2012. december 03., 08:112012. december 03., 08:11
A Palesztina államiságát elismerő határozat mellett 138, ellene pedig 9 küldöttség szavazott, közöttük az Egyesült Államok, Kanada és Izrael; Európából egyedül Csehország. Az ENSZ 41 tagállama – köztük Magyarország és Románia – tartózkodott a voksoláson.
A világszervezet közgyűlése bő egy évvel azután szavazta meg a Vatikánéhoz hasonló megfigyelői állami státust a palesztinoknak, hogy kudarccal végződött Mahmúd Abbász arra irányuló kísérlete, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsával teljes jogú tagállamként ismertesse el az általa képviselt közösséget. A palesztinoknak így nem lesz ugyan szavazati joguk az ENSZ-ben, de az új, magasabb státusuk lehetővé teszi számukra, hogy részt vegyenek a világszervezet több szakosított szervezete, a többi között a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) munkájában.
Az ENSZ közgyűlése pontosan 65 évvel ezelőtt, 1947. november 29-én szavazta meg, hogy a történelmi Palesztina területén egy arab és egy zsidó állam jöjjön létre. Az arab államok azonban elutasították a felosztást, és a rendezésről azóta sem született megállapodás. Abbász palesztin elnök – aki tegnap megbékélést szorgalmazott az egymással rivalizáló palesztin szervezetek között – a csütörtöki szavazás előtt elmondott felszólalásában arra kérte a világszervezet közgyűlését, állítsa ki Palesztina „születési bizonyítványát”.
A voksolás után kiadott nyilatkozatban Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megismételte azt a korábbi állásfoglalását, hogy a határozat a gyakorlatban semmin nem változtat. „Nem lesz palesztin állam olyan intézkedések nélkül, amelyek garantálják Izrael állampolgárainak biztonságát” – fogalmazott. Izrael már korábban értésre adta, hogy álláspontja szerint a kezdeményezés negatívan hat a közel-keleti békefolyamatra. A kormány mindazonáltal azt is jelezte, hogy nem mondja fel a palesztinokkal kötött megállapodásait.
Sőt Tel Aviv nem habozott tettekkel is reagálni az ENSZ-ben történtekre: egy magas rangú izraeli vezető szerint a zsidó állam rövidesen engedélyezi, hogy háromezer új lakást építsenek fel Kelet-Jeruzsálemben, illetve ciszjordániai telepeken. Benjamin Netanjahu a palesztinok ENSZ-kezdeményezésére válaszul, s a Barack Obama amerikai elnöknek adott garanciák dacára döntött az új lakások felépítésének engedélyezéséről.
A palesztinok hevesen ellenzik a tervet, mert kettévágná Ciszjordániát, veszélyeztetve a jövőbeli palesztin állam életképességét. Abbász a tárgyalások újrakezdését szorgalmazta Izraellel, valamint felszólította a zsidó államot a telepbővítések leállítására. Palesztina új státusa kapcsán Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a tartós rendezést célzó kétoldalú tárgyalások folytatására hívott fel. Hangot adott annak a véleményének, hogy a palesztinoknak joguk van saját, független államhoz, de Izraelnek is joga van ahhoz, hogy szomszédjaival békében és biztonságban éljen.
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter azonban „szerencsétlennek és kontraproduktívnak” nevezte a közgyűlés határozatát. „Világosan értésre adtuk, hogy csakis a felek, a palesztinok és az izraeliek közötti közvetlen tárgyalások vezethetnek el a békéhez, amelyet mindkét fél megérdemel” – mondta Clinton.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Látogatottsági adatok