Kallas szerint Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása

Kallas szerint a háború lezárásához az szükséges, hogy Oroszország kevesebb bevételhez jusson. Ennek érdekében az EU fokozni kívánja a nyomást az úgynevezett „árnyékflottára”, amelyen keresztül Moszkva megkerüli az olajszankciókat. A tagállamok több mint 2600 személlyel szemben hosszabbították meg ezeket az intézkedéseket.

Közben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a kenyai hivatali partnerével, Musalia Mudavadival hétfőn Moszkvában közösen megtartott sajtótájékoztatóján kijelentette: Kijev nem áll készen az ukrajnai konfliktus diplomáciai úton történő rendezésére, ezért Moszkva a terepen éri el a „különleges hadművelet” céljait.

„Vlagyimir Putyin elnök többször is megerősítette, hogy egyértelműen elkötelezettek vagyunk a tárgyalásos megoldás mellett. De mivel a kijevi rezsim erre nem áll készen, a különleges hadművelet céljait a terepen fogjuk elérni, ami jelenleg is zajlik”
– mondta.

Az orosz diplomácia tárca vezetője kifogásolta, hogy az európai országok mindenképp fenn szándékoznak tartani a jelenlegi ukrán rendszert.

„Az (ukrajnai konfliktus) második kiváltó oka a kijevi náci rezsim léte. Éppen ezt a rezsimet akarják az európaiak mindenképpen megőrizni, függetlenül attól, hogy mekkora terület marad meg Ukrajnának. Ez a rezsim pedig folytatni fogja ellenséges, oroszellenes tevékenységét, és a területére valamiféle stabilizációs erőket szándékoznak bevinni. Ezek lényegében megszálló csapatok lesznek, amelyek fenyegetést jelentenek az Oroszországi Föderációra” – fogalmazott Lavrov.

Úgy vélekedett, hogy

Elmondta, hogy Franciaország hivatalos képviselője, aki az ukrajnai rendezésről szóló politikai kapcsolatok felvétele céljából érkezett Moszkvába, nem hozott semmi újat.

„Semmi olyat, ami ne hangzott volna el nyilvánosan Párizsból, ezeken a zártkörű megbeszéléseken nem hallottunk” – mondta.

Lavrov szerint Párizs, noha éppen ő kérte a tárgyalások bizalmas kezelését, maga szivárogtatta ki a sajtónak, hogy hivatalos képviselője Moszkvában tárgyalt.

Kitért arra is, hogy Moszkva érvényesnek tekinti a Belgráddal megkötött megállapodást, miszerint megakadályozzák szerb fegyverek Ukrajnába szállítását.

Eközben Dan Jorgensen energiaügyekért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben közölte:

Az európai uniós tagállamok energiaügyekért felelős minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón a biztos azt mondta: a helyzet hátterében az áll, hogy Oroszország tette működésképtelenné a vezetéket.

„Emlékezni kell arra, miért van probléma ezzel a vezetékkel – azért, mert Oroszország lerombolta” – fogalmazott.

A biztos szerint a jelenlegi helyzet nem jelent ellátásbiztonsági problémát az EU tagállamai számára, mivel alternatív energiaforrások állnak rendelkezésre, és a szomszédos országok is segítséget nyújtottak a szükséges ellátás biztosításában.

Hozzátette:

– emlékeztetett.

„Minden országnak fel kell készülnie erre a helyzetre. A jövőben nem akarunk energiát vásárolni Oroszországtól” - jelentette ki az uniós biztos.

A sajtótájékoztatón Jorgensen kitért arra is, hogy a közel-keleti konfliktus és annak az energiaárakra gyakorolt hatása újabb nyomást helyez az európai háztartásokra és vállalatokra. Mint mondta, az Európai Bizottság jelenleg azt vizsgálja, miként lehet csökkenteni a lakosság energiaszámláit.

A biztos szerint az EU-nak rövid távon segítséget kell nyújtania a leginkább rászorulóknak, ezért a bizottság azonnali intézkedéseken dolgozik a vállalkozások és a legsebezhetőbb társadalmi csoportok támogatására. Emellett szükség van olyan vészhelyzeti eszközökre is, amelyekkel a tagállamok egy esetleges további romló helyzetben megvédhetik a fogyasztókat és a gazdaságot.

Hangsúlyozta:

Ennek érdekében a testület az energiaszámlák mind a négy fő összetevőjét vizsgálja: az energia árát, a hálózati díjakat, az adókat és illetékeket, valamint a szén-dioxid-költségeket.

Jorgensen emlékeztetett arra, hogy a 2022-es energiaválság – amely Oroszország Ukrajna elleni háborújának következménye volt – lehetőséget adott Európának arra, hogy megszüntesse történelmi függőségét az orosz energiahordozóktól.

Mint mondta, Európa most ismét stratégiai döntés előtt áll: vagy továbbra is a globális energiapiacok ingadozásának lesz kiszolgáltatva, vagy saját kezébe veszi energiajövőjét.

A biztos szerint ehhez több, Európában termelt tiszta energiára, erősebb és jobban összekapcsolt villamosenergia-hálózatokra, jól működő energiapiacra és a villamosítás kiterjesztésének felgyorsítására van szükség.

Üdvözölte továbbá a villamosenergia-hálózatokra vonatkozó uniós csomaggal kapcsolatban elért előrelépést, amelynek gyors elfogadását sürgette.

Megjegyezte: az intézkedések hozzájárulhatnak az energiaárak csökkentéséhez, az árkülönbségek mérsékléséhez a tagállamok között, valamint az árak ingadozásának csökkentéséhez.