
Hollande 51,67 százalékot szerzett, míg Sarkozy 48,33 százalékot ért el, a részvétel 81,03 százalékos volt.
„A franciák ezen a május 6-án a változásra szavaztak azzal, hogy engem választottak meg köztársasági elnöknek” - mondta vasárnap este Hollande a választási székhelyének számító Tulle városában. Hozzátette: „Azoknak a választóknak, akik nem nekem adták szavazatukat, azt üzenem, hogy én mindenki elnöke leszek”. A köztársasági elnök legfontosabb feladatának Hollande azt tartja, hogy minden állampolgárt bevonjon legfőbb intézkedéseibe. Ezek pedig a francia szociális modell megőrzése, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés minden állampolgár számára, a Franciaország területei közti egyenlőség, az oktatás, a környezetvédelem, valamint Európa új pályára való állítása.
Hollande üdvözölte „Nicolas Sarkozyt, aki öt éven át irányította Franciaországot és ezért minden tiszteletet megérdemel”. A leköszönő államfő nevét a szocialista politikus hívei hatalmas búgással fogadták. „A hazánk jövőjéért felelős politikusként azt is érzékelem, hogy most Európa minket néz” - fogalmazott az új francia elnök, aki „biztos abban, hogy az európai országokban megválasztása megkönnyebbülést, és azt a reményt jelenti, hogy a megszorítás nem lehet többé végzettszerűség”.
Ezzel egyidőben a német kormány szoros együttműködést ígért az új francia elnöknek. „Rendkívül szorosan együtt kívánunk működni Franciaország új elnökével” - jelentette ki vasárnap este Berlinben Guido Westerwelle külügyminiszter. Westerwelle szerint Németország és Franciaország együtt fog dolgozni az adósságválság leküzdése érdekében. Az Európai Unió már rendelkezik egy stabilitási paktummal. Ezt most a nagyobb versenyképesség érdekében egy növekedési paktummal kívánjuk kiegészíteni - hangoztatta a német külügyminiszter, aki ezzel a kijelentésével elemzők szerint Hollande álláspontjához közeledett. A francia reformbaloldalt képviselő Hollande ugyanis a választási kampányban többször is kijelentette, hogy megválasztása esetén újra akarja tárgyalni a márciusban elfogadott európai stabilitási paktumot, és azt egy, a gazdasági növekedést elősegítő passzussal kívánja kiegészíteni.
Hasonló hangnemben nyilatkozott az Európai Bizottság elnöke is. José Manuel Barroso kijelentette, hogy „a közös cél az európai gazdaság beindítása a tartós növekedés érdekében”.
Elismerte a francia elnökválasztáson elszenvedett vereségét a konzervatív Nicolas Sarkozy leköszönő államfő és egyben az „új elnökként” üdvözölte kihívóját, a szocialista Francois Hollande-ot.
„Franciaországnak új köztársasági elnöke van. Ez egy demokratikus, köztársasági szellemű döntés. Francois Hollande Franciaország új elnöke és mostantól ekként kell tisztelni” - mondta Sarkozy hívei előtt Párizsban. Hozzátette: „Vállalom ennek a vereségnek a felelősségét” - hangsúlyozta a leköszönő államfő. A leköszönő elnök arra is utalást tett, hogy a jövőben másfajta feladat várja, de azt nem mondta ki egyértelműen, hogy visszavonul a politikától. A kampányban viszont többször is megemlítette, hogy ha nem választják újra, akkor abbahagyja a politizálást.
A konzervatív Nicolas Sarkozy 1981 óta az első francia elnök, akit nem választottak újra, egyben 2009 óta az eurózóna tizenkettedik állami vezetője, akit leváltottak.
A 2007-ben elsöprő győzelemmel megválasztott Nicolas Sarkozy öt év alatt minden idők legnépszerűtlenebb köztársasági elnökévé vált. Az 57 éves politikus vasárnap este harminc éves politikai karrierje legnagyobb vereségét szenvedte el. „Ez óriási kudarc egy kormányzati tapasztalatokkal nem rendelkező jelölttel szemben” - mondta Stéphane Rozes politológus. Hozzátette, hogy Sarkozynek nem a politikáját büntették meg a választók, hanem azt, ahogyan politizált.
Alexandru Munteanu, a Moldovai Köztársaság miniszterelnöke pénteken bejelentette lemondását, alig nyolc hónappal kormányának hivatalba lépése után – közölte a Moldpres állami hírügynökség.
Felgyújtotta magát és a kórházba szállítása után belehalt sérüléseibe egy férfi, aki tibeti zászlót tartott a kezében az ENSZ New York-i székháza előtt csütörtökön – közölte a New York-i rendőrség.
Magyarország megvonta az előző kormány által megadott politikai menedékjogot Zbigniew Ziobro és Marcin Romanowski lengyel ellenzéki politikusoktól, valamint Ziobro feleségétől is – közölte Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter csütörtökön az X-en.
Van valami különös abban, amikor az ember Észak-Komáromba érkezik. A Kárpát-medencei magyar újságíróknak immár másodszor meghirdetett Taste of Comorra (Komárom ízei) háromnapos tanulmányút a város sokféle arcát szerette volna megmutatni.
Immár legalább húszan meghaltak, mintegy kilencvenen pedig megsérültek a Kijev elleni csütörtök hajnali nagyszabású orosz légitámadásban.
Az Egyesült Államok és Románia közötti szövetség erős, a románok tisztelik Amerikát és Donald Trump elnököt – szögezte le Nicuşor Dan román államfő egy publicisztikában.
Volodimir Zelenszkij elnök szerdai írországi hivatalos látogatása során felszólította az Európai Uniót, hogy mozdítsa előre Ukrajna csatlakozási folyamatát.
Alkotmányellenesnek nevezte Sulyok Tamás államfő és a többi közjogi méltóság tervezett elmozdítását Áder János volt köztársasági elnök a közmédia Kell még valamit mondanom, Ildikó? című podcastjében.
Az Európát sújtó hőhullám az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értékelése szerint előhírnöke annak, ami a kontinensre vár az elkövetkező években.
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.