2012. november 29., 07:562012. november 29., 07:56
A titkosítás alól kedden feloldott dokumentumok szerint a román vezető arra buzdította az akkori izraeli vezetést, hogy fűzze szorosabbra a kapcsolatokat Jasszer Arafattal, a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) első emberével, és ismerje el Palesztinát.
Az iratok tanúsága szerint minderről Menáhem Begin izraeli miniszterelnök beszélt egy 1977-es kormányülésen. A szeptember 4-i eseményen Begin elmondta: egy Ceauşescuval folytatott találkozón a román diktátor közölte vele, hogy Anvar Szadat egyiptomi elnök készen áll arra, hogy Egyiptom és Izrael képviselői találkozzanak.
Az izraeli állami levéltár mintegy negyven dokumentumot hozott nyilvánosságra az ügy kapcsán. Az iratokban szó esik az Izraelt 1977 és 1983 között irányító Begin 1977-es romániai látogatásáról is, ez volt ugyanis az egyetlen kommunista ország, amellyel Izrael diplomáciai kapcsolatokat tartott fenn. Ennek tudható be, hogy a zsidó állam az arab világgal is jó kapcsolatot ápoló Románián keresztül vette fel a tárgyalások fonalát Egyiptommal.
Begin elmondta: a látogatás során Ceauşescu arra kérte Izraelt, hogy ismerje el a PFSZ-t, és kezdjen tárgyalásokat Jasszer Arafattal, aki „jó ember”, és vannak nála sokkalta rosszabbak is a PFSZ-ben, Arafat ugyanis hajlik Izrael elismerésére. A román vezető egyúttal arra kérte Izraelt, hogy vonuljon vissza az 1967-es arab–izraeli háború előtti határok mögé, és ismerje el Palesztinát, ellenkező esetben világszerte erősödni fognak a zsidóellenes érzelmek.
A Ceauşescu által közvetített üzenet nyomán Izrael tárgyalásokat kezdett Egyiptommal, amelyek nyomán 1979-ben Camp Davidben békeszerződést írtak alá. Izrael ugyanakkor nem ismerte el Palesztinát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Látogatottsági adatok