Bár korábban a volt miniszterelnök is azt kérte, adják ki az ügyészségnek, a mentelmi bizottság szocialista tagjai – mint mondták – lelkiismereti okból nemmel szavaztak a felfüggesztést kezdeményező indítványra, amit a két kormánypárt mellett a Jobbik és az LMP is támogatott.
A testület hat tagja támogatta a döntést, kettő ellene szavazott – ismertette a voksolás kimenetelét Rubovszky György (KDNP) elnök a mentelmi bizottság keddi zárt ülését követően újságíróknak. Hogy Gyurcsány Ferenc mentelmi jogáról a parlament őszi ülésszakának első napján, szeptember 12-én vagy a rá következő héten dönthetnek-e a képviselők, arról a házbizottság határoz – tette hozzá.
A bizottság MSZP-s tagjai nemmel voksoltak. Döntésüket Simon Gábor azzal indokolta, hogy alaptalannak és politikailag motiváltnak tartják az ügyészség gyanúját. Mint mondta, közvetlen bizonyítékok sem támasztják alá az ügyészség indítványát, tanúvallomások szólnak arról, hogy Gyurcsány Ferenc befektetőkkel folytatott tárgyalásán nem született döntés a sukorói kaszinóberuházásról, ott az akkori miniszterelnök a jogszabályok betartására szólított fel.
Arra a felvetésre, hogy Gyurcsány Ferenc a mentelmi jogának felfüggesztését kérte, úgy reagált: hasonló ügyekben a képviselőknek a lelkiismeretükre kell hallgatniuk. Hozzátette, frakciótársaikat is arra kérik majd, hogy ne szavazzák meg a volt kormányfő mentelmi jogának felfüggesztését.
A mentelmi jog felfüggesztéséről az Országgyűlés a jelen levő képviselők kétharmados többségével dönt.
Gyurcsány Ferencet hivatali visszaélés miatt hallgatná ki gyanúsítottként az ügyészség a sukorói kaszinóberuházás ügyében, ezért kérte mentelmi jogának felfüggesztését.
Schiffer András – ma az LMP frakcióvezetője – 2009 októberében jelentette fel a volt miniszterelnököt. Arra hivatkozott, hogy a Sukorón tervezett King\'s City-beruházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánító jogszabály előkészítése során megszegték a nyilvánosságra és az állampolgárok bevonására vonatkozó törvényi rendelkezéseket.
A sukorói beruházás ügyében a múlt héten Bajnai Gordon egykori miniszterelnököt is kihallgatták az ügyészségen.
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.