
Hollande 51,67 százalékot szerzett, míg Sarkozy 48,33 százalékot ért el, a részvétel 81,03 százalékos volt.
„A franciák ezen a május 6-án a változásra szavaztak azzal, hogy engem választottak meg köztársasági elnöknek” - mondta vasárnap este Hollande a választási székhelyének számító Tulle városában. Hozzátette: „Azoknak a választóknak, akik nem nekem adták szavazatukat, azt üzenem, hogy én mindenki elnöke leszek”. A köztársasági elnök legfontosabb feladatának Hollande azt tartja, hogy minden állampolgárt bevonjon legfőbb intézkedéseibe. Ezek pedig a francia szociális modell megőrzése, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés minden állampolgár számára, a Franciaország területei közti egyenlőség, az oktatás, a környezetvédelem, valamint Európa új pályára való állítása.
Hollande üdvözölte „Nicolas Sarkozyt, aki öt éven át irányította Franciaországot és ezért minden tiszteletet megérdemel”. A leköszönő államfő nevét a szocialista politikus hívei hatalmas búgással fogadták. „A hazánk jövőjéért felelős politikusként azt is érzékelem, hogy most Európa minket néz” - fogalmazott az új francia elnök, aki „biztos abban, hogy az európai országokban megválasztása megkönnyebbülést, és azt a reményt jelenti, hogy a megszorítás nem lehet többé végzettszerűség”.
Ezzel egyidőben a német kormány szoros együttműködést ígért az új francia elnöknek. „Rendkívül szorosan együtt kívánunk működni Franciaország új elnökével” - jelentette ki vasárnap este Berlinben Guido Westerwelle külügyminiszter. Westerwelle szerint Németország és Franciaország együtt fog dolgozni az adósságválság leküzdése érdekében. Az Európai Unió már rendelkezik egy stabilitási paktummal. Ezt most a nagyobb versenyképesség érdekében egy növekedési paktummal kívánjuk kiegészíteni - hangoztatta a német külügyminiszter, aki ezzel a kijelentésével elemzők szerint Hollande álláspontjához közeledett. A francia reformbaloldalt képviselő Hollande ugyanis a választási kampányban többször is kijelentette, hogy megválasztása esetén újra akarja tárgyalni a márciusban elfogadott európai stabilitási paktumot, és azt egy, a gazdasági növekedést elősegítő passzussal kívánja kiegészíteni.
Hasonló hangnemben nyilatkozott az Európai Bizottság elnöke is. José Manuel Barroso kijelentette, hogy „a közös cél az európai gazdaság beindítása a tartós növekedés érdekében”.
Elismerte a francia elnökválasztáson elszenvedett vereségét a konzervatív Nicolas Sarkozy leköszönő államfő és egyben az „új elnökként” üdvözölte kihívóját, a szocialista Francois Hollande-ot.
„Franciaországnak új köztársasági elnöke van. Ez egy demokratikus, köztársasági szellemű döntés. Francois Hollande Franciaország új elnöke és mostantól ekként kell tisztelni” - mondta Sarkozy hívei előtt Párizsban. Hozzátette: „Vállalom ennek a vereségnek a felelősségét” - hangsúlyozta a leköszönő államfő. A leköszönő elnök arra is utalást tett, hogy a jövőben másfajta feladat várja, de azt nem mondta ki egyértelműen, hogy visszavonul a politikától. A kampányban viszont többször is megemlítette, hogy ha nem választják újra, akkor abbahagyja a politizálást.
A konzervatív Nicolas Sarkozy 1981 óta az első francia elnök, akit nem választottak újra, egyben 2009 óta az eurózóna tizenkettedik állami vezetője, akit leváltottak.
A 2007-ben elsöprő győzelemmel megválasztott Nicolas Sarkozy öt év alatt minden idők legnépszerűtlenebb köztársasági elnökévé vált. Az 57 éves politikus vasárnap este harminc éves politikai karrierje legnagyobb vereségét szenvedte el. „Ez óriási kudarc egy kormányzati tapasztalatokkal nem rendelkező jelölttel szemben” - mondta Stéphane Rozes politológus. Hozzátette, hogy Sarkozynek nem a politikáját büntették meg a választók, hanem azt, ahogyan politizált.
Tenerife szigetén köt ki az a holland óceánjáró, amelyen felbukkant a hantavírus, és az utasokat onnan juttatják haza az európai uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül – jelentette be Mónica García spanyol egészségügyi miniszter.
Magyarország visszaszolgáltatta Ukrajnának azt a pénzt és aranyat, amelyek az Oscsadbank ukrán állami pénzintézet tulajdonát képezték, és amelyeket a magyar titkosszolgálatok márciusban foglaltak le – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.