2012. november 29., 07:562012. november 29., 07:56
A titkosítás alól kedden feloldott dokumentumok szerint a román vezető arra buzdította az akkori izraeli vezetést, hogy fűzze szorosabbra a kapcsolatokat Jasszer Arafattal, a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) első emberével, és ismerje el Palesztinát.
Az iratok tanúsága szerint minderről Menáhem Begin izraeli miniszterelnök beszélt egy 1977-es kormányülésen. A szeptember 4-i eseményen Begin elmondta: egy Ceauşescuval folytatott találkozón a román diktátor közölte vele, hogy Anvar Szadat egyiptomi elnök készen áll arra, hogy Egyiptom és Izrael képviselői találkozzanak.
Az izraeli állami levéltár mintegy negyven dokumentumot hozott nyilvánosságra az ügy kapcsán. Az iratokban szó esik az Izraelt 1977 és 1983 között irányító Begin 1977-es romániai látogatásáról is, ez volt ugyanis az egyetlen kommunista ország, amellyel Izrael diplomáciai kapcsolatokat tartott fenn. Ennek tudható be, hogy a zsidó állam az arab világgal is jó kapcsolatot ápoló Románián keresztül vette fel a tárgyalások fonalát Egyiptommal.
Begin elmondta: a látogatás során Ceauşescu arra kérte Izraelt, hogy ismerje el a PFSZ-t, és kezdjen tárgyalásokat Jasszer Arafattal, aki „jó ember”, és vannak nála sokkalta rosszabbak is a PFSZ-ben, Arafat ugyanis hajlik Izrael elismerésére. A román vezető egyúttal arra kérte Izraelt, hogy vonuljon vissza az 1967-es arab–izraeli háború előtti határok mögé, és ismerje el Palesztinát, ellenkező esetben világszerte erősödni fognak a zsidóellenes érzelmek.
A Ceauşescu által közvetített üzenet nyomán Izrael tárgyalásokat kezdett Egyiptommal, amelyek nyomán 1979-ben Camp Davidben békeszerződést írtak alá. Izrael ugyanakkor nem ismerte el Palesztinát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Látogatottsági adatok