Hirdetés

Az ukrán parlament elé került a magyarok jogainak visszaállításáról szóló törvényjavaslat

ukrán

Esély a normalitásra. Beterjesztették az ukrán törvényhozás elé a tervezetet, amely helyreállíthatja a nemezti kisebbségek jogait

Fotó: Kozán István

Üdvözölte Magyar Péter magyar miniszterelnök és Orbán Anita külügyminiszter pénteken, hogy az ukrán parlament elé került a nemzeti kisebbségek jogait érintő törvényjavaslat.

Balogh Levente

2026. október 02., 10:392026. október 02., 10:39

2026. október 02., 10:472026. október 02., 10:47

A kormányfő Facebook-bejegyzésében az ukrán előterjesztés csütörtöki benyújtását üdvözölve azt írta, a jogszabály megerősíti a magyar anyanyelvi oktatás és az oktatási intézményhálózat jogi garanciáit.

Orbán Anita szintén a Facebookon arról írt, Ukrajna miniszterelnök-helyettese, Vszevolod Csencov személyesen tájékoztatta arról, hogy az ukrán parlament elé kerül a nemzeti kisebbségek oktatási jogait érintő törvényjavaslat.

Hirdetés

A külügyminiszter közölte, üdvözölik ezt a lépést, amelyet

az elmúlt hetekben folytatott kétoldalú magyar–ukrán szakmai egyeztetések és a kárpátaljai magyar közösség képviselőivel folytatott konzultációk előztek meg.

A tervezet elfogadása megerősítheti a magyar anyanyelvi oktatás és az oktatási intézményhálózat jogi garanciáit – rögzítette az MTI szerint, hozzátéve, a törvényjavaslatról az ukrán parlament várhatóan még októberben dönt.

korábban írtuk

Magyar Péter: Ukrajnának konkrét lépéseket kell tennie a kárpátaljai magyarság jogainak biztosítása érdekében
Magyar Péter: Ukrajnának konkrét lépéseket kell tennie a kárpátaljai magyarság jogainak biztosítása érdekében

Ukrajnának konkrét lépéseket kell tennie a kárpátaljai magyarság jogainak biztosítása érdekében ahhoz, hogy további uniós csatlakozási klaszterek megnyitását támogassák – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön Pozsonyban, sajtótájékoztatón.

Orbán Anita azt írta, Magyarország továbbra is a párbeszédben és a kárpátaljai magyar közösség mindennapjaiban is érzékelhető eredményekben érdekelt. A tárcavezető köszönetet mondott valamennyi – magyar és ukrán – szakembernek az elmúlt hetek konstruktív, előremutató és hozzáértő munkájáért.

„Örülünk, hogy néhány hónap alatt több és valódi eredményt értünk el a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak megerősítése kapcsán, mint az Orbán-kormány 10 év alatt” – zárta bejegyzését a külügyminiszter.

Orbán Anita június 4-én tájékoztatott arról, fontos előrelépést értek el a kárpátaljai magyar közösség jogainak ügyében;

szakértői egyeztetések után Ukrajna átfogó vállalásokat tett a magyar kisebbség oktatási, nyelvhasználati, kulturális és politikai jogainak rendezésére.

Kifejtette: a megállapodás értelmében újra megerősödhet a magyar nyelvű oktatás, szabadabban lesz használható a magyar nyelv az iskolai életben, az adminisztrációban, az érettségi és felvételi vizsgákon, valamint a közösségi és politikai élet több területén is.

Hozzátette, különösen fontos, hogy az Európai Unió is rögzíti, Ukrajnának a kisebbségi cselekvési tervét összhangba kell hoznia a magyar-ukrán tárgyalások eredményeivel, a végrehajtást pedig a csatlakozási folyamat során folyamatosan ellenőrizni kell.

Ezt követően

szeptember elején Magyar Péter miniszterelnök közölte: Magyarország továbbra is csak egy érdemalapú uniós csatlakozási folyamatot támogat Ukrajna esetében, gyorsított vagy kivételes eljárást nem.

Magyar Péter szerint Ukrajna háborúban álló országként „nyilvánvalóan nem áll készen” az európai uniós tagságra, ráadásul a magyar kisebbség jogainak helyreállításában sem lát érdemi előrelépést.

A miniszterelnök emlékeztetett, hogy Magyarország politikai megállapodást kötött Ukrajnával a magyar kisebbség nyelvi, oktatási és kulturális jogainak visszaadásáról, konkrét határidőkkel.

Magyar Péter szerint azonban egyelőre nem látszott, hogy az ukrán fél teljesítette volna a vállalásait, ezért szerinte „jelenleg az ukrán félnél pattog a labda”.

„Annyit kértünk, ami minden embernek jár, hogy használhassa a saját nyelvét. Ukrajna ebbe belement, elfogadta ezt a megállapodást, amiben konkrét időpontok vannak meghatározva. Mi még nem látjuk, hogy bármi is történt volna” – jelentette ki a miniszterelnök. A kormányfő az uniós vezetőknek is egyértelművé tette, hogy Magyarország álláspontja nem változik. Példaként Szerbiát említette, amely már mintegy tizenöt éve megkezdte a csatlakozási folyamatot, mégis csak két klasztert nyitottak meg a hatból.

korábban írtuk

Hatott a bekeményítés? Budapest szerint sikerült előrelépni a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak helyreállítása ügyében
Hatott a bekeményítés? Budapest szerint sikerült előrelépni a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak helyreállítása ügyében

Előrelépés történt a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak ügyében – közölte Orbán Anita külügyminiszter hétfői Facebook-bejegyzésében.

A kormány döntött arról is, hogy Magyarország továbbra is megadja a menedékes státuszt az orosz–ukrán háborúból menekülő hadköteles korú férfiak számára.

A kárpátaljai magyar pártok vezetői a Krónikának adott akkori nyilatkozatukban szintén arról beszéltek, hogy az ukrán EU-csatlakozás Budapest általi blokkolása előrelépést hozhat a kisebbségi jogok terén.

Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) első embere szerint zajlott a törvény előkészítése az ukrajnai végrehajtó szervek részéről, a miniszteri kabinet már összeállította azt az első törvénymódosítási csomagot, amelyet az ukrán–magyar megállapodás keretében szeretnének idén a kötelezettségvállalásnak megfelelően a parlamenttel megszavaztatni.

„Itt vannak megfogalmazási különbségek és a felek most jelenleg ezeken egyeztetnek. Az ukrán fél által előkészített szövegben vannak olyan pontok, amelyekben a magyar fél módosítást javasol. Nem jelentősek, mármint szövegszerűen nem jelentős módosítások, viszont fontos pontokról van szó, amit az ukrán fél eredetileg bevállalt, most pedig egy kicsit visszább lépett” – hangsúlyozta a pártelnök.

Mint kifejtette, kimondottan a nemzeti kisebbségek, illetve őshonos népek oktatási intézményének a státusával kapcsolatos pontokról van szó.

„Ez mindenképpen előrébb vinné a két országnak és az európai uniós csatlakozási folyamatnak az ügyét is, lévén, hogy a magyar kormány elvi kérdésekhez köti a további klaszter megnyitásokat, és ezt helyesen teszi. Ukrajnában úgy gondolták, hogy ezeken gyorsan túl lehet lenni, viszont a júniusi ukrán–magyar megállapodásnak a folyamatosan zajlik a monitoringja, és mivel az ukrán fél nem mindent teljesített, vagy legalábbis információim szerint nem, ezért születtek júliusban is, illetve most szeptemberben is ezek a továbblépést megakasztó döntések” – hangsúlyozta az elnök.

korábban írtuk

Kárpátaljai pártelnökök a Krónikának: szimbolikus, de fontos gesztus a szovjetek magyarok elleni atrocitásainak elítélése
Kárpátaljai pártelnökök a Krónikának: szimbolikus, de fontos gesztus a szovjetek magyarok elleni atrocitásainak elítélése

Szimbolikus gesztus, ugyanakkor fontos a magyar–ukrán kapcsolatok szempontjából, hogy a kijevi parlament csütörtökön határozatban ítélte el a kárpátaljai magyarok és németek ellen a szovjet hatóságok által elkövetett atrocitásokat.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke is hasonlóan nyilatkozott.

„Az ukrán állam kötelezettséget vállalt azzal kapcsolatban a magyar–ukrán tárgyalásokon, hogy ezeket a kérdéseket rendezi, Magyarország pedig megígérte azt, hogy ha ezeket a kérdéseket rendezi, akkor nem fogja blokkolni a különböző klasztereknek a megnyitását.

Idézet
Történtek bizonyos fajta lépések, és vannak előkészületek, de a tény az, hogy Ukrajna ezeket a kérdéseket nem rendezte.

Várjuk azt, hogy Ukrajna ezeket az intézkedéseket meghozza, és szerintem akkor el fog hárulni az akadály a további fejezetek megnyitása előtt” – vetítette előre.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 22., vasárnap

Kert Attila a közmédia új vezérigazgatója, az ellenzék keményen bírálja a kinevezését

Kert Attilát választotta a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatójává szombaton a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület (FKT). Kert Attila kinevezését a Mi Hazánk Mozgalom és a Fidesz egyaránt bírálta.

Kert Attila a közmédia új vezérigazgatója, az ellenzék keményen bírálja a kinevezését
Hirdetés
2026. november 21., szombat

Ház, autószalon, elásott készpénz: szorul a hurok a volt miniszter körül

Zár alá vették Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter házát és autószalonját, az intézkedést több mint kilencmilliárd forint erejéig rendelték el – írta az MTI szombaton.

Ház, autószalon, elásott készpénz: szorul a hurok a volt miniszter körül
2026. november 21., szombat

Fordulat a magyar gazdaság megítélésében, a Moody’s véleményt mondott a kormány intézkedéseiről

A Moody's hitelminősítő elismeri a magyarországi gazdaságpolitikai fordulat kézzelfogható eredményeit azzal, hogy két éve változatlan kilátását most stabilra javította – állapította meg Kármán András pénzügyminiszter péntek esti Facebook-bejegyzésében.

Fordulat a magyar gazdaság megítélésében, a Moody’s véleményt mondott a kormány intézkedéseiről
2026. november 20., péntek

Ellenségesnek tekintett lépés miatt Moszkva megfenyegette Bukarestet

Bekérette pénteken az orosz külügyminisztérium Románia moszkvai nagykövetét, Cristian Istratét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki amiatt, hogy Bukarest nem adott vízumot a taekwondo Európa-bajnokságra készülő kiskorú orosz sportolóknak.

Ellenségesnek tekintett lépés miatt Moszkva megfenyegette Bukarestet
Hirdetés
2026. november 20., péntek

Háromhatalmi csúcs: a világot nem osztották újra, de azért új irányt szabnának neki

Nem osztották fel újra a világot, ugyanakkor megpróbálják a folyamatokat a szájuk íze szerint alakítani, mindezt úgy, hogy közben az érdekeik számos ponton ellentétesek – így foglalható össze a sencseni találkozó lényege.

Háromhatalmi csúcs: a világot nem osztották újra, de azért új irányt szabnának neki
2026. november 20., péntek

Meglepő fordulat: Moszkva elfogadhatja a NATO-típusú biztonsági garanciákat Ukrajna számára – de milyen áron?

Oroszország elfogadhatónak tartja azt az elképzelést, hogy Ukrajna számára a NATO 5. cikkelye alapján biztonsági garanciákat nyújtsanak – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Jared Kushner.

Meglepő fordulat: Moszkva elfogadhatja a NATO-típusú biztonsági garanciákat Ukrajna számára – de milyen áron?
2026. november 20., péntek

Románia kész 2027-ben is támogatni Ukrajnát

Románia szándéka, hogy 2027-ben további hozzájárulást nyújtson Ukrajna finanszírozásához és felfegyverzéséhez – jelentette ki Nicușor Dan államelnök csütörtökön Berlinben.

Románia kész 2027-ben is támogatni Ukrajnát
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Román–német botrány: már a CDU is a külföldieknek fizetett gyermekpénz csökkentését akarja

Nem csitul a romániai bevándorlók szociális segélyeivel kapcsolatos visszaélések miatt kirobbant botrány Németországban: már Friedrich Merz kancellár Kereszténydemokrata Uniójának politikusai is a támogatások csökkentését pedzegetik.

Román–német botrány: már a CDU is a külföldieknek fizetett gyermekpénz csökkentését akarja
2026. november 19., csütörtök

Dan elmondta, hogyan védekezik Románia az Európa elleni hibrid háborúban

Európa ellen hibrid háború zajlik, a Fekete-tenger térsége, így a Neptun Deep gázmező is veszélyessé vált, Románia három módon is próbál védekezni – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő csütörtökön.

Dan elmondta, hogyan védekezik Románia az Európa elleni hibrid háborúban
2026. november 19., csütörtök

Új Jalta vagy út a békésebb világ felé? Kínában találkozik Trump, Hszi és Putyin

A világ újbóli érdekszférákra osztását vagy a nagyhatalmak közötti feszültségek csökkentését hozza el a Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti csütörtöki kínai csúcstalálkozó?

Új Jalta vagy út a békésebb világ felé? Kínában találkozik Trump, Hszi és Putyin
Hirdetés
Hirdetés