Vasfal hadművelet. Izrael harckocsizó egységeket vezényelt Ciszjordániába
Fotó: Izraeli Védelmi Erők
Az izraeli hadsereg több mint két évtizede először küldött harckocsikat a megszállt Ciszjordániába, miután vasárnap kiterjesztette hadműveleteit a területen. A palesztin hatóságok az agresszió fokozásaként tekintenek a műveletre, és elítélték azt.
2025. február 24., 09:322025. február 24., 09:32
Az Izrael által Vasfal hadműveletnek nevezett akció egy Ciszjordánia északi részére összpontosító katonai hadjárat, amely a múlt hónapban indult, mindössze két nappal a gázai tűzszünet kezdete után.
Vasárnap az Izraeli Védelmi Erők (IDF) egy harckocsizó szakaszát vezényelte Ciszjordánia északi részén fekvő Dzsenin városába, miközben Jászráel Kac védelmi miniszter közölte, hogy
Kac elmondta, hogy három tábor – Dzsenin, Tulkarm és Nur Samsz – „kiürítése” után most mintegy 40 ezer lakos hagyta el a területet. Korábban több, a dzsenini menekülttáborból elmenekült lakó a CNN-nek azt mondta, hogy az izraeli hadsereg elrendelte számukra az evakuálást, és nem tudják, mikor térhetnek haza.
A palesztin egészségügyi minisztérium szerint az év eleje óta legalább 27 ember halt meg a dzsenini offenzívában és 70 Ciszjordánia-szerte.
– mondta egy palesztin tisztségviselő a CNN-nek.
Izraeli tankokat utoljára 2002-ben küldtek Ciszjordániába, a második palesztin intifáda, azaz felkelés idején a Védelmi pajzs hadművelet részeként – közölte az izraeli hadsereg a CNN-nel.
Az izraeli hadsereg eközben vasárnap azt közölte, hogy Dzsenin térségében „további városokban” tevékenykedik.
Az izraeli hadsereg az elmúlt években rendszeresen behatolt Dzseninbe és a menekülttáborokba, de nem maradt folyamatosan a térségben. Dzsenin 1967-ben került izraeli megszállás alá, de az oslói megállapodások eredményeként 1995-ben a Palesztin Nemzeti Hatóság igazgatása alá került.
A palesztin külügyminisztérium szerint a „nehéz harckocsik bevetése” „egy lépés az agresszió eszkalálása és a palesztin nép elleni bűncselekmények kiterjesztése felé, különösen Ciszjordánia északi részén és a menekülttáborokban”.
A minisztérium közleményében „hangsúlyozta a nemzetközi beavatkozás sürgős szükségességét, hogy megfékezzék a megszállás agresszióját, amelyet a törvényekre és az aláírt megállapodásokra való tekintet nélkül hajtanak végre, és hogy rákényszerítsék, hogy hagyjon fel a palesztin nép és a palesztin nép jogai elleni agressziójával, amelyek közül a legfontosabb a szülőföldjén való maradáshoz való jog”.
Kac izraeli védelmi miniszter vasárnap azt mondta, hogy
Megfogadta, hogy „folytatják a menekülttáborok és más terrorista csomópontok megtisztítását, hogy felszámolják a radikális iszlám zászlóaljait és terrorista infrastruktúráját”.
„Nem fogunk visszatérni a korábbi valósághoz” – mondta.
A palesztin külügyminisztérium az indoklást „ürügynek” nevezte arra, hogy a területet izraeli ellenőrzés alá vonják.
Novemberben Becálel Szmotrics izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter – aki a ciszjordániai zsidó településekért felelős – elrendelte a települések annektálásának előkészületeit, mondván, hogy
A palesztinok Ciszjordániát, valamint Gázát és a megszállt Kelet-Jeruzsálemet egy jövőbeli független állam területének szánják. Az ottani zsidó telepeket a nemzetközi jog szerint illegálisnak tekintik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!