2012. november 21., 07:162012. november 21., 07:16
A döntés célja, hogy esélyt adjon a Hamász iszlamista szervezet és a zsidó állam közötti tűzszünetre irányuló egyiptomi erőfeszítéseknek. A név nélkül nyilatkozó illetékes azután beszélt, hogy Benjámin Netanjahu miniszterelnök hétfő éjjelre sürgősen összehívta kormányának kilenc miniszterét a válsághelyzet megvitatására. „Szó volt mind a diplomáciai erőfeszítések állásáról, mind a katonai műveletekről” – mondta a tisztségviselő. „Adunk még időt, de nem határtalanul – fogalmazott később Mark Regev kormányfői szóvivő. – Ezzel párhuzamosan folytatódnak az előkészületek egy szárazföldi offenzívára.”
Izrael a rakétákkal és aknavetőkkel végrehajtott támadások teljes leállításán kívül egy biztonsági ütközőövezet létrehozását követeli a Gázai övezet határa mentén, továbbá a föld alatti alagutakon folyó csempészés megszüntetését, amit Kairónak kellene szavatolnia. A tűzszünetről szóló megállapodás két szakaszban valósulna meg. Először életbe lépne a teljes tűzszünet, majd megkezdődnének a tárgyalások egy többéves tűzszünet feltételeiről.
A Hamász politikai bizottságának egyik tagja szerint az iszlamista szervezet csak izraeli garanciák fejében egyezik bele a fegyvernyugvásba, és elutasítja azt az izraeli követelést, hogy előbb legyen fegyvernyugvás, és utána tárgyaljanak a rendezésről. Hajnalban, a bejelentés előtt egyébként bankra és kormányépületekre is csapást mért Izrael a Gázai övezetben. Több mint 130 rakétát lőttek eközben a palesztin övezetből Izraelre. Palesztin források szerint az új izraeli célpontok közé tartozott egy bank, amelynek szolgáltatásait a Gázai övezetet irányító Hamász szervezet is igénybe vette, továbbá több kormányépület Gáza városában és egy katonai vezető háza is.
Az övezet déli és északi részén is számos célt támadtak az éjjel. Palesztin közlés szerint a múlt szerdán indult hadműveletnek már száznál több halottja és ezer körüli sebesültje van palesztin oldalon. Az izraeli halálos áldozatok száma továbbra is három.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár tegnap Kairóban a konfliktusban érintett minden felet azonnali tűzszünetre szólított fel. A konfliktus „minden további eszkalációja az egész térséget veszélybe sodorná” – hangoztatta a világszervezet vezetője az Arab Liga főtitkárával, Nabíl al-Arabival közösen tartott sajtóértekezletén, amelyet találkozójuk után tartottak. „Azonnali lépések szükségesek mindenki részéről az eszkaláció elkerüléséhez, beleértve a szárazföldi hadművelet ügyét is, amely csak újabb tragédiákhoz vezetne – mondta a főtitkár. Hozzátette: „Mindannyiunknak el kell ismernünk, hogy Izraelnek vannak jogos biztonsági szempontjai, amelyeket tiszteletben kell tartani a nemzetközi jog szerint, de a szárazföldi művelet veszélyes eszkaláció lenne.”
A kambodzsai látogatáson tartózkodó Barack Obama amerikai elnök a Közel-Keletre küldte a kíséretében lévő Hillary Clinton külügyminisztert, hogy segítsen közvetíteni a véres konfliktus megoldásában. Clinton tegnap Jeruzsálemben kezdte tárgyalásait Netanjahuval, azután Rámalláhban palesztin tisztségviselőkkel találkozott, majd Kairóban egyiptomi vezetőkkel folytatott megbeszéléseket.
Korábban, helyi idő szerint hétfőn elsősorban az Egyesült Államok ellenkezése miatt nem tudtak megegyezni az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai egy olyan nyilatkozatról, amely felszólított volna az ellenségeskedés beszüntetésére Izrael és a Gázai övezet palesztin fegyveres csoportjai között.
A BT Marokkó beterjesztése alapján tárgyalt a szövegről, de azzal több tagnak – így az Egyesült Államok mellett Franciaországnak, Nagy-Britanniának és Németországnak is – fenntartásai voltak, mert nem utalt az Izraelre kilőtt palesztin rakétákra.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.