
Herbert Kickl, a szélsőjobboldali FPÖ elnöke (kivetítőn) pártja kampányzáróján
Fotó: Herbert Kickl/Facebook
A radikális jobbdali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) nyerte az Ausztriában vasárnap rendezett szövetségi parlamenti választásokat a közvélemény-kutatások alapján.
2024. szeptember 29., 18:512024. szeptember 29., 18:51
2024. szeptember 29., 19:442024. szeptember 29., 19:44
Az exit poll adatok szerint az Osztrák Szabadságpárt megszerezte a szavazatok 29,1 százalékát, és sikerült maga mögé utasítania a kormányzó konzervatív Osztrák Néppártot (ÖVP). A második helyen a hatalmon lévő, Karl Nehammer kancellár vezette ÖVP végzett 26,2 százalékkal, míg a harmadik helyet az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) szerezte meg a voksok 20,4 százalékának begyűjtésével.
A bukaresti média a nem hivatalos eredmények ismeretében egyöntetűen úgy vélekedik, hogy az osztrák választások kimenetele rossz hír Románia teljes körű schengeni csatlakozása szempontjából. Az Osztrák Szabadságpárt hatalomra kerülése esetén ugyanis nem várható előrelépés a határellenőrzéstől mentes övezet kiterjesztése terén. Az FPÖ kormányzati részvétele azonban erősen bizonytalan, mivel a többi alakulat már a választásokat megelőzően egyértelművé tette, hogy nem kívánnak szövetkezni a Herbert Kickl vezette Szabadságpárttal.
„Az osztrákok történelmet írtak” – idézte Schnedlitzet az MTI. A politikus az ORF-nek nyilatkozva köszönetet mondott a választópolgároknak, egyben pedig Kickl pártelnöknek, akit az utóbbi évek megújhodásának hajtóerejeként méltatott.
Az FPÖ egyébként szigorítani kíván a bevándorlás szabályain, továbbá adócsökkentést és a munkát terhelő egyéb járulékok csökkentését ígéri. Erőteljesen ellenzi Ukrajna támogatását, valamint az Oroszország elleni újabb uniós szankciók elfogadását.
Ausztriában csaknem 6,4 millió szavazásra jogosult polgárt vártak az urnákhoz, akik az osztrák szövetségi parlament alsóháza, a nemzeti tanács tagjait választották meg. A legutóbbi, 2019. szeptemberben tartott előrehozott parlamenti választásokon az Osztrák Néppárt (ÖVP) 71, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) 40, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) 31, a Zöldek 26, a liberális NEOS (Új Ausztria és Liberális Fórum) 15 mandátumhoz jutott.
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
szóljon hozzá!