
2012. november 06., 08:172012. november 06., 08:17
Az amerikai választási kampány finisében vasárnap mindkét amerikai elnökjelölt a „billegő”, más néven „csatatérállamokban” próbálkozott azzal, hogy maga mellé állítsa a még mindig bizonytalan szavazókat. Kampánybeszédeiben mind Obama, mind Romney centrista húrokat pengetett és magát igyekezett beállítani a gazdasági felemelkedés letéteményesének.
Az elnök az előző, republikánus kormányzatot hibáztatta a gazdaság bajai miatt, a kihívója pedig a jelenlegi Fehér Házat, amelynek lakója szerinte nem ért a magángazdaság működtetéséhez, ezért egy újabb recesszióba vezeti majd az országot. A választás kimenetele több szakértő szerint megjósolhatatlan. Miközben az országos támogatottságra vonatkozó adatok holtversenyt, a „csatatérállamokra” vonatkozó közvélemény-kutatási eredmények minimális, gyakran a statisztikai hibahatáron belüli előnyt mutattak ki az elnök oldalán, Barack Obama és republikánus kihívója, Mitt Romney több államra kiterjedő, utolsó rohamba kezdett a megválasztáshoz szükséges 270 elektori voks megszerzéséhez.
A Reuters és az Ipsos vasárnap közölt felmérése szerint Obama csekély, de nem szűnő előnnyel bír Ohióban, Wisconsinban, Iowában és Nevadában, amit ha a mai választásokig meg tud őrizni, akkor túllépi az újraválasztásához szükséges 270-es határt az 538 fős elektori testületben. Az elnök a Reuters–Ipsos szerint emellett holtversenyben áll Romneyval Floridában és Coloradóban, Virginiában pedig a bőven a hibahatáron belül lévő 1 százalékponttal vezet.
Ha a közvélemény-kutatások nem tévednek, akkor nem kizárt, hogy a mai elnökválasztást „célfotó” fogja eldönteni. Vagy ha az sem, akkor idegtépő újraszámolással, pereskedéssel és egyéb olyan procedúrákkal kell számolni, amelyek akár a jövő év elejéig is elhalaszthatják a végső döntést arról, hogy a következő négy évben ki lesz a Fehér Ház lakója.
Szakértők több olyan forgatókönyvvel számolnak, amelynek bekövetkezte esetén 269:269 arányú erőegyensúly jöhet lére az 538 tagú elektori kollégiumban, amelynek összetétele nem az országosan leadott szavazatok, hanem az egyes államok választási eredményei alapján alakul ki. Az államok elektorai december 17-én gyűlnek majd össze a helyi fővárosokban, ahonnan Washingtonba küldik szavazataikat. Ezeket a kongresszus két házának együttes ülésén, január 7-én számlálják össze.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.