengyelországban jegyzett incidens kapcsán. „És biztosak lehetnek benne, hogy a NATO területének minden centiméterét meg fogjuk védeni.”
Pénteki ENSZ-beszédében Marcin Bosacki lengyel külügyminiszter felmutatta az egyik lelőtt drón és egy megrongálódott ház fényképeit.
„Tudjuk – és ismétlem – tudjuk, hogy ez nem véletlen volt” – mondta.
Hollandia és Csehország már bejelentette, hogy védelmi eszközöket küld Lengyelországnak, míg Litvánia német dandárt fogad be, és fokozott figyelmet fordít az Ukrajnára mért orosz támadásokra, amelyek átterjedhetnek az országra.
Németország is bejelentette, hogy „fokozza elkötelezettségét a NATO keleti határa mentén”, és kiterjeszti és bővíti a légtér-ellenőrzést Lengyelország felett.
Franciaország és Nagy-Britannia vadászgépeket küld Lengyelországba.
Közben
Trumpot arról kérdezték, mit tenne Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kapcsolatban, miután hírek érkeztek az orosz drónok lengyel légtérbe való behatolásáról.
„Nem fogok senkit sem megvédeni, de lelőtték őket és lezuhantak. De amúgy sem szabadna
Lengyelország közelében lenniük” – mondta Trump.
Arra a kérdésre, hogy fogytán-e a türelme Putyinnal szemben, az amerikai elnök így válaszolt:
„Igen, gyorsan elfogy.”
Arra a kérdésre, hogy milyen szigorítások várhatók Putyin kapcsán, Trump azt válaszolta, hogy az ő megközelítése
Annak ellenére, hogy Trump többször is határidőt szabott Putyinnak a tűzszünet elfogadására vagy a béketárgyalásokon való részvételre, és többször is azzal fenyegetőzött, hogy szigorítja az Oroszország elleni szankciókat, ha Putyin nem hajlandó együttműködni, Trump kormánya nem vezetett be új intézkedéseket Moszkva nyomás alá helyezésére.
„Elképesztő. Amikor Putyin akarta, Zelenszkij nem. Amikor Zelenszkij akarta, Putyin nem. Most Zelenszkij akarja, és Putyin kérdéses” – tette hozzá Trump a lehetséges béketárgyalásokról beszélve.
Trump megjegyzései egy nappal azután hangzottak el, hogy újságíróknak azt mondta, hogy a drónok behatolása „lehet, hogy hiba volt”, bár kifejezte csalódottságát a helyzet miatt.
„Mindegy, nem vagyok elégedett semmivel, ami ezzel a helyzettel kapcsolatos” – mondta akkor. Először a Truth Socialon reagált, ahol ezt írta: „Mi az, hogy Oroszország drónokkal megsérti Lengyelország légterét? Na, majd meglátjátok!”
Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Kijevben az évente megrendezett Jaltai Európai Stratégia (YES) konferencián, utalva a két nappal korábbi lengyelországi drónincidensre utalva úgy vélekedett:
Az államfő kijelentette: meggyőződése szerint az orosz támadás célja az volt, hogy teszteljék a nyugat és a NATO tűréshatárát, és megpróbálják tágítani. Egyetértett azzal, hogy a NATO tagországai elkerülnek, és szerinte van is okuk elkerülni egy olyan válaszlépést, amely a szövetség beavatkozását jelentené a háborúba. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy vannak olyan lehetőségek, amelyek biztonságosak a NATO számára, de mégis hatékonyak.
„Erős válaszokra van szükség. Például, arra, hogy olyan fegyvereket adnak Ukrajnának, amilyeneket még nem adtak. Ezek olyan fegyverek, amelyek nem csak a drónokat, hanem azokat a gyárakat is képesek eltalálni, amelyek ezeket a drónokat gyártják” – mondta.
Zelenszkij felszólalásában megemlítette: Keith Kelloggnak, az amerikai elnök különmegbízottjának előző napi találkozójukkor megjegyezte, hogy kijevi látogatásaikor jelentősen csökken az orosz légitámadások száma Ukrajna ellen.
„Ez nem vicc. Amikor az Egyesült Államok képviselője Kijevben tartózkodik, akkor az oroszok tartózkodnak a tömeges csapásoktól. Más országok képviselőivel ez nem működik, és a nemzetközi szervezetek képviselőivel sem. Talán Kína képviselőivel működne, de Kína úgy tűnik, nemcsak a háború lezárásában, hanem a támadások beszüntetésében sem érdekelt. Ezért készek vagyunk Kellogg tábornoknak állampolgárságot, lakást, mindent biztosítani Ukrajnában” – tette hozzá tréfásan.
Zelenszkij a nap folyamán arról is beszélt, hogy
Ezt az ukrán hadsereg legfőbb parancsnokságával tartott megbeszélés után jelentette be.
Moszkva májusban indította nyári offenzíváját Ukrajna északkeleti és keleti régióiban, új frontvonalat nyitva Szumi megyében. Az orosz erők májusban és júniusban több falut elfoglaltak, és 20 kilométerre közelítették meg a régió fővárosát, Szumit.
„A mai napon kijelenthetjük, hogy az oroszok szumi offenzíváját erőink teljesen meghiúsították” – mondta Zelenszkij esti beszédében, hivatkozva Olekszandr Szirszkij főparancsnok frontvonalról érkező jelentéseire.
Június végén Szirszkij arról számolt be, hogy Oroszország előrenyomulása Szumi megyében megtorpant, Ukrajna stabilizálta a kontaktvonalat és megkezdte a terület felszabadítását. Az ukrán erők további előrenyomulásról és felszabadított falvakról számoltak be júliusban és augusztusban.
Moszkva májusban indította meg a támadást, röviddel azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte, hogy a hadsereg hozzon létre egy „biztonsági pufferzónát” az Ukrajnával közös északi határ mentén.
Putyin parancsa akkor érkezett, amikor Oroszország ismét elutasította az Egyesült Államok és Európa javaslatát az Ukrajnában történő teljes és feltétel nélküli tűzszünetre.
Továbbra is szinte naponta érik támadások, de az ukrán erők továbbra is ellenőrzésük alatt tartják a régió nagy részét.
A hét elején Szirszkij jelentette, hogy az ukrán csapatok megakadályozták az orosz erők tervezett nagy offenzíváját Zaporizzsja megyében.
Szirszkij szeptember 7-én azt állította, hogy az ukrán erők ötször több területet foglaltak vissza, mint amennyit augusztusban elvesztettek a Pokrovszk-szektorban.
Kreml: szünetelnek az orosz-ukrán tárgyalások
Szünetelnek az orosz-ukrán rendezési tárgyalások – közölte ki pénteken újságírókkal Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Peszkov kijelentette: nem lehet elvárni, hogy az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalási folyamat „villámgyors eredményeket hozzon”. Mint mondta, miközben Oroszország továbbra is kész az ukrajnai rendezésre, addig Európa éppen ellenkezőleg, „akadályozza” ezt a folyamatot. Noha a Kreml úgy érzékeli, hogy szünetelnek az orosz–ukrán tárgyalások, a kommunikáció csatornái továbbra is nyitva állnak – tette hozzá.
A Zapad–2025 orosz-fehérorosz hadgyakorlattal kapcsolatban egyes NATO-országokban elhangzó nyilatkozatokkal kapcsolatban azt mondta:
„Normális, konstruktív, békés, baráti együttélés mellett a szomszédos országok képviselői mindig lehetőséget kapnak arra, hogy figyelemmel kísérjék ezeket a hadgyakorlatokat. Ez volt a gyakorlat eddig. Most azonban, amikor Nyugat-Európa ellenséges álláspontot foglal el velünk szemben, természetes, hogy egy ilyen gyakorlat érzelmi túlfűtöttséget okoz ezekben az országokban.”
Mint fogalmazott, Oroszország soha nem fenyegetett egyetlen államot, így az európaiakat sem.
„Éppen Európa (sok országa) közeledett mindig a mi határaink felé a NATO, vagyis azon szervezet tagjaként, amely a konfrontáció eszköze, nem pedig a békéé és a stabilitásé” – jelentette ki.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pénteki sajtóértekezletén megállapította, hogy a „kollektív Nyugat” igyekszik valamiféle jogalapot teremteni az orosz eszközök elkobzásához, más szóval ellopásához".
Kijelentette, hogy az Európai Unióban fellelhető orosz kintlévőségek eltulajdonítása nem marad büntetlenül.
„Szigorúan fogunk reagálni minden olyan barátságtalan lépésre, amelynek célja megfosztani Oroszországot a szuverén eszközei feletti tulajdonjogától”.
Kitérve arra, hogy a „kijevi propaganda gúnyolódással fogadta” Charlie Kirk amerikai konzervatív médiaszemélyiség meggyilkolását, Zaharova azt mondta: „a Nyugat azzal, hogy támogatja a kijevi rezsimet, kinevelt egy vérszomjas szörnyeteget”. Arra reagálva, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újabb rendkívüli mozgósítást kezdeményezett hazájában, a szóvivő azt mondta: Zelenszkij „nyugati pénzből gyilkolja” Ukrajna állampolgárait.
Az európai parlamenti képviselők jelenlétét a szerbiai tüntetéseken „egy szuverén állam belügyeibe való durva beavatkozásként” és „utcai rezsimváltást” ösztönző kísérletként jellemezte.
Elutasította azokat a vádakat, amelyek szerint Oroszország beavatkozik a moldovai választásokba. Zaharova szerint éppen a Nyugat „tartja szó szerint halálos szorításban Moldovát, és az EU-ból végtelenül sok agitátor és propagandista látogat el Chișinăuba”.
Dróncsapást mértek Oroszország legnagyobb olajkikötőjére a Balti-tengeren
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) dróncsapást mért a legnagyobb oroszországi olajkikötőre, a Balti-tenger partján található Primorszkra – közöltek maga az SZBU az Ukrajinszka Pravda hírportállal.
„Az SZBU drónjainak sikeres támadása következtében a kikötőben lévő egyik hajón és a szivattyúállomáson tüzek keletkeztek, az olajrakodás leállt. Az orosz költségvetés becsült napi vesztesége az export leállása miatt akár 41 millió dollár is lehet” – fejtették ki a szakszolgálatnál. Hozzátették, hogy az SZBU erői több orosz olajátemelő állomást is eltaláltak, amelyek a fő csővezeték-hálózat kulcselemei, és biztosítják a nyersolaj szállítását az uszty-lugai kikötő termináljába.
Megjegyezték, hogy Primorszk kulcsfontosságú csomópont az orosz „árnyékflotta” feltöltéséhez, Oroszország ezen keresztül kerüli meg a nemzetközi szankciókat, és olajat ad el a külföldi piacokon. A kikötőn évente körülbelül 60 millió tonna olaj halad át, ami Oroszországnak mintegy 15 milliárd dollár bevételt hoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!