Izrael elutasítja, és lakásépítéssel válaszol az ENSZ Palesztina-határozatára

A Palesztina államiságát elismerő határozat mellett 138, ellene pedig 9 küldöttség szavazott, közöttük az Egyesült Államok, Kanada és Izrael; Európából egyedül Csehország. Az ENSZ 41 tagállama – köztük Magyarország és Románia – tartózkodott a voksoláson.

A világszervezet közgyűlése bő egy évvel azután szavazta meg a Vatikánéhoz hasonló megfigyelői állami státust a palesztinoknak, hogy kudarccal végződött Mahmúd Abbász arra irányuló kísérlete, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsával teljes jogú tagállamként ismertesse el az általa képviselt közösséget. A palesztinoknak így nem lesz ugyan szavazati joguk az ENSZ-ben, de az új, magasabb státusuk lehetővé teszi számukra, hogy részt vegyenek a világszervezet több szakosított szervezete, a többi között a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) munkájában.

Az ENSZ közgyűlése pontosan 65 évvel ezelőtt, 1947. november 29-én szavazta meg, hogy a történelmi Palesztina területén egy arab és egy zsidó állam jöjjön létre. Az arab államok azonban elutasították a felosztást, és a rendezésről azóta sem született megállapodás. Abbász palesztin elnök – aki tegnap megbékélést szorgalmazott az egymással rivalizáló palesztin szervezetek között – a csütörtöki szavazás előtt elmondott felszólalásában arra kérte a világszervezet közgyűlését, állítsa ki Palesztina „születési bizonyítványát”.

A voksolás után kiadott nyilatkozatban Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megismételte azt a korábbi állásfoglalását, hogy a határozat a gyakorlatban semmin nem változtat. „Nem lesz palesztin állam olyan intézkedések nélkül, amelyek garantálják Izrael állampolgárainak biztonságát” – fogalmazott. Izrael már korábban értésre adta, hogy álláspontja szerint a kezdeményezés negatívan hat a közel-keleti békefolyamatra. A kormány mindazonáltal azt is jelezte, hogy nem mondja fel a palesztinokkal kötött megállapodásait.

Sőt Tel Aviv nem habozott tettekkel is reagálni az ENSZ-ben történtekre: egy magas rangú izraeli vezető szerint a zsidó állam rövidesen engedélyezi, hogy háromezer új lakást építsenek fel Kelet-Jeruzsálemben, illetve ciszjordániai telepeken. Benjamin Netanjahu a palesztinok ENSZ-kezdeményezésére válaszul, s a Barack Obama amerikai elnöknek adott garanciák dacára döntött az új lakások felépítésének engedélyezéséről.

A palesztinok hevesen ellenzik a tervet, mert kettévágná Ciszjordániát, veszélyeztetve a jövőbeli palesztin állam életképességét. Abbász a tárgyalások újrakezdését szorgalmazta Izraellel, valamint felszólította a zsidó államot a telepbővítések leállítására. Palesztina új státusa kapcsán Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a tartós rendezést célzó kétoldalú tárgyalások folytatására hívott fel. Hangot adott annak a véleményének, hogy a palesztinoknak joguk van saját, független államhoz, de Izraelnek is joga van ahhoz, hogy szomszédjaival békében és biztonságban éljen.

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter azonban „szerencsétlennek és kontraproduktívnak” nevezte a közgyűlés határozatát. „Világosan értésre adtuk, hogy csakis a felek, a palesztinok és az izraeliek közötti közvetlen tárgyalások vezethetnek el a békéhez, amelyet mindkét fél megérdemel” – mondta Clinton.