
Esély a normalitásra. Beterjesztették az ukrán törvényhozás elé a tervezetet, amely helyreállíthatja a nemezti kisebbségek jogait
Fotó: Kozán István
Üdvözölte Magyar Péter magyar miniszterelnök és Orbán Anita külügyminiszter pénteken, hogy az ukrán parlament elé került a nemzeti kisebbségek jogait érintő törvényjavaslat.
2026. október 02., 10:392026. október 02., 10:39
2026. október 02., 10:472026. október 02., 10:47
A kormányfő Facebook-bejegyzésében az ukrán előterjesztés csütörtöki benyújtását üdvözölve azt írta, a jogszabály megerősíti a magyar anyanyelvi oktatás és az oktatási intézményhálózat jogi garanciáit.
Orbán Anita szintén a Facebookon arról írt, Ukrajna miniszterelnök-helyettese, Vszevolod Csencov személyesen tájékoztatta arról, hogy az ukrán parlament elé kerül a nemzeti kisebbségek oktatási jogait érintő törvényjavaslat.
A külügyminiszter közölte, üdvözölik ezt a lépést, amelyet
A tervezet elfogadása megerősítheti a magyar anyanyelvi oktatás és az oktatási intézményhálózat jogi garanciáit – rögzítette az MTI szerint, hozzátéve, a törvényjavaslatról az ukrán parlament várhatóan még októberben dönt.

Ukrajnának konkrét lépéseket kell tennie a kárpátaljai magyarság jogainak biztosítása érdekében ahhoz, hogy további uniós csatlakozási klaszterek megnyitását támogassák – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön Pozsonyban, sajtótájékoztatón.
Orbán Anita azt írta, Magyarország továbbra is a párbeszédben és a kárpátaljai magyar közösség mindennapjaiban is érzékelhető eredményekben érdekelt. A tárcavezető köszönetet mondott valamennyi – magyar és ukrán – szakembernek az elmúlt hetek konstruktív, előremutató és hozzáértő munkájáért.
„Örülünk, hogy néhány hónap alatt több és valódi eredményt értünk el a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak megerősítése kapcsán, mint az Orbán-kormány 10 év alatt” – zárta bejegyzését a külügyminiszter.
Orbán Anita június 4-én tájékoztatott arról, fontos előrelépést értek el a kárpátaljai magyar közösség jogainak ügyében;
Kifejtette: a megállapodás értelmében újra megerősödhet a magyar nyelvű oktatás, szabadabban lesz használható a magyar nyelv az iskolai életben, az adminisztrációban, az érettségi és felvételi vizsgákon, valamint a közösségi és politikai élet több területén is.
Hozzátette, különösen fontos, hogy az Európai Unió is rögzíti, Ukrajnának a kisebbségi cselekvési tervét összhangba kell hoznia a magyar-ukrán tárgyalások eredményeivel, a végrehajtást pedig a csatlakozási folyamat során folyamatosan ellenőrizni kell.
Ezt követően
Magyar Péter szerint Ukrajna háborúban álló országként „nyilvánvalóan nem áll készen” az európai uniós tagságra, ráadásul a magyar kisebbség jogainak helyreállításában sem lát érdemi előrelépést.
A miniszterelnök emlékeztetett, hogy Magyarország politikai megállapodást kötött Ukrajnával a magyar kisebbség nyelvi, oktatási és kulturális jogainak visszaadásáról, konkrét határidőkkel.
„Annyit kértünk, ami minden embernek jár, hogy használhassa a saját nyelvét. Ukrajna ebbe belement, elfogadta ezt a megállapodást, amiben konkrét időpontok vannak meghatározva. Mi még nem látjuk, hogy bármi is történt volna” – jelentette ki a miniszterelnök. A kormányfő az uniós vezetőknek is egyértelművé tette, hogy Magyarország álláspontja nem változik. Példaként Szerbiát említette, amely már mintegy tizenöt éve megkezdte a csatlakozási folyamatot, mégis csak két klasztert nyitottak meg a hatból.

Előrelépés történt a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak ügyében – közölte Orbán Anita külügyminiszter hétfői Facebook-bejegyzésében.
A kormány döntött arról is, hogy Magyarország továbbra is megadja a menedékes státuszt az orosz–ukrán háborúból menekülő hadköteles korú férfiak számára.
Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) első embere szerint zajlott a törvény előkészítése az ukrajnai végrehajtó szervek részéről, a miniszteri kabinet már összeállította azt az első törvénymódosítási csomagot, amelyet az ukrán–magyar megállapodás keretében szeretnének idén a kötelezettségvállalásnak megfelelően a parlamenttel megszavaztatni.
„Itt vannak megfogalmazási különbségek és a felek most jelenleg ezeken egyeztetnek. Az ukrán fél által előkészített szövegben vannak olyan pontok, amelyekben a magyar fél módosítást javasol. Nem jelentősek, mármint szövegszerűen nem jelentős módosítások, viszont fontos pontokról van szó, amit az ukrán fél eredetileg bevállalt, most pedig egy kicsit visszább lépett” – hangsúlyozta a pártelnök.
„Ez mindenképpen előrébb vinné a két országnak és az európai uniós csatlakozási folyamatnak az ügyét is, lévén, hogy a magyar kormány elvi kérdésekhez köti a további klaszter megnyitásokat, és ezt helyesen teszi. Ukrajnában úgy gondolták, hogy ezeken gyorsan túl lehet lenni, viszont a júniusi ukrán–magyar megállapodásnak a folyamatosan zajlik a monitoringja, és mivel az ukrán fél nem mindent teljesített, vagy legalábbis információim szerint nem, ezért születtek júliusban is, illetve most szeptemberben is ezek a továbblépést megakasztó döntések” – hangsúlyozta az elnök.

Szimbolikus gesztus, ugyanakkor fontos a magyar–ukrán kapcsolatok szempontjából, hogy a kijevi parlament csütörtökön határozatban ítélte el a kárpátaljai magyarok és németek ellen a szovjet hatóságok által elkövetett atrocitásokat.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke is hasonlóan nyilatkozott.
„Az ukrán állam kötelezettséget vállalt azzal kapcsolatban a magyar–ukrán tárgyalásokon, hogy ezeket a kérdéseket rendezi, Magyarország pedig megígérte azt, hogy ha ezeket a kérdéseket rendezi, akkor nem fogja blokkolni a különböző klasztereknek a megnyitását.
Várjuk azt, hogy Ukrajna ezeket az intézkedéseket meghozza, és szerintem akkor el fog hárulni az akadály a további fejezetek megnyitása előtt” – vetítette előre.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
A Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök által összeállítandó kormánynak körülbelül 60 százalékos esélye van arra, hogy átmenjen a parlamenti szavazáson – derül ki egy, az amerikai J. P. Morgan bank által ügyfeleinek elküldött elemzésből.
szóljon hozzá!