Töretlen támogatás? Blinken és Rutte szerint mindent meg kell tenni azért, hogy Ukrajna megvédhesse magát a háborúban
Fotó: NATO.int
Többet kell tennünk annak érdekében, hogy Ukrajna továbbra is harcban maradhasson, képes legyen a lehető legnagyobb mértékben visszaverni a háborúban az orosz támadást és megakadályozni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök sikerrel járjon – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán Brüsszelben Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján.
2024. november 13., 13:392024. november 13., 13:39
Mint mondta, az Egyesült Államok az elmúlt négy évben folyamatosan segítette a NATO-t a katonai terhek megosztása terén. „Az elmúlt néhány évben két új tag csatlakozott a szövetséghez, és ami talán a legfontosabb, szintén az amerikai vezetésnek köszönhetően Ukrajna nem bukott el, és Oroszország nem győzedelmeskedhetett” – hangoztatta.
Felhívta a figyelmet, hogy az észak-koreai haderő bevetése Ukrajnában további fenyegetést jelent, és növeli annak esélyét, hogy Putyin még több kárt okoz az országnak. Hozzátette, hogy az orosz rakétatechnológia, amely Észak-Koreába kerül, nemcsak a NATO európai oldalára jelent fenyegetést, hanem az amerikai szárazföldre, Dél-Koreára és Japánra is.
Kiemelte, hogy
– tette hozzá.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az euroatlanti és az indo-csendes-óceáni térség már nem két külön színtér, hanem egyre inkább összekapcsolódik. Hangsúlyozta: fokozni kell a védelmi termelést az amerikai oldalon és Európában is, és többet kell tenni annak érdekében, hogy Ukrajna győzni tudjon.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint határozott választ kell adni az észak-koreai haderő bevetésére Ukrajnában, és ő is rámutatott, hogy az euroatlanti, az indo-csendes-óceáni, valamint a közel-keleti színtér egyre inkább elválaszthatatlan egymástól.
Blinken emlékeztetett, hogy a NATO az elmúlt években megerősítette partnerségét az indo-csendes-óceáni partnerekkel, és az elkövetkező hetekben és hónapokban még többet fognak tenni ennek érdekében. Úgy véli azonban, hogy a szövetségnek még sok tennivalója van a védelmiipari bázis további megerősítése és annak biztosítása terén, hogy a védelmi kiadások a szükséges katonai képességekre összpontosuljanak.
– húzta alá.
Azt is bejelentette, hogy Joe Biden amerikai elnök a hivatalából hátramaradt ideje során „minden napot arra kíván felhasználni, hogy erősítse a szövetséget, amely oly fontos az Egyesült Államok és az európai országok biztonsága szempontjából”.
„Tovább folytatjuk mindazt, amit Ukrajna érdekében teszünk, hogy az ország hatékonyan meg tudja védeni magát az orosz agresszióval szemben” – mondta az amerikai külügyminiszter.
Drónokkal és rakétákkal támadta Kijevet Oroszország
Közel két hónap után kombinált, drónokat és rakétákat is bevető légitámadást intézett Kijev ellen az orosz hadsereg szerdára virradóra.
„Az Oroszországi Föderáció fegyveres erői kombinált rakéta- és dróntámadást indítottak Kijev ellen. Az elsőt 73 nap óta” – áll a kormányzat beszámolójában. Oroszország észak-koreai KN-23 és KN-24 manőverező és ballisztikus rakétákat, Iszkander-M rakétákat és Sahed drónokat használt a támadásban.
A légiriadó helyi idő szerint 6 óra után lépett életbe az ukrán fővárosban, és az Unian hírügynökség szerint több mint két órán át tartott, először drónok érkeztek, majd cirkáló- és ballisztikus rakéták, ezt követte a drónok újabb hulláma.
A légvédelem eddig meg nem határozott számú rakétát és mintegy 10 drónt lőtt le a kijevi katonai közigazgatás szerint, amely eddig nem jegyzett fel anyagi károkat vagy áldozatokat a fővárosban.
A szomszédos régióban lehulló dróndarabkák megsebesítettek egy 48 éves férfit, és tüzet okoztak egy raktárépületben.
Kijevet hetek óta szinte minden éjszaka dróncsapások érik. Az ukrán főváros polgármestere, Vitalij Klicsko szerint szerda reggel még mindig egy drón lebegett Kijev központja felett.
„Robbanások a városban. A légvédelmi erők dolgoznak. Maradjanak az óvóhelyeken!” – adta hírül a kijevi városvezetés a Telegramon.
A lakosok a központi metróállomáson kerestek menedéket.
Közben az ukrán hadsereg arról számolt be, hogy erői kedd este lelőttek négyet abból a hat rakétából és 37-et abból a több mint 90 drónból, amelyeket Oroszország indított Ukrajna ellen. Az ukrán hadsereg további 47 drónt veszített szem elől, kettő elhagyta az ország légterét Oroszország és Fehéroroszország felé tartva, két másik gép pedig a légvédelmi erők szerda reggeli jelentése idején még az ukrán légtérben tartózkodott.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
szóljon hozzá!