Izrael több mint húsz év után ismét harckocsikat vezényelt Ciszjordániába

Izrael

Vasfal hadművelet. Izrael harckocsizó egységeket vezényelt Ciszjordániába

Fotó: Izraeli Védelmi Erők

Az izraeli hadsereg több mint két évtizede először küldött harckocsikat a megszállt Ciszjordániába, miután vasárnap kiterjesztette hadműveleteit a területen. A palesztin hatóságok az agresszió fokozásaként tekintenek a műveletre, és elítélték azt.

Krónika

2025. február 24., 09:322025. február 24., 09:32

Az Izrael által Vasfal hadműveletnek nevezett akció egy Ciszjordánia északi részére összpontosító katonai hadjárat, amely a múlt hónapban indult, mindössze két nappal a gázai tűzszünet kezdete után.

Vasárnap az Izraeli Védelmi Erők (IDF) egy harckocsizó szakaszát vezényelte Ciszjordánia északi részén fekvő Dzsenin városába, miközben Jászráel Kac védelmi miniszter közölte, hogy

utasította a hadsereget, hogy „készüljön fel a ciszjordániai palesztin menekülttáborokban való tartós jelenlétre” a „következő évben”, és hogy „akadályozza meg a lakosok visszatérését és a terrorizmus újbóli fellángolását”.

Kac elmondta, hogy három tábor – Dzsenin, Tulkarm és Nur Samsz – „kiürítése” után most mintegy 40 ezer lakos hagyta el a területet. Korábban több, a dzsenini menekülttáborból elmenekült lakó a CNN-nek azt mondta, hogy az izraeli hadsereg elrendelte számukra az evakuálást, és nem tudják, mikor térhetnek haza.

A palesztin egészségügyi minisztérium szerint az év eleje óta legalább 27 ember halt meg a dzsenini offenzívában és 70 Ciszjordánia-szerte.

A hét elején az izraeli erők több mint egy tucat lakóházat romboltak le Ciszjordánia egyik menekülttáborában

– mondta egy palesztin tisztségviselő a CNN-nek.

Izraeli tankokat utoljára 2002-ben küldtek Ciszjordániába, a második palesztin intifáda, azaz felkelés idején a Védelmi pajzs hadművelet részeként – közölte az izraeli hadsereg a CNN-nel.

Az izraeli hadsereg eközben vasárnap azt közölte, hogy Dzsenin térségében „további városokban” tevékenykedik.

Az izraeli hadsereg az elmúlt években rendszeresen behatolt Dzseninbe és a menekülttáborokba, de nem maradt folyamatosan a térségben. Dzsenin 1967-ben került izraeli megszállás alá, de az oslói megállapodások eredményeként 1995-ben a Palesztin Nemzeti Hatóság igazgatása alá került.

A Hamász október 7-i támadása óta Izrael egyre intenzívebb katonai műveletet folytat, amely állítása szerint a ciszjordániai fegyvereseket célozza, olyan taktikákat alkalmazva, mint a légicsapások, amelyek korábban szinte ismeretlenek voltak ott.

A palesztin külügyminisztérium szerint a „nehéz harckocsik bevetése” „egy lépés az agresszió eszkalálása és a palesztin nép elleni bűncselekmények kiterjesztése felé, különösen Ciszjordánia északi részén és a menekülttáborokban”.

A minisztérium közleményében „hangsúlyozta a nemzetközi beavatkozás sürgős szükségességét, hogy megfékezzék a megszállás agresszióját, amelyet a törvényekre és az aláírt megállapodásokra való tekintet nélkül hajtanak végre, és hogy rákényszerítsék, hogy hagyjon fel a palesztin nép és a palesztin nép jogai elleni agressziójával, amelyek közül a legfontosabb a szülőföldjén való maradáshoz való jog”.

Kac izraeli védelmi miniszter vasárnap azt mondta, hogy

az izraeli hadsereg „támadó műveleteket folytat a terrorista állások felszámolására, a fegyveresek semlegesítésére, valamint a terrorista infrastruktúra, épületek és fegyverraktárak nagyarányú megsemmisítésére”.

Megfogadta, hogy „folytatják a menekülttáborok és más terrorista csomópontok megtisztítását, hogy felszámolják a radikális iszlám zászlóaljait és terrorista infrastruktúráját”.

„Nem fogunk visszatérni a korábbi valósághoz” – mondta.

A palesztin külügyminisztérium az indoklást „ürügynek” nevezte arra, hogy a területet izraeli ellenőrzés alá vonják.

Novemberben Becálel Szmotrics izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter – aki a ciszjordániai zsidó településekért felelős – elrendelte a települések annektálásának előkészületeit, mondván, hogy

Donald Trump amerikai elnök győzelme „fontos lehetőséget hoz Izrael állam számára”.

A palesztinok Ciszjordániát, valamint Gázát és a megszállt Kelet-Jeruzsálemet egy jövőbeli független állam területének szánják. Az ottani zsidó telepeket a nemzetközi jog szerint illegálisnak tekintik.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 18., szombat

A szankciók miatt ezen a kerülőúton érkezhet Putyin Budapestre

Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt az orosz elnöki repülőgép nem használhatja a nyugati országok légterét, így mintegy 5000 kilométeres út megtétele után érkezhet meg Budapestre.

A szankciók miatt ezen a kerülőúton érkezhet Putyin Budapestre
2025. október 18., szombat

A Vatikán adatai szerint nőtt a katolikusok száma, viszont csökkent a papoké

Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.

A Vatikán adatai szerint nőtt a katolikusok száma, viszont csökkent a papoké
2025. október 18., szombat

Budapesti békecsúcs: Donald Trump szerint Magyarország biztonságos ország

Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Budapesti békecsúcs: Donald Trump szerint Magyarország biztonságos ország
2025. október 17., péntek

Budapesti békecsúcs: telefonon egyeztetett Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal

Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.

Budapesti békecsúcs: telefonon egyeztetett Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal
2025. október 17., péntek

Orbán Viktor a békecsúcsról: Budapest ma az egyetlen hely Európában, ahol egy ilyen találkozót meg lehet tartani

Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor a békecsúcsról: Budapest ma az egyetlen hely Európában, ahol egy ilyen találkozót meg lehet tartani
2025. október 17., péntek

Bemegyünk és megölünk benneteket – figyelmeztette Trump a Hamászt

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.

Bemegyünk és megölünk benneteket – figyelmeztette Trump a Hamászt
2025. október 17., péntek

Két héten belül jöhet a budapesti Trump-Putyin találkozó, egyelőre kivárnak a Moszkva elleni szankciókkal

Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.

Két héten belül jöhet a budapesti Trump-Putyin találkozó, egyelőre kivárnak a Moszkva elleni szankciókkal
2025. október 16., csütörtök

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal

Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal
Trump: Budapesten találkozom Putyinnal
2025. október 16., csütörtök

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal

2025. október 16., csütörtök

Az EU-nak öt éven belül készen kell állnia a háborúra, Oroszország fenyegetést jelent – áll egy brüsszeli tervezetben

Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.

Az EU-nak öt éven belül készen kell állnia a háborúra, Oroszország fenyegetést jelent – áll egy brüsszeli tervezetben
2025. október 16., csütörtök

Máért: egyhangú a kiállás a külhoni magyarok szavazati joga mellett

Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.

Máért: egyhangú a kiállás a külhoni magyarok szavazati joga mellett