Hollande 51,67 százalékot szerzett, míg Sarkozy 48,33 százalékot ért el, a részvétel 81,03 százalékos volt.
„A franciák ezen a május 6-án a változásra szavaztak azzal, hogy engem választottak meg köztársasági elnöknek” - mondta vasárnap este Hollande a választási székhelyének számító Tulle városában. Hozzátette: „Azoknak a választóknak, akik nem nekem adták szavazatukat, azt üzenem, hogy én mindenki elnöke leszek”. A köztársasági elnök legfontosabb feladatának Hollande azt tartja, hogy minden állampolgárt bevonjon legfőbb intézkedéseibe. Ezek pedig a francia szociális modell megőrzése, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés minden állampolgár számára, a Franciaország területei közti egyenlőség, az oktatás, a környezetvédelem, valamint Európa új pályára való állítása.
Hollande üdvözölte „Nicolas Sarkozyt, aki öt éven át irányította Franciaországot és ezért minden tiszteletet megérdemel”. A leköszönő államfő nevét a szocialista politikus hívei hatalmas búgással fogadták. „A hazánk jövőjéért felelős politikusként azt is érzékelem, hogy most Európa minket néz” - fogalmazott az új francia elnök, aki „biztos abban, hogy az európai országokban megválasztása megkönnyebbülést, és azt a reményt jelenti, hogy a megszorítás nem lehet többé végzettszerűség”.
Ezzel egyidőben a német kormány szoros együttműködést ígért az új francia elnöknek. „Rendkívül szorosan együtt kívánunk működni Franciaország új elnökével” - jelentette ki vasárnap este Berlinben Guido Westerwelle külügyminiszter. Westerwelle szerint Németország és Franciaország együtt fog dolgozni az adósságválság leküzdése érdekében. Az Európai Unió már rendelkezik egy stabilitási paktummal. Ezt most a nagyobb versenyképesség érdekében egy növekedési paktummal kívánjuk kiegészíteni - hangoztatta a német külügyminiszter, aki ezzel a kijelentésével elemzők szerint Hollande álláspontjához közeledett. A francia reformbaloldalt képviselő Hollande ugyanis a választási kampányban többször is kijelentette, hogy megválasztása esetén újra akarja tárgyalni a márciusban elfogadott európai stabilitási paktumot, és azt egy, a gazdasági növekedést elősegítő passzussal kívánja kiegészíteni.
Hasonló hangnemben nyilatkozott az Európai Bizottság elnöke is. José Manuel Barroso kijelentette, hogy „a közös cél az európai gazdaság beindítása a tartós növekedés érdekében”.
Elismerte a francia elnökválasztáson elszenvedett vereségét a konzervatív Nicolas Sarkozy leköszönő államfő és egyben az „új elnökként” üdvözölte kihívóját, a szocialista Francois Hollande-ot.
„Franciaországnak új köztársasági elnöke van. Ez egy demokratikus, köztársasági szellemű döntés. Francois Hollande Franciaország új elnöke és mostantól ekként kell tisztelni” - mondta Sarkozy hívei előtt Párizsban. Hozzátette: „Vállalom ennek a vereségnek a felelősségét” - hangsúlyozta a leköszönő államfő. A leköszönő elnök arra is utalást tett, hogy a jövőben másfajta feladat várja, de azt nem mondta ki egyértelműen, hogy visszavonul a politikától. A kampányban viszont többször is megemlítette, hogy ha nem választják újra, akkor abbahagyja a politizálást.
A konzervatív Nicolas Sarkozy 1981 óta az első francia elnök, akit nem választottak újra, egyben 2009 óta az eurózóna tizenkettedik állami vezetője, akit leváltottak.
A 2007-ben elsöprő győzelemmel megválasztott Nicolas Sarkozy öt év alatt minden idők legnépszerűtlenebb köztársasági elnökévé vált. Az 57 éves politikus vasárnap este harminc éves politikai karrierje legnagyobb vereségét szenvedte el. „Ez óriási kudarc egy kormányzati tapasztalatokkal nem rendelkező jelölttel szemben” - mondta Stéphane Rozes politológus. Hozzátette, hogy Sarkozynek nem a politikáját büntették meg a választók, hanem azt, ahogyan politizált.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Látogatottsági adatok