Fontos? Kaja Kallas szerint Európa számára Ukrajna a legfőbb biztonsági prioritás
Fotó: Kaja Kallas/Facebook
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
2026. március 17., 10:012026. március 17., 10:01
Az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján Kallas elmondta: a miniszterek egyetértettek abban, hogy az ukrajnai háború továbbra is az európai biztonság központi kérdése. Mint mondta, Moszkva profitálhat a magasabb energiaárakból, valamint abból, hogy a légvédelmi rendszerek egy része Ukrajnából a Közel-Keletre kerül át.
Mint mondta,
Kallas szerint a háború lezárásához az szükséges, hogy Oroszország kevesebb bevételhez jusson. Ennek érdekében az EU fokozni kívánja a nyomást az úgynevezett „árnyékflottára”, amelyen keresztül Moszkva megkerüli az olajszankciókat. A tagállamok több mint 2600 személlyel szemben hosszabbították meg ezeket az intézkedéseket.
Közben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a kenyai hivatali partnerével, Musalia Mudavadival hétfőn Moszkvában közösen megtartott sajtótájékoztatóján kijelentette: Kijev nem áll készen az ukrajnai konfliktus diplomáciai úton történő rendezésére, ezért Moszkva a terepen éri el a „különleges hadművelet” céljait.
„Vlagyimir Putyin elnök többször is megerősítette, hogy egyértelműen elkötelezettek vagyunk a tárgyalásos megoldás mellett. De mivel a kijevi rezsim erre nem áll készen, a különleges hadművelet céljait a terepen fogjuk elérni, ami jelenleg is zajlik”
– mondta.
Az orosz diplomácia tárca vezetője kifogásolta, hogy az európai országok mindenképp fenn szándékoznak tartani a jelenlegi ukrán rendszert.
„Az (ukrajnai konfliktus) második kiváltó oka a kijevi náci rezsim léte. Éppen ezt a rezsimet akarják az európaiak mindenképpen megőrizni, függetlenül attól, hogy mekkora terület marad meg Ukrajnának. Ez a rezsim pedig folytatni fogja ellenséges, oroszellenes tevékenységét, és a területére valamiféle stabilizációs erőket szándékoznak bevinni. Ezek lényegében megszálló csapatok lesznek, amelyek fenyegetést jelentenek az Oroszországi Föderációra” – fogalmazott Lavrov.
Úgy vélekedett, hogy
Elmondta, hogy Franciaország hivatalos képviselője, aki az ukrajnai rendezésről szóló politikai kapcsolatok felvétele céljából érkezett Moszkvába, nem hozott semmi újat.
„Semmi olyat, ami ne hangzott volna el nyilvánosan Párizsból, ezeken a zártkörű megbeszéléseken nem hallottunk” – mondta.
Lavrov szerint Párizs, noha éppen ő kérte a tárgyalások bizalmas kezelését, maga szivárogtatta ki a sajtónak, hogy hivatalos képviselője Moszkvában tárgyalt.
Kitért arra is, hogy Moszkva érvényesnek tekinti a Belgráddal megkötött megállapodást, miszerint megakadályozzák szerb fegyverek Ukrajnába szállítását.
Eközben Dan Jorgensen energiaügyekért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben közölte:
Az európai uniós tagállamok energiaügyekért felelős minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón a biztos azt mondta: a helyzet hátterében az áll, hogy Oroszország tette működésképtelenné a vezetéket.
„Emlékezni kell arra, miért van probléma ezzel a vezetékkel – azért, mert Oroszország lerombolta” – fogalmazott.
A biztos szerint a jelenlegi helyzet nem jelent ellátásbiztonsági problémát az EU tagállamai számára, mivel alternatív energiaforrások állnak rendelkezésre, és a szomszédos országok is segítséget nyújtottak a szükséges ellátás biztosításában.
Hozzátette:
– emlékeztetett.
„Minden országnak fel kell készülnie erre a helyzetre. A jövőben nem akarunk energiát vásárolni Oroszországtól” - jelentette ki az uniós biztos.
A sajtótájékoztatón Jorgensen kitért arra is, hogy a közel-keleti konfliktus és annak az energiaárakra gyakorolt hatása újabb nyomást helyez az európai háztartásokra és vállalatokra. Mint mondta, az Európai Bizottság jelenleg azt vizsgálja, miként lehet csökkenteni a lakosság energiaszámláit.
A biztos szerint az EU-nak rövid távon segítséget kell nyújtania a leginkább rászorulóknak, ezért a bizottság azonnali intézkedéseken dolgozik a vállalkozások és a legsebezhetőbb társadalmi csoportok támogatására. Emellett szükség van olyan vészhelyzeti eszközökre is, amelyekkel a tagállamok egy esetleges további romló helyzetben megvédhetik a fogyasztókat és a gazdaságot.
Hangsúlyozta:
Ennek érdekében a testület az energiaszámlák mind a négy fő összetevőjét vizsgálja: az energia árát, a hálózati díjakat, az adókat és illetékeket, valamint a szén-dioxid-költségeket.
Jorgensen emlékeztetett arra, hogy a 2022-es energiaválság – amely Oroszország Ukrajna elleni háborújának következménye volt – lehetőséget adott Európának arra, hogy megszüntesse történelmi függőségét az orosz energiahordozóktól.
Mint mondta, Európa most ismét stratégiai döntés előtt áll: vagy továbbra is a globális energiapiacok ingadozásának lesz kiszolgáltatva, vagy saját kezébe veszi energiajövőjét.
A biztos szerint ehhez több, Európában termelt tiszta energiára, erősebb és jobban összekapcsolt villamosenergia-hálózatokra, jól működő energiapiacra és a villamosítás kiterjesztésének felgyorsítására van szükség.
Üdvözölte továbbá a villamosenergia-hálózatokra vonatkozó uniós csomaggal kapcsolatban elért előrelépést, amelynek gyors elfogadását sürgette.
Megjegyezte: az intézkedések hozzájárulhatnak az energiaárak csökkentéséhez, az árkülönbségek mérsékléséhez a tagállamok között, valamint az árak ingadozásának csökkentéséhez.
Ukrán támadás Moszkva ellen
Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester állítása szerint az orosz légvédelem több mint 35, az orosz főváros felé tartó drónt lőtt le keddre virradóra.
Szobjanyin arról számolt be, hogy helyi idő szerint este 10 órától kora reggelig ukrán drónrajokat fogtak el. Moszkvai idő szerint reggel 6:15-ig állítólag 39 drónt lőttek le.
A becsapódások helyszíneire mentőegységeket riasztottak, és nem jelentettek áldozatokat vagy károkat.
Szobjanyin március 16-án azt állította, hogy szombatóta több mint 250 drónt lőttek le Moszkva felett, a legfrissebb összesítéseket nem számítva.
Az ukrán tisztviselők nem kommentálták a legutóbbi támadássorozatot.
Ukrajna rendszeresen indít dróntámadásokat katonai és ipari létesítmények ellen Oroszországban.
Szintén keddre virradóra csapást mért az oroszok által megszállt Melitopol városára, robbanásokat és tüzeket okozva – jelentette az Exilenova Plus a Telegram-hírcsatorna helyi lakosokra hivatkozva.
Az orosz légvédelmi rendszerek megsemmisültek a dél-ukrajnai város elleni támadásban – jelentette később a hírügynökség.
Melitopol 2022 márciusa óta orosz megszállás alatt áll, miután Oroszország 2022 februárjában teljes körű háborút indított Ukrajna ellen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!