Fotó: X/Gabriel Attal
Gabriel Attal francia miniszterelnök szerint Franciaország katonákat küldhet Ukrajnába, elsősorban a határőrizet és az ukrán katonák kiképzése céljából.
2024. március 01., 12:282024. március 01., 12:28
2024. március 01., 12:522024. március 01., 12:52
„Teljes mértékben meg vagyok győződve arról, hogy senki sem fogadja el, hogy Oroszország megnyerheti ezt a háborút, mert mi Ukrajna mögött állunk” – mondta Attal.
Hangsúlyozza, hogy Oroszország megváltoztatta hozzáállását.
„Keményebben lép fel a konfliktus kapcsán, de velünk, Franciaországgal és szövetségeseivel szemben is, hamis információk terjesztésével, hogy megtévesszen minket, vagy kibertámadásokkal” – mondta a miniszterelnök még szerdán a párizsi szenátusban.
„Amikor francia katonákról beszélünk (Ukrajnában - a szerk.), akkor olyan katonákról van szó, akik a kiképzésben, a földi légvédelemben vagy bizonyos határok védelmében vesznek részt” – mondta Attal.
Annak a lehetőségét ugyanakkor elutasította, hogy a francia katonák közvetlenül részt vennének a fronton zajló harcokban.
Az Ukrajnába küldött szárazföldi csapatokról szólva Attal emlékeztet arra, hogy egy Ukrajnáról szóló konferencián, amelyen 27 uniós tagállam vett részt, arra a következtetésre jutottak, hogy
„Ilyen körülmények között az elnöknek kérdéseket tesznek fel. Megkérdezik tőle, hogy vannak-e olyan kilátások, amelyeket ki tud zárni. Tekintettel mindarra, amit az imént mondtam, és Oroszország álláspontjának megváltozására, mondhatja-e az elnök felelősségteljesen, hogy bizonyos kilátásokat elvben kizár? Nem hiszem, hogy igen” – fogalmazott.
Ezzel Emmanuel Macron francia elnök nagy port kavart hét eleji kijelentésére utalt, amely szerint nem zárható ki nyugati csapatok Ukrajnába vezénylése.
A francia elnök az Ukrajna támogatására összehívott hétfői, párizsi konferenciát követően jelentette ki, nincs konszenzus arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk, de semmit sem szabad kizárni és mindent meg fogunk tenni amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön.
Emmanuel Macron szavaira reagálva Olaf Scholz német kancellár kedden azt mondta, az európai országok és a NATO-tagállamok egyetlen katonát sem küldenek Ukrajnába. Ezzel egybehangzó nyilatkozatokat tettek lengyel, olasz, cseh és amerikai részről egyaránt; Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig csütörtökön úgy reagált, hogy a nyugati országoknak meg kell érteniük, Oroszországnak is vannak olyan fegyverei, amelyekkel képes elérni a területükön található célpontokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!