2012. november 21., 07:162012. november 21., 07:16
A döntés célja, hogy esélyt adjon a Hamász iszlamista szervezet és a zsidó állam közötti tűzszünetre irányuló egyiptomi erőfeszítéseknek. A név nélkül nyilatkozó illetékes azután beszélt, hogy Benjámin Netanjahu miniszterelnök hétfő éjjelre sürgősen összehívta kormányának kilenc miniszterét a válsághelyzet megvitatására. „Szó volt mind a diplomáciai erőfeszítések állásáról, mind a katonai műveletekről” – mondta a tisztségviselő. „Adunk még időt, de nem határtalanul – fogalmazott később Mark Regev kormányfői szóvivő. – Ezzel párhuzamosan folytatódnak az előkészületek egy szárazföldi offenzívára.”
Izrael a rakétákkal és aknavetőkkel végrehajtott támadások teljes leállításán kívül egy biztonsági ütközőövezet létrehozását követeli a Gázai övezet határa mentén, továbbá a föld alatti alagutakon folyó csempészés megszüntetését, amit Kairónak kellene szavatolnia. A tűzszünetről szóló megállapodás két szakaszban valósulna meg. Először életbe lépne a teljes tűzszünet, majd megkezdődnének a tárgyalások egy többéves tűzszünet feltételeiről.
A Hamász politikai bizottságának egyik tagja szerint az iszlamista szervezet csak izraeli garanciák fejében egyezik bele a fegyvernyugvásba, és elutasítja azt az izraeli követelést, hogy előbb legyen fegyvernyugvás, és utána tárgyaljanak a rendezésről. Hajnalban, a bejelentés előtt egyébként bankra és kormányépületekre is csapást mért Izrael a Gázai övezetben. Több mint 130 rakétát lőttek eközben a palesztin övezetből Izraelre. Palesztin források szerint az új izraeli célpontok közé tartozott egy bank, amelynek szolgáltatásait a Gázai övezetet irányító Hamász szervezet is igénybe vette, továbbá több kormányépület Gáza városában és egy katonai vezető háza is.
Az övezet déli és északi részén is számos célt támadtak az éjjel. Palesztin közlés szerint a múlt szerdán indult hadműveletnek már száznál több halottja és ezer körüli sebesültje van palesztin oldalon. Az izraeli halálos áldozatok száma továbbra is három.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár tegnap Kairóban a konfliktusban érintett minden felet azonnali tűzszünetre szólított fel. A konfliktus „minden további eszkalációja az egész térséget veszélybe sodorná” – hangoztatta a világszervezet vezetője az Arab Liga főtitkárával, Nabíl al-Arabival közösen tartott sajtóértekezletén, amelyet találkozójuk után tartottak. „Azonnali lépések szükségesek mindenki részéről az eszkaláció elkerüléséhez, beleértve a szárazföldi hadművelet ügyét is, amely csak újabb tragédiákhoz vezetne – mondta a főtitkár. Hozzátette: „Mindannyiunknak el kell ismernünk, hogy Izraelnek vannak jogos biztonsági szempontjai, amelyeket tiszteletben kell tartani a nemzetközi jog szerint, de a szárazföldi művelet veszélyes eszkaláció lenne.”
A kambodzsai látogatáson tartózkodó Barack Obama amerikai elnök a Közel-Keletre küldte a kíséretében lévő Hillary Clinton külügyminisztert, hogy segítsen közvetíteni a véres konfliktus megoldásában. Clinton tegnap Jeruzsálemben kezdte tárgyalásait Netanjahuval, azután Rámalláhban palesztin tisztségviselőkkel találkozott, majd Kairóban egyiptomi vezetőkkel folytatott megbeszéléseket.
Korábban, helyi idő szerint hétfőn elsősorban az Egyesült Államok ellenkezése miatt nem tudtak megegyezni az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai egy olyan nyilatkozatról, amely felszólított volna az ellenségeskedés beszüntetésére Izrael és a Gázai övezet palesztin fegyveres csoportjai között.
A BT Marokkó beterjesztése alapján tárgyalt a szövegről, de azzal több tagnak – így az Egyesült Államok mellett Franciaországnak, Nagy-Britanniának és Németországnak is – fenntartásai voltak, mert nem utalt az Izraelre kilőtt palesztin rakétákra.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.