2013. január 18., 18:242013. január 18., 18:24
Áder János azt mondta: Brüsszel szívében magyar ünnep a mai, abban az országban, amely az első világháborút követően „gyermekmentő vonatok fogadásával írta be magát a szívünkbe”, s ahol 10 ezer magyar lelt új otthonra.
Kiemelte, hogy akik most állampolgársági esküt tesznek, nem arról tesznek hitet, hogy magyarok, mert eddig is azok voltak, és eskü nélkül is azok maradnak.
„Ma arra tesznek esküt, hogy Önök számára magyarnak lenni nem csupán színfolt, családtörténeti érdekesség. Arra készülnek, hogy önként, szabad választásuk alapján megerősítsék: igazi hazájuknak a magyarok országát tekintik. Azt ígérik meg, hogy kiveszik részüket abból a felelősségből, amelyet Magyarország sorsa iránt érzünk” - fogalmazott beszédében a köztársasági elnök, aki arra is kitért, hogy az eskütevők között olyan is van, akit évtizedeken át üldöztek szülőföldjén, csak azért, mert ősei nevét viselte.
Teleki Kálmán az eskütételt követően elmondta: Romániában nevet kellett változtatnia, hogy tanulhasson, valamint éveken át megfigyelte és zaklatta őt a román kommunista titkos szolgálat, a Securitate csak azért, mert egy ősi magyar arisztokrata család, a Teleki família sarja.
„Számomra nagy dolog, hogy van egy papírom is, amelyben elismerik, hogy magyar vagyok, én mindig magyarnak éreztem magamat” - jelentette ki Teleki Kálmán.
Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi nagykövete elmondta, hogy a magyar kormány kiemelt nemzetpolitikai feladatnak tekinti a határainkon kívül élő magyar közösségek megszólítását és legitim törekvéseinek felkarolását. A külképviselet vezetője úgy vélekedett, hogy ennek egyik legjelentősebb vívmánya az egyszerűsített honosítás. Kifejtette, hogy Brüsszelben a mostani a tizenötödik ilyen alkalom, és a belgiumi nagykövetségen eddig 242-en tették le az esküt. A világ több tucat pontján pedig mintegy 187 ezren tettek magyar állampolgársági esküt az egyszerűsített honosítás lehetőségének létrejötte, 2011. január 1. óta.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.