2012. november 21., 07:162012. november 21., 07:16
A döntés célja, hogy esélyt adjon a Hamász iszlamista szervezet és a zsidó állam közötti tűzszünetre irányuló egyiptomi erőfeszítéseknek. A név nélkül nyilatkozó illetékes azután beszélt, hogy Benjámin Netanjahu miniszterelnök hétfő éjjelre sürgősen összehívta kormányának kilenc miniszterét a válsághelyzet megvitatására. „Szó volt mind a diplomáciai erőfeszítések állásáról, mind a katonai műveletekről” – mondta a tisztségviselő. „Adunk még időt, de nem határtalanul – fogalmazott később Mark Regev kormányfői szóvivő. – Ezzel párhuzamosan folytatódnak az előkészületek egy szárazföldi offenzívára.”
Izrael a rakétákkal és aknavetőkkel végrehajtott támadások teljes leállításán kívül egy biztonsági ütközőövezet létrehozását követeli a Gázai övezet határa mentén, továbbá a föld alatti alagutakon folyó csempészés megszüntetését, amit Kairónak kellene szavatolnia. A tűzszünetről szóló megállapodás két szakaszban valósulna meg. Először életbe lépne a teljes tűzszünet, majd megkezdődnének a tárgyalások egy többéves tűzszünet feltételeiről.
A Hamász politikai bizottságának egyik tagja szerint az iszlamista szervezet csak izraeli garanciák fejében egyezik bele a fegyvernyugvásba, és elutasítja azt az izraeli követelést, hogy előbb legyen fegyvernyugvás, és utána tárgyaljanak a rendezésről. Hajnalban, a bejelentés előtt egyébként bankra és kormányépületekre is csapást mért Izrael a Gázai övezetben. Több mint 130 rakétát lőttek eközben a palesztin övezetből Izraelre. Palesztin források szerint az új izraeli célpontok közé tartozott egy bank, amelynek szolgáltatásait a Gázai övezetet irányító Hamász szervezet is igénybe vette, továbbá több kormányépület Gáza városában és egy katonai vezető háza is.
Az övezet déli és északi részén is számos célt támadtak az éjjel. Palesztin közlés szerint a múlt szerdán indult hadműveletnek már száznál több halottja és ezer körüli sebesültje van palesztin oldalon. Az izraeli halálos áldozatok száma továbbra is három.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár tegnap Kairóban a konfliktusban érintett minden felet azonnali tűzszünetre szólított fel. A konfliktus „minden további eszkalációja az egész térséget veszélybe sodorná” – hangoztatta a világszervezet vezetője az Arab Liga főtitkárával, Nabíl al-Arabival közösen tartott sajtóértekezletén, amelyet találkozójuk után tartottak. „Azonnali lépések szükségesek mindenki részéről az eszkaláció elkerüléséhez, beleértve a szárazföldi hadművelet ügyét is, amely csak újabb tragédiákhoz vezetne – mondta a főtitkár. Hozzátette: „Mindannyiunknak el kell ismernünk, hogy Izraelnek vannak jogos biztonsági szempontjai, amelyeket tiszteletben kell tartani a nemzetközi jog szerint, de a szárazföldi művelet veszélyes eszkaláció lenne.”
A kambodzsai látogatáson tartózkodó Barack Obama amerikai elnök a Közel-Keletre küldte a kíséretében lévő Hillary Clinton külügyminisztert, hogy segítsen közvetíteni a véres konfliktus megoldásában. Clinton tegnap Jeruzsálemben kezdte tárgyalásait Netanjahuval, azután Rámalláhban palesztin tisztségviselőkkel találkozott, majd Kairóban egyiptomi vezetőkkel folytatott megbeszéléseket.
Korábban, helyi idő szerint hétfőn elsősorban az Egyesült Államok ellenkezése miatt nem tudtak megegyezni az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai egy olyan nyilatkozatról, amely felszólított volna az ellenségeskedés beszüntetésére Izrael és a Gázai övezet palesztin fegyveres csoportjai között.
A BT Marokkó beterjesztése alapján tárgyalt a szövegről, de azzal több tagnak – így az Egyesült Államok mellett Franciaországnak, Nagy-Britanniának és Németországnak is – fenntartásai voltak, mert nem utalt az Izraelre kilőtt palesztin rakétákra.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Kettős mércével vádolja az európai parlament szocialista frakciója az Európai Néppártot (EPP) és a Renew Europe-ot, miután azok 770 millió eurónyi, Romániának járó uniós forrás felfüggesztését javasolták a feddhetetlenségi törvény módosítása miatt.
Irán és Omán kedden olyan javaslatot vázolt fel, amely szerint közösen létrehoznának egy ideiglenes hajózási folyosót a Hormuzi-szoroson keresztül – közölték regionális tisztviselők, miután hetekig tartó feszült tárgyalások folytak a két ország között.
Úgy tűnik, Ukrajna lassan elveszíti a háborút Oroszország ellen – jelentette ki a Reutersnek nyilatkozva Mihajlo Fedorov leváltott védelmi miniszter.
Claudiu Năsuit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselőjét nevezi ki gazdasági miniszterré Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.