Kemény válaszlépés. A szakértő szerint az orosz konzulátus valójában kémközpont volt, ezért a drónincidens után indokolt volt a bezárása
Fotó: Nicușor Dan Facebook-oldala
Oroszország kirívó módon használta kémtevékenységre a galaci drónincidens nyomán bezárt konstancai konzulátusát – értékelt a Krónikának az ügy kapcsán Barabás T. János. A Magyar Külügyi Intézet külső szakértője a Krónikának leszögezte: nincsen rá bizonyíték, hogy az orosz fél szándékosan irányította volna a drónt Galac irányába, de az orosz felelősség vitathatatlan, mert tudniuk kellett, hogy a korábban támadott, ukrán oldalon levő Renyitől pár kilométerre levő Galac is veszélyeztetve van. Úgy vélekedett: a hibrid háború, aminek a dróntámadás is része, hosszú távon folytatódni fog.
2026. június 02., 07:592026. június 02., 07:59
2026. június 02., 09:362026. június 02., 09:36
A kolozsvári születésű, korábban Magyarország bukaresti és chișinăui nagykövetségén is diplomataként tevékenykedő elemzőt annak kapcsán kérdeztük, hogy Adrian Papahagi szakértő, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem professzora az Adevărulnak nyilatkozva kijelentette: Oroszország valójában kémközpontként működtette a konstancai konzulátust, ezért annak bezárása a pénteki galaci drónincidens után indokolt.
Papahagi szerint a román hatóságok döntése az Oroszországi Föderációnak küldött erős diplomáciai üzenet. „Diplomáciai szinten elégségesnek tartom, mert ezek nagyon erős intézkedések, amelyeket eddig még nem hoztak Romániában. Ez egy nagyon erős, diplomáciai jelzés az oroszok felé. Ne felejtsük el, hogy ez
– fogalmazott Adrian Papahagi. Egyúttal jelezte: egyelőre nem indokolt az orosz nagykövetség bezárása.
„A diplomáciai képviseleteket akkor zárják be teljesen, ha háborúban állunk. Mi nem állunk háborúban az Oroszországi Föderációval. Az Oroszországi Föderáció nem üzent hadat nekünk. De természetesen
De reméljük, hogy nem fog eszkalálódni a helyzet” – fejtette ki Adrian Papahagi.
Mindennek kapcsán megkérdeztük Barabás T. Jánost arról, mi állhat az incidens hátterében. Elképzelhető-e, hogy Oroszország szándékosan irányította Románia irányába a drónt, illetve hogy valóban kémközpont volt-e a konstancai konzulátus?
A szakértő a Krónikának leszögezte:
Május 29-én a Duna másik, ukrán oldalán lévő Renyi város kikötőjét támadták. Gheorghe Maxim tábornok, a román fegyveres erők illetékese szerint „ez nem egy Románia elleni orosz támadás volt”.
A Galacon becsapódott drón maradványai
Fotó: Nicușor Dan/Facebook
„Értékelésemben az orosz felelősség vitathatatlan, mert tudniuk kellett, hogy a Renyitől pár kilométerre levő Galac is veszélyeztetve van, és van rá esély, hogy a drón átkerül román oldalra. Ami azt jelenti, hogy
Jelenleg éles vita zajlik az EU-ban és a NATO-ban Ukrajna támogatási módjáról, a háború megítéléséről, ezt is befolyásolni igyekeznek Moszkvából” – mutatott rá lapunknak a szakértő.
Azt is leszögezte: a történtek súlyos biztonsági incidensnek tekinthetők, hiszen mintegy 30 kiló robbanószer volt a becsapódó drónon, többen megsérültek, ráadásul ez a sokadik eset drónberepülésre Románia területén, ezért a nemzetközi jogban indokolható a konzulátus bezárása.
„Ez az intézkedés megfelel a kihívás szintjének, ami közepes szintű biztonsági kihívás.
– amint azt a román sajtó megírta. Így például román közéleti személyiségeket, papokat »szponzoráltak«. A dróntámadás után események csak kis része kerül ki a nyilvánosságba, az biztos, hogy hírszerzési, befolyásolási nagyüzem zajlik a két fél között. Sajnos e hibrid háború, aminek a dróntámadás is része, hosszú távon folytatódni fog, még az ukrán háború lezárása után is, mert a nagyhatalmak elsőrangú érdek érvényesítéseként használják” – hangsúlyozta Barabás T. János.
Mint arról beszámoltunk, a hivatalos vizsgálatok szerint péntekre virradóra egy orosz Gerany-2 típusú, 30 kilogramm robbanószerrel felszerelt orosz drón csapódott egy tízemeletes galaci panelház tetejébe. A robbanásban megsérült egy nő és 14 éves gyereke, akik abban a lakásban tartózkodtak, amely fölött a drón becsapódott.
Az incidensre adott válaszként a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) a konstancai orosz konzulátus bezárásáról és a konzul kiutasításáról döntött. Az Oroszország által elkövetett román légtérsértés ügyében Románia kezdeményezésére az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn este rendkívüli ülést tartott. A New Yorkban rendezett tanácskozáson elfogadott nyilatkozatban 56 ország – többségében az Európai Unió és a NATO tagállamai – elítélték Oroszországnak az ügy kapcsán tanúsított „elfogadhatatlan magatartását”.
„A csütörtök éjszaka Galacon lezuhant drón egy orosz gyártmányú Geran–2 típusú eszköz volt” – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton közzétett bejegyzésében, amelyben a hatósági vizsgálat eredményeit ismertette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hétfő éjjel egy 30 éves szudáni állampolgár Belfastban több késszúrással megsebesített egy helyi férfit, mire bevándorlásellenes tüntetések robbantak ki, amelyek erőszakba torkolltak.
Újabb rakétacsapásokat hajtott végre az Egyesült Államok hadserege iráni célpontok ellen szerdára virradóra.
A természetes, a félszintetikus és a szintetikus opioidok használata, általában más anyagokkal kombinálva, továbbra is a kábítószerek okozta halálesetek vezető oka Európában – derült ki az EU Kábítószer-ügynökségének kedden közzétett éves jelentéséből.
A Kreml elfogadhatatlannak tartja azokat a feltételeket, amelyeket az európai országok támasztanak Oroszországgal szemben ahhoz, hogy közvetítői erőfeszítésekbe kezdjenek az ukrajnai konfliktus rendezéséért – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Még a börtönben is az ellopott dák műkincsekből próbál jövedelemre szert tenni a bűncselekmény egyik elkövetője – számolt be a holland sajtó.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Ukrajna vezetői és szoros európai szövetségesei – az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország – öt feltételt fogalmaztak meg egy „igazságos és tartós” megállapodás elérése érdekében, amely véget vetne az Oroszországgal folytatott háborúnak.
Ismét közvetlen katonai csapások történtek Irán és Izrael között, miután Irán rakétákat lőtt ki a zsidó államra.
Irán hét rakétát lőtt ki Kuvait és Bahrein irányába – közölte szombaton az amerikai hadsereg. Tájékoztatásuk szerint a rakéták közül hatot elfogtak, valamint a hetedik sem találta el a kijelölt célpontját – jelentette az AFP és a Reuters.
Nagy a bizakodás a magyar és az ukrán kormány között a kárpátaljai magyar közösség jogainak visszaadásáról megkötött megállapodás kapcsán – jelentette ki a Krónikának Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!