2013. január 09., 12:332013. január 09., 12:33
Dolník Erzsébetet, Kassai Gyulát és Gubík Lászlót ez ügyben közvetlenül karácsony előtt idézték be szóbeli egyeztetésre a rendőrségre. Mivel ügyvédjük betegsége miatt az érintettek akkor nem tudtak eleget tenni a felszólításnak, a szlovák hatóságok - még az év végi ünnepek között - újabb idézést küldtek nekik.
A személyi igazolványok beszolgáltatásának megtagadása miatt még az ősz folyamán indított szabálysértési eljárás keretén belül végül kedden megtartott egyeztetésen Nagy Tibor ügyvéd megismételte, hogy ügyfelei álláspontja változatlan, azaz nem tartják helytállónak az ellenük folytatott eljárás hivatkozási alapját, és továbbra is szlovák állampolgárnak tekintik magukat.
A meghallgatás során az ügyvéd átadott a rendőrségnek egy, a szlovák állampolgársági törvényt és vonatkozó szabályozásait érintő jogi véleményezést is. Ebben egyebek közt arra mutatott rá, hogy a szlovák állampolgársági törvény nem egyeztethető össze sem a szlovák alkotmánnyal, sem több más nemzetközi normával sem.
Az ügyvéd kérelmezte a rendőrségen, hogy függesszék fel az eljárást addig, amíg az alkotmánybíróság döntést nem hoz az állampolgársági törvényről. Ezt a kérelmet kompetencia hiányra hivatkozva azonban elutasították.
A lévai rendőrség a keddi egyeztetés során hozott szóbeli határozatában ismételten pénzbírságot rótt ki a három érintett szlovákiai magyarra. A határozatot várhatóan egy-két héten belül kézbesítik - közölte az ügyvéd, hozzátéve, hogy megfellebbezik a határozatot a nyitrai megyei rendőrkapitányságon.
A felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) és az Emberi Méltóság Tanácsa (EMT) a magyar állampolgárságuk miatt folytonos zaklatásnak kitett felvidéki magyarok ügyében közös állásfoglalásban kér aktív hozzáállást az Európai Uniótól - közölte szerdán Berényi József, az MKP elnöke.
A politikus kifejtette: a közös állásfoglalásban felhívják az Európai Unió, az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) figyelmét arra, hogy az EU-ban a tagállamok egyenjogúságát csak az szolgálhatja, ha egyforma aktivitással kísérik figyelemmel a jogállamot érintő törvénykezést, illetve a hatóságok gyakorlatát. Ezért aktív hozzáállást kérnek az Európai Uniótól a szlovákiai jogfosztások és az érintettek folytatódó zaklatása ügyében.
Lomnici Zoltán, az EMT elnöke a közös felhívás kapcsán rámutatott, hogy bár Magyarország esetében számos kérdésben meglehetős aktivitással foglalt állást az EU és az ET, a felvidéki magyarok ügyében ez elmaradt, noha a jogsértések miatt az Európa Tanács bírósága és az Európa Parlament (EP) előtt is eljárás zajlik Szlovákiával szemben. Hozzátette: ennek ellenére és a fennálló helyzet dacára az európai intézmények semmilyen jelzéssel nem éltek a Szlovák Köztársaság irányába.
„A két szervezet elvárja, hogy az ET és az EU egyenlő mércét alkalmazva közelítsen a felvidéki magyarok ügyéhez és vessen véget annak a jogsértő eljárásnak, amit Szlovákia folytat a saját állampolgáraival szemben” - fogalmazott Lomnici Zoltán.
Berényi József szerint a szlovák hatóságok továbbra sem reagáltak azon korábbi kérésükre, hogy függesszék fel a felvidéki magyar állampolgárok ellen folyó eljárást arra az időre, amíg az Alkotmánybíróság döntést hoz a módosított szlovák állampolgársági törvény alkotmányosságáról.
Az MKP politikusa szerint ez azt jelzi, hogy Robert Fico kormánya továbbra is fenn kívánja tartani a felvidéki magyar állampolgárok jogfosztott helyzetét és így hátrányos megkülönböztetésben részesíteni saját állampolgárainak egy csoportját. „A szlovák kormány fenn kívánja tartani a szlovákiai magyarok és a magyarországi szlovákok esetében alkalmazott külön mércét” - szögezte le Berényi József, utalva arra, hogy míg a felvidéki magyar állampolgárokat megfosztják szlovák állampolgárságuktól, a külföldön élő, szlovák állampolgárságot szerzett szlovákokkal szemben senki sem alkalmaz ilyen intézkedést és ők a szlovákiai választásokon is részt vehetnek.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.